Urunk mennybemenetelének ünnepe a szatmárnémeti székesegyház búcsúja. A koncelebrált ünnepi szentmisét május 9-én, áldozócsütörtökön Schönberger Jenő püspök mutatta be.
Az Úr Jézus ma is köztünk van. Igaz, hogy fölment a mennybe, de az általa meghirdetett Isten országa itt van közöttünk – mondta a szentmise bevezetőjében a főpásztor. „Milyen jó lenne, ha gyakran gondolnánk rá, és megtennénk mindent, hogy mi, emberek az Isten országához tartozzunk, benne éljünk. Csak a bűn szakíthat el minket Krisztustól és az ő szent nevétől. A mennybemenetel ünnepén engedjük, hogy Jézus a szívünket valóban fölvigye magához – buzdította a híveket a szatmári megyéspüspök. – Fogadjuk be őt a szívünkbe ebben az ünnepi szentmisében, és kérjük, hogy mindig maradjon velünk.”
Az ünnepi szentmise szónoka Reszler Mihály máramarosi főesperes volt.
A keresztények a remény emberei, egy valóban emberi és egyben isteni remény emberei; a reményé, amely az egész embert felöleli, és nemcsak a szerencsések számára jelent jövendő időt, hanem minden ember számára – hangzott el a szentbeszédben.
Még a halál sem képes megsemmisíteni az Ország közelségétől felébredt reményt. Isten országa éppen akkor teljesedik be, amikor Jézus visszatér az Atyához. Jézus nemcsak azért jött közénk, hogy új életmóddal ajándékozzon meg minket. Ez az új életmód el kell hogy érje a célját, amelyért teremtetett: a visszatérést az Atyához. A mennybemenetel nemcsak Jézus földi életének végső titka, hanem a mi életünké is.
– emelte ki prédikációjában Reszler Mihály máramarosi főesperes.
Jézus visszatérése az Atyához az ő végső tanítása, döntő felkínálása egy új életnek: nem csak arra vagyunk rendelve, hogy itt szép életünk legyen, amely az idő és tér határai közé van zárva. Hivatásunk arra szól, hogy más terekben és időkben éljünk: Istenben legyünk, és ő bennünk. Az örömhír az, hogy a föld lett ennek az úton létnek az útja. A föld titokzatos módon mostantól az örökkévalóság öle, annak lehetősége lett.
A mennybemenetel után Jézus után más módon maradt jelen a világban: tanítványaiban, Egyházában. Jézus Egyháza arra kapott meghívást, hogy pontosan úgy éljen és cselekedjen, ahogy ő élt és cselekedett,
Ezért kell a tanítványoknak elindulniuk és elmenniük „az egész világra”, és kell hirdetniük az evangéliumot „minden teremtménynek”. Nem kell sokat tenniük, nem kell elképesztő vállalkozásokat véghez vinniük. Csak hinniük kell, és az életük megmutatja az Úr jelenlétét. Krisztus jele lesznek: a jóság gonoszság fölött és az élet halál fölött aratott győzelmének jele. Az élet jele lesznek.
Mi, keresztények a remény emberei vagyunk. Hiszünk egy olyan isteni és emberi reményben, amely az egész emberiség számára elérhető. Isten országának üzenete Jézus által mindenki számára elérhetővé vált, aki szeret és közösséget teremt – fogalmazott a szentmise szónoka. – A mennybemenetel nemcsak Jézus földi életének záróakkordja, hanem az emberi létezés visszavezetése az Atyához. A tanítványok feladata az evangéliumi hit terjesztése, azt az életet élve, amelyet az Úr Jézus tanított. A hit a kulcs a győzelemhez. Az embereknek reményre, hitre és szeretetre van szükségük az örök élet felé vezető úton. Az üzenet arra ösztönöz, hogy mi keresztények bízzunk az Úrban és a hit erejével tegyünk meg mindent, hogy a világban a szeretet és a remény fényét hordozhassuk.
A szentmise végén a székesegyház plébánosa, Seffer Dániel főesperes megköszönte Reszler Mihály főesperes igehirdetését, továbbá köszönetet mondott a ministránsoknak, a kórusnak, az alkalmazottak segítő munkájáért, valamint a híveknek, akik szép számban vettek részt a búcsúi szentmisén.
Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
