Százmillió ember halála, több száz millió megnyomorított élet, megalázott nemzetek és népek tucatjai, kiirtott hagyományok, tönkretett gazdaságok és egzisztenciák, generációkon át ható fájdalom, félelem és gyötrelem – ez a kommunizmus mérlege. Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
A kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója – mondta Gulyás Gergely a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön reggel közzétett videóban úgy fogalmazott: az emléknapon „több száz ezer honfitársunkra és a kommunizmus világszerte több mint 100 millió meggyilkolt áldozatára emlékezve gyújtunk gyertyát. Helytállásuknak, hősiességüknek, életáldozatuknak köszönhető napjaink szabad Magyarországa.”
Kitért rá, hogy a kommunizmus és a totalitárius diktatúrák áldozatai előtti főhajtás a szabadság próbaköve. „Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel. Nincs alku azokkal, akik manapság naponta minden alap nélkül képesek úgy aggódni a szabadságért, hogy korábban egy tömeggyilkos diktatúra kiszolgálói voltak.”
Nem csak azt az esélyt veszítette el Magyarország, hogy saját akaratát követve hasonló utat járhasson be, mint az Európa nyugati felén fekvő országok a második világháború után. Nem csak a magántulajdont szüntették meg államosítással, nem csak az alapvető szabadságjogokat tiporták lábbal, és nem csak a múltat akarták végképp eltörölni.
Az emberi méltóság teljes felszámolását tűzték ki célul: kivégzésekkel és kínzásokkal, börtönnel és internálással, fizikai megsemmisítéssel, megalázással vagy testi és lelki megtöréssel – sorolta.
A miniszter úgy fogalmazott: „Az áldozatok élettörténete fényében érthetjük meg és élhetjük át, milyen fontos, milyen törékeny, milyen nélkülözhetetlen kincs a szabadság és az emberi méltóság feltétlen tisztelete.” Magyarország több mint harminc éve szabadságban és demokráciában élhet. „A mában, de nem a mából és nem csak a mának élünk” – tette hozzá Gulyás Gergely.
***
„A letűnt ideológiák utódai” visszatérésének megakadályozására szólított fel a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett csütörtöki online konferenciát megnyitó beszédében.
A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által szervezett, „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Egyházi személyek a Gulág fogságában című rendezvényen Soltész Miklós úgy fogalmazott:
„Emlékeznünk kell, mert bár más színek, más zászlók alatt, de ma is gyülekeznek az élet- és emberellenes ideológiák követői. Ők azok, akik diktatúrát kiáltanak, másokat vádolnak, míg a mindennapokban diktatórikus eszközökkel irányítják a médiát, ha pedig hatalomra kerülnek a liberalizmus jegyében, minden más eszmét vallót elhallgattatnak. Ők azok, akik ismét demokratikus elveket hangoztatva, szépséges gondolatok és törekvések mögé bújva, anarchista módszerekkel akarnak országokat, nemzeteket vezetni” – mondta a politikus.
***
Mindent meg kell tenni a kommunizmus és a hasonló ideológiák terjedése ellen – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapján, csütörtökön.
Schanda Tamás a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta:
Százmillió ember halála, több száz millió megnyomorított élet, megalázott nemzetek és népek tucatjai, kiirtott hagyományok, tönkretett gazdaságok és egzisztenciák, generációkon át ható fájdalom, félelem és gyötrelem – ez a kommunizmus mérlege – fogalmazott az államtitkár a bejegyzésben.
Az egyik legpusztítóbb eszme volt a történelem során, mégis vannak, akik még ma is mentegetik – írta a kommunizmusról Schanda Tamás, aki Láng Zsolttal, a Fidesz budapesti és II. kerületi elnökével és Gór Csabával, a Fidesz II. kerületi frakcióvezetőjével emlékezett a kommunista diktatúrák áldozataira a Gyorskocsi utcai emléktáblánál.
(MTI/Felvidék.ma)
Forrás:felvidek.ma
Tovább a cikkre »