Érdekel, hogy mit tesz a géninjekció az újszülöttekkel?

Érdekel, hogy mit tesz a géninjekció az újszülöttekkel?

Érdekel, hogy mit tesz a géninjekció az újszülöttekkel, akiknek az édesanyját a terhesség során oltották be? – tette fel a kérdést Bíró Éva, aki legújabb bejegyzésében egy megdöbbentő kutatási eredményt ismertet.

A videóban Florian Schilling természetgyógyász elemez egy 2022. november 11-én publikált, de még nem lektorált tanulmányt, melyben az újszülöttek köldökzsinórvérében található őssejtek számát és minőségét vizsgálták meg. Tanulmány itt érhető el.

A hemopoetikus őssejteknek nagyon fontos szerepe van, elengedhetetlenek a csontvelő működéséhez, minden vérsejt ezekből alakul ki. (vörösvértestek, vérlemezkék, monociták, granulociták, makrofágok, limfociták, killersejtek) Nagy szerepük van az immunsejtek képződésében és az érregenerációban.

A vizsgálatot 2021. március 18. és 2021. december 15. között folytatták. 111 kismama vett részt benne, olyanok, akiknek zavartalan terhessége és komplikációmentes szülése volt.

A kontrollcsoportban olyan kismamák voltak, akik sem a fertőzésen nem estek át, sem beoltva nem voltak (N-, S-).
A második csoportban oltatlan kismamák voltak, akik átestek a fertőzésen. Ezek egy része nukleokapszid-protein pozitív (N+), másik része nuklokapszid-protein negatív (N-) volt, de mindannyian tüskefehérje pozitívak (S+) voltak.

A harmadik csoportban voltak az oltott kismamák. Közöttük voltak olyanok akik a fertőzésen nem estek át (N-, S+) és olyanok akik átestek (N+, S+)

Hírdetés

Az egyik dolog, amit vizsgáltak: összehasonlították a különböző csoportokban lévő kismamák újszülöttjeiben a CD34+ hemopoetikus őssejtek számát.

A kontrollcsoportba tartozó, se nem fertőzött, se nem oltott asszonyok babáinak volt a legtöbb ilyen őssejtje. 

Ehhez képest a csak fertőzésen átesett, de nem oltott asszonyok babáinál kb. 50 százalékkal kevesebb volt az őssejtek száma, a beoltott asszonyok babáinál pedig 80 százalékkal kevesebb.

A beoltott asszonyok esetében a baba őssejtjeinek száma annak is függvénye volt, hogy a terhesség melyik időszakában kapta az asszony a géninjekciót. Minél korábban kapta, annál kevesebb őssejtje volt a babának. Akik a terhesség legelején kapták, azok babáinál szinte nem is lehetett őssejtet izolálni a köldökzsinórvérből. 

A másik dolog amit vizsgáltak: ,ennyi vérsejt képződik a különböző csoportok babáinak őssejtjeiből. Az őssejteket humanizált egerekbe ültették be és arra jutottak, hogy az oltatlan, fertőzött anyák babáitól származó őssejtek lényegesen kevesebb NK-sejt (természetes killersejt) termelését okozzák, mint az oltatlan, nem fertőzött anyák babáitól származó őssejtek. Ebben a vizsgálatban nem végeztek összehasonlítást az oltott asszonyok babáinak őssejtjeivel, mert nekik alig volt izolálható őssejtjük.

A csecsemőknél génanalízist is végeztek és megállapították, hogy például az IFNG (interferon gamma gén) a nem fertőzött és nem oltott asszonyok babáinál aktív, viszont a fertőzött, de még inkább az oltott asszonyok babáinál nagyon alacsony aktivitást mutat. Hogy ennek mi az oka, azt nem tudni. Lehet, hogy túlműködés következtében merültek ki, vagy egyszerűen csökkent a működésük.

A következmény azonban mindenképpen egy AIDS-szerű, immunhiányos állapot, amit manapság VAIDS-nek neveznek. Ezek a babák sokkal védtelenebbek a vírusfertőzésekkel és a rákbetegségekkel szemben, nem tudni hogyan alakul az immunrendszerük fejlődése, lesz-e egyáltalán immunrendszerük. És regenerálódnak-e egyszer. 


Forrás:erdely.ma
Tovább a cikkre »