Ennyivel oltásellenesebbek a nők a férfiaknál

Ennyivel oltásellenesebbek a nők a férfiaknál

Koltai Júlia társadalomkutató adjunktus szerint hiába hallgatnak az orvosokra az emberek a védekezés ügyében, az oltásellenesség kapcsán a közösségi média tartalomszervezésének hatása egyre erősebb “buborék”.

A koronavírus-oltást ellenző csoportokat a közösségi oldalak is erősítik, míg az oltásra a bizonytalanokat a beoltott ismerőseik példája veheti rá – véli a témával foglalkozó szakértő.

Koltai Júlia, az ELTE társadalomkutatások módszertana tanszékének adjunktusa a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium által rendezett online konferencián egy országos reprezentatív kutatás eredményeit ismertetve elmondta azt is, a védekezést tekintve a lakosság 80 százaléka az orvosokra hallgat.

“Ezzel szemben, amikor a védőoltásokkal kapcsolatos tanácsokról kérdeztük az embereket, az orvosokat és a tudományos szakértőket is valamelyest kevesebben említették. Ami talán még érdekesebb, hogy

a harmadik legfontosabb említés az volt, hogy az emberek senkinek a véleményét nem hallgatják meg, csak a sajátjukat”

– mutatott rá.

November végén, decemberben a lakosság 40 százaléka beoltatta volna magát nyugati vakcinával, a kínai és orosz vakcinával 20-25 százalék.

“Decemberre a válaszadók 47 százaléka legalább egyféle vakcinával oltatna, és 35 százalék körül van azok aránya, akik egyáltalán nem oltatnának.”

Hírdetés

A férfiak 28, a nők 45 százaléka nem akarja beoltatni magát

– mondta az ELTE adjunktusa, hozzátéve, a fiatalok körében nagyobb az oltás elutasítása.

“Azt látjuk, hogy akik azt gondolják, hogy a maszkviselés és a többi korlátozó intézkedés megakadályozza a terjedést, köztük alacsonyabb az oltásellenesség, azonban még az ő negyedük is elutasítja a vakcinát. Az intézkedéseket elutasítók fele nem tervezi magát beoltatni” – folytatta Koltai Júlia.

Megjegyezte, nincs kapcsolat az oltakozási hajlam és aközött, hogy valakinek a családjában volt-e koronavírus-fertőzött.

Az oltásellenesek körül közben a közösségi oldalakon kívül a “buborék” egyre erősebb.

“Ha valaki elkezd ilyen tartalmakat lájkolni, posztolni, akkor egyre inkább ilyen tartalmak jönnek felé, ez egyre inkább megerősíti, hogy amit gondol, az valid, igaz, ezért alakulhat ki téves percepció is. Maguk a platformok is felelősök azért, hogy a spirális hatás miatt a kisebbségi vélemények így megerősödnek.”

Szerinte viszont egyre többen kezdenek hatni a személyes beoltottságukkal is a környezetükre.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Nyitókép: Pixabay.com

Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »