A Bajnai-kormány úgy működött, mintha a Fidesz előretolt kampánykommandója lett volna. Szenzációs leleplezések sorozatával morzsolta szét a balliberális koalíció maradékait, és építgette a Fidesz kétharmados diadalát. A közbűntényes ügyekben indított vizsgálatok – a Sukoró-ügytől kezdve a moszkvai kereskedelmi kirendeltség eladásán át a Hagyó-féle „bűnszervezetig” – harsogó politikai visszhangot keltettek, lényegesen jobban növelve a Fidesz népszerűségét, mint korábban a 14. havi nyugdíj ígérete. A sajtó, még a kormányközeli is, mohó élvezettel szálazgatta a fantasztikus eseményeket, nemegyszer megelőlegezve, hogy az elkövetők többen fognak majd ülni, mint a seregélyek a sürgönydróton.
A választások után a Fidesz úgy „vette át” a félig-meddig kivizsgált nyomozati anyagokat és a megvádolt politikai szereplőket, hogy hatalomra kerülésével elérkezett az igazság korszaka: ezentúl kivétel nélkül mindenkinek a kezére csapnak, akit a közpénzek elsíbolásán kapnak, hogy pártállástól függetlenül mindenkinek elvegyék a kedvét a nép vagyonának fosztogatásától. Ez nem is választási ígéret volt, hanem egyenesen kormányprogram, amelynek beváltásához minden eszköz és feltétel adott volt. Igazságtalanok lennénk, ha azt állítanánk, hogy ehhez képest nem történt semmi. Például röpke nyolc év után megszületett a jogerős ítélet Hagyó Miklós és társai perében. Annak idején az ügyészség bűnszövetkezetben elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények miatt emelt vádat az egykori főpolgármester-helyettes és 15 társa ellen. A vádirat szerint a vádlottak közel másfél milliárd forintos vagyoni kárt okoztak a BKV-nak. Hagyót különösen gátlástalannak, afféle keresztapának állította be a propaganda meg egyik-másik vádlott-társa. Negyedrendű Balogh Zsolt, a BKV-nál előbb műszaki vezérigazgató-helyettes, később megbízott vezérigazgató azt mesélte, Hagyó évi 15 millió forintot követelt tőle, amely összeget egy nokiás dobozban adta át a rettegő vezérigazgató a rettegett főpolgármester-helyettesnek. Így történt-e, avagy sem, nem tudhatjuk, mindenesetre a nokiás doboz életszerűvé tette a sablonos korrupciós történetet, és oly nagy publicitást kapott, hogy a jobb sorsra érdemes csomagolóeszköz az egész nyolcévnyi balliberális kormányzás romlottságának, gyalázatos gazemberségének jelképévé vált. Más kérdés, hogy a tárgyaláson a nokiás doboz már nem volt sehol. Meg persze a 15 milliót sem kellett átadni. Szegény Balogh rosszul emlékezett, de később kitisztult a memóriája. Így nem csoda, hogy a Szegedi Ítélőtábla Hagyóra másfél év három évre felfüggesztett szabadságvesztést mért ki, fél évvel kevesebbet, mint az elsőfokú ítélet. Társai közül hatot felmentettek, a többiek nagyrészt felfüggesztett büntetéssel bűnhődtek, csak egy vádlott kapott végrehajtandót.
Kaptak viszont 140 millió forint pénzbüntetést, abból Hagyó és Balogh közösen 47,5 milliót. Hogy ezt ki, mikor, hogyan s miből fizeti ki, a jövő titka. Egy biztos, hogy Hagyónak az előzetesben töltött szenvedései miatt Strasbourgban megítélt 4,5 millió forint már zsebben van. Ügyvédje jelezte, újra Strasbourghoz fordulnak, mert ügyfelét rettentő sérelem érte azáltal, hogy nem Budapesten, hanem Kecskeméten és Szegeden tartották a tárgyalásokat. Budai Gyula, a Fidesz hajdani elszámolási kormánybiztosa szerint felháborító ítélet született, hiszen a vádlottak szétlopták a fővárost meg a BKV-t. Könnyű lenne a bíróságokat kárhoztatni, de ők is hozott anyagból dolgoznak. Az ítélethez kevés a mégoly hangzatos sajtótudósítás is arról, hogy miféle gaztettekkel gyanúsítanak némelyeket. A bíróság előtt azokat be kéne bizonyítani.
Hagyóék ártatlannak vallják magukat, s lehet, valóban nincs is más bűnük, mint az, hogy megelőzték korukat, s már a balliberális kormányzás idején megvalósították a Fidesz – Lánczi András által közreadott – politikai stratégiáját: amit ma korrupciónak hiszünk, az nem más, mint a Fidesz politikája.
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelent meg. A megjelenés időpontja: 2017.09.30.
Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »
