Konokul bíztunk benne, hogy a közelgő ünnep, a húsvét misztériuma szép allegóriája lehet majd az elmúlt másfél évtizedben annyi rosszat, megannyi veszteséget megélt felvidéki magyarságnak, de nem így történt, írja Megújhodás helyett önvizsgálat című vezércikkében Molnár Judit főszerkesztő.
A hétvégi államfőválasztás is a felvidéki magyar közösség kudarcaink a sorát gyarapítja. Most tehát arra kell a Szövetségnek összpontosítani, hogy a vélhetően szoros második fordulóban hogyan tudja a közösség javára fordítani Forró Krisztián bő 65 ezer szavazatát, mert ugyan mit tudna a hungarofób Ivan Korčok kínálni, aki szerint nekünk nem járnak kollektív jogok? Kollektív bűnösségre bezzeg van jogunk!
Az előzetes felmérésekre rácáfolva Ivan Korčok nyerte az államfőválasztás első fordulóját, de a második körben még mindig Peter Pellegrini látszik esélyesebbnek. Bár Forró Krisztián az államfőjelöltek versenyében a negyedik helyen végzett, a magyar választók passzivitása miatt nem érte el az eredetileg kitűzött négy százalékos célt, írja a lap heti politikai összefoglalójában Kolek Zsolt. Korčok-előny, magyar passzivitás.
A problémát már régen felismerték az uniós vezetők, a megoldás is adja magát: gazdasági, diplomáciai, katonai értelemben, ha visszaállítani nem is lehet, de emelkedő pályára kell állítani Európa érdekérvényesítő képességét. Akad európai vezető, aki lassan egy évtizede szorgalmazza mindezt! Maradva a védelempolitikánál, Orbán Viktor már 2016-os(!) tusnádi beszédében kiemelte egy közös európai hadsereg fontosságát, hozzátéve, „adja Isten, hogy soha ne legyen rá szükség”. Nos, lett! Pomichal Krisztián: Csalánverés.
A nagyra becsült munka és az elnökválasztási kampány kapcsolatával foglalkozik Piac rovatunkban Rajkovics Péter. A köztársasági elnöki posztért folytatott csata első felén túl vagyunk. A Pellegrini-féle Hlas-SD miniszterei igyekeztek az elmúlt hetekre időzíteni jó pár olyan intézkedést, amely jobb fényben tünteti fel a kormányt, azon belül is a korábbi kormányfőt, a parlament jelenlegi elnökét. Vélhetően az első áprilisi hétre is maradt néhány, hiszen majd húsvét után dől el, ki váltja Zuzana Čaputovát a Grassalkovich-palotában.
A március 15-ei nemzeti ünnepünk alkalmából hét felvidéki személyiség kapott magyar állami kitüntetést. „Hétköznapi hősök, akik alázatosan végzik munkájukat és talán nem is értik, miért kapják az elismerést, ám példával szolgálnak az utókornak, fáklyavivők, akiket követhetünk”, mondta az átadó ünnepségen Pozsonyban Balogh Csaba nagykövet. Ők mintaként szolgálnak arra miként egyeztethető össze az egyéni boldogulás a közösségért végzett munkával. Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó az ünnepségen kiemelte, ami közös a díjazottakban, az a sokévi munkálkodás a közösség összetartásáért.
Szívszorító húsvéti levelet írt Cirill atya, akit erőszakkal távolítottak el az újvári magyar közösségből.
Most, ahogy írom ezt a pár sort, hívott egy volt diákom, hogy kereszteljem meg húsvéthétfőn az ötödik gyermeküket. A keresztség felszabadító öröme a feltámadás titkából ered. Ez a húsvét. Mi lesz az újvári közösséggel? A pokol kapui nem vesznek erőt rajta. Mert húsvét azt mondja el, hogy sírba lehet fektetni az igazságot, de az nem marad ott. Áldott feltámadást!”
Szabó Ottó grafikus, festő-és szobrászművész végzős főiskolás kora óta kap egyházi megbízásokat templombelsők, keresztutak művészi megjelenítésére és egyéb szakrális jellegű munkákra. A kassai dómban Boldog Salkaházi Sára emlékhelyét készítette el, illetve március elején adták át a közelmúltban elhunyt Jozef Tomko bíboros síremlékét, amely szintén Szabó Ottó alkotása. Ezzel szinte egy időben felkérést is kapott a kassaiak legendás püspöke, Alojz Tkáč síremlékének az elkészítésére. Vele beszélgetett Somogyi Szilárd hitről, jelekről, küldetéstudatról és a húsvétról.
Furcsa, zaklatott húsvétunk lesz az idén is. Kikerülve a világjárvány sötét félhomályából, ránk vetült az újabb, még sötétebb árnyék. A hívő ember azonban bizakodik, hiszen bízik az alapvetésben, hogy a sötétséget mindig legyőzi a fény, a világosság. Még akkor is, ha napjainkban már a konzervatív értelmiségi holdudvar is olyan premisszát kezd használni, mint a „kereszténység utáni kor”. Játék a szavakkal, a fogalmakkal? Veszélyes játék, ha feladjuk a kétezer éves értékrendet, írja lapunk főmunkatársa, Kövesdi Károly és kérdezi, A böjt után eljön-e a béke?
Vitték, cipelték a nehéz keresztet tovább… Ami nem öl meg, az megerősít, tartja a mondás, amit az élet bizony ezerszeresen igazol. Kis emberek nem mindennapi történetei. Ez az, ami engem valahogy mindig is vonzott. Ezekben erő van és az a biztató remény, hogy bárkinek sikerülhet. Sok feltámadástörténetet hallottam, láttam, írtam, egyik mélyebben érintett meg, mint a másik. Néha újra elő-előbuknak, felszínre törnek… Ezekből az emlékekből szemezgetett Keresztutak és csodák című írásában B. Vida Júlia.
Februárban két hetet töltött Csermák Zoltán Vietnámban. Az utazás előtti héten találkozott a Magyarországon szolgáló vietnámi Ngu József jezsuita atyával (37), aki a Krisztinavárosi Havas Boldogasszony-plébániatemplomban misézik vasárnaponként. Még az út előtt készült beszélgetését egészítette ki a Vietnámban tapasztaltakkal.
Hívőnek lenni egy kereszténység utáni korban. Ezzel a címmel tartott előadást Pozsonyban, a Mathias Corvinus Collegium (MCC), a Kárpát-medence legnagyobb tehetséggondozó intézménye a Csemadok Pozsonyi Városi Választmányával közösen. De valóban a kereszténység utáni korban élünk? Bár vannak, akik úgy gondolják, hogy a kérdésre igen a válasz, s nem tartják korszerűnek, hogy keresztényként éljenek és gondolkodjanak, ebből a kereszténység alkonyára következtetni még nem lehet. Tény viszont, hogy megváltozott a világunk, amit a keresztény egyházak sem hagyhatnak teljesen figyelmen kívül, írja a beszélgetés alapján Dunajszky Éva.
Kassán mutatták be az Abaúj vármegye nemessége az újkorban című, most már magyarul is megjelent könyvet, amelyben Szeghy Gábor nemcsak a térség nemességének lakóhelyeit vizsgálja, hanem vagyoni helyzetét és életmódját is az olvasó elé tárja. A könyvbemutatóról Fábián Gergely számol be ünnepi számunkban.
Múltidéző húsvétvárás a hajdani izsai kántor lányával, Markovicz, született Csabajkó Gizellával, aki Nagy-Miskó Ildikónak elmondta, számára feledhetetlen emlék a háromszólamú templomi passióéneklés, és korosztálya számára ma is elképzelhetetlen Jézus feltámadásának ünnepe a templomi szertartások nélkül.
Húsvéti Kormorán-meséket olvashatnak lapunkban Szomolai Andrea jóvoltából, akinek a zenekar tagjai felidézték gyermekkoruk és a jelen ünnepeit. Már csak azért is nagyon érdekes az összeállítás, mert a Kárpát-medence szinte teljes magyar hagyományait bemutatják.
Minden bizonnyal sokunk otthonában lesz idén húsvétkor is kézzel festett míves hímes. Két bodrogközi helyszínen tett látogatásom élménybeszámolóját olvasva talán kedvet kapnak ahhoz, hogy kalákába verődve írjanak vagy hímezzenek néhányat a locsolóknak. Molnár Gabriella: Kisgéresben hímezik a tojásokat.
Vajon hogyan élik meg a csallóközi zenészek a húsvéti ünnepeket? Ragaszkodnak-e a hagyományokhoz, a régi szokásokhoz, vagy másképp zajlik az ünnep? Van-e közöttük olyan, aki ilyenkor is „szolgálatban” van? Milyen volt a húsvétjuk egykoron és milyen most? Akad-e valamilyen érdekes húsvéti történetük? Lacza Gergely kérdéseire számos zenei műfaj csallóközi képviselője nyilatkozott kötetlenül.
Zsibrita Miloš Garamkövesden élő zenetanár. Imádja a munkáját, de kollégái és tanítványai is rajonganak érte. Fiatalkori betegsége miatt sajnos egészségi állapota egyre romlik. Hogy tegyenek valamit szeretett kollégájuk életkörülményeinek a javulásáért, a Little Symphony kamaraegyüttes, valamint a párkányi Liszt Ferenc Művészeti Alapiskola és az érsekújvári zeneiskola május 18-án jótékonysági koncertet szerveznek Zsibrita Miloš megsegítésére. Bokor Klára: Összefogás a szeretett gitártanárért
Csallóközben is otthon érzi magát az emu, állítja Kocur László riportjában a nagykeszi illetőségű Viola József, aki a focipálya mellett, a régiószerte ismert, impozáns fakilátó tövében kéthektáros területet bérel a községtől, hogy itt alakítsa ki látványfarmját. A „látvány” előtag azért indokolt, mert ott ugyan látszólag haszonállatok élnek, ám hasznot nem, inkább csak örömet jelentenek gazdájuknak.
Bazsó Krisztina lakberendező aktuális tanácsokat ad arra, hogyan engedjük be a tavaszt az otthonunkba.
Hat oldalon közlünk recepteket. Szarka Zsófi régi böjtös ételeket, Fekete Norbert a mesteri báránysültet és Balogh Tímea a Babka kalácsot kínálja húsvéti asztalunkra.
Vas Gyula azt írja a legújabban tesztelt MG4 Electric autóról, hogy jellemző rá a tisztes hatótávolság és a kedvező fogyasztás.
Pöstyénből indulva két világbajnoki döntőt játszhatott és olimpiai érmet is szerzett Rybanská Natasa. Miután Magyarországra igazolt, felvette a magyar állampolgárságot és tökéletesen megtanult magyarul. Az elmúlt időszakban több sérülés is hátráltatta, de a 23 esztendős tehetség nem adta fel, és a januári dohai világbajnokságon eddigi legjobb tornáját teljesítette. A magyar női vízilabda-válogatott kiválóságával, Rybanská Natasával beszélgetett Ondík Gábor.
A MAGYAR7 13-14. ünnepi duplaszámának hátlapján II. Rákóczi Ferenc kassai síremléke látható. A nagyságos fejedelem ugyanis 348 évvel ezelőtt lapunk megjelenésének napján, március 27-én született. Közéleti hetilapunkban természetesen megtalálják a keresztrejtvényt és a részletes műsort is. Keresse, olvassa lapunkat, de legjobb, ha megrendeli.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
