Százmillió ember halála, több száz millió megnyomorított élet, megalázott nemzetek és népek tucatjai, kiirtott hagyományok, tönkretett gazdaságok és egzisztenciák, generációkon át ható fájdalom, félelem és gyötrelem – ez a kommunizmus mérlege. Február 25-e a kommunizmus áldozatainak emléknapja.
A magyar Országgyűlés 2000-ben nyilvánította február 25-ét a kommunizmus áldozatainak emléknapjává, annak emlékére, hogy 1947-ben ezen a napon tartóztatták le jogellenesen, majd hurcolták el a Szovjetunióba Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát.
Áder János és felesége mécsest helyezett el a Terror Háza Múzeumnál
Mécsest helyezett el Áder János köztársasági elnök és felesége, Herczegh Anita a budapesti Terror Háza Múzeum emlékfalánál csütörtökön délelőtt a kommunizmus áldozatainak emlékére – hangzott el az M1 aktuális csatornán.
***
Koszorúzás a Nemzeti Vértanúk Emlékművénél
A Kommunizmus Áldozatainak Emléknapján Kövér László, az Országgyűlés elnöke, Csáky Csongor, a Rákóczi Szövetség elnöke, Földváryné Kiss Réka, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke és Sömjéni László, a Szabadságharcosokért Közalapítvány alelnöke helyezték el az emlékezés koszorúit a Nemzeti Vértanúk Emlékművénél.
***
Megkoszorúzták Kovács Béla szobrát
Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés korelnöke, a Fidesz parlamenti képviselője, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke (Fotó:
MTI/Balogh Zoltán)Turi-Kovács Béla, az Országgyűlés korelnöke, a Fidesz parlamenti képviselője, a Kisgazda Polgári Egyesület elnöke a kommunista diktatúrák áldozataira emlékezve megkoszorúzta a szobrot Budapesten, a Képviselői Irodaház déli oldalánál, az Olimpia Parknál 2021. február 25-én.
***
Gulyás Gergely: a kommunizmus által okozott szenvedés és a hősies helytállás nemzeti identitásunk része
A kommunizmus által okozott szenvedés és a diktatúrával szembeni hősies helytállás is nemzeti identitásunk része, a hősiesség nemzeti emlékezetbe vésett mementója – mondta Gulyás Gergely a kommunizmus áldozatainak emléknapján.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter a Facebook-oldalán csütörtökön reggel közzétett videóban úgy fogalmazott: az emléknapon „több száz ezer honfitársunkra és a kommunizmus világszerte több mint 100 millió meggyilkolt áldozatára emlékezve gyújtunk gyertyát. Helytállásuknak, hősiességüknek, életáldozatuknak köszönhető napjaink szabad Magyarországa.”
https://www.facebook.com/gergely.gulyas.585/videos/1068481893635461
Kitért rá, hogy a kommunizmus és a totalitárius diktatúrák áldozatai előtti főhajtás a szabadság próbaköve. „Nincs és nem is lehet alku a kommunizmus bűneit és a bűnösöket mentegetőkkel. Nincs alku azokkal, akik manapság naponta minden alap nélkül képesek úgy aggódni a szabadságért, hogy korábban egy tömeggyilkos diktatúra kiszolgálói voltak.”
Gulyás Gergely emlékeztetett: amikor 1947. február 25-én Kovács Bélát, a Független Kisgazdapárt főtitkárát – mentelmi jogát semmibe véve – a Szovjetunióba hurcolta a szovjet állambiztonság, mindenki számára világossá vált, hogy az „1944-es megszállással elvesztett szabadságunkat a németeket váltó szovjet megszállók sem fogják visszaadni”.
Nem csak azt az esélyt veszítette el Magyarország, hogy saját akaratát követve hasonló utat járhasson be, mint az Európa nyugati felén fekvő országok a második világháború után. Nem csak a magántulajdont szüntették meg államosítással, nem csak az alapvető szabadságjogokat tiporták lábbal, és nem csak a múltat akarták végképp eltörölni.
Az emberi méltóság teljes felszámolását tűzték ki célul: kivégzésekkel és kínzásokkal, börtönnel és internálással, fizikai megsemmisítéssel, megalázással vagy testi és lelki megtöréssel – sorolta.
A miniszter úgy fogalmazott: „Az áldozatok élettörténete fényében érthetjük meg és élhetjük át, milyen fontos, milyen törékeny, milyen nélkülözhetetlen kincs a szabadság és az emberi méltóság feltétlen tisztelete.” Magyarország több mint harminc éve szabadságban és demokráciában élhet. „A mában, de nem a mából és nem csak a mának élünk” – tette hozzá Gulyás Gergely.
***
Soltész Miklós: ne engedjük a letűnt ideológiák utódainak visszatérését!
„A letűnt ideológiák utódai” visszatérésének megakadályozására szólított fel a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából szervezett csütörtöki online konferenciát megnyitó beszédében.
A Gulágokban Elpusztultak Emlékének Megörökítésére Alapítvány által szervezett, „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” – Egyházi személyek a Gulág fogságában című rendezvényen Soltész Miklós úgy fogalmazott:
„ne engedjük újra és újra meggyalázni” az áldozatok emlékét, bagatellizálni százmilliók szenvedését.
„Emlékeznünk kell, mert bár más színek, más zászlók alatt, de ma is gyülekeznek az élet- és emberellenes ideológiák követői. Ők azok, akik diktatúrát kiáltanak, másokat vádolnak, míg a mindennapokban diktatórikus eszközökkel irányítják a médiát, ha pedig hatalomra kerülnek a liberalizmus jegyében, minden más eszmét vallót elhallgattatnak. Ők azok, akik ismét demokratikus elveket hangoztatva, szépséges gondolatok és törekvések mögé bújva, anarchista módszerekkel akarnak országokat, nemzeteket vezetni” – mondta a politikus.
***
ITM-államtitkár: mindent meg kell tenni a kommunizmus terjedése ellen
Mindent meg kell tenni a kommunizmus és a hasonló ideológiák terjedése ellen – írta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) parlamenti és stratégiai államtitkára a kommunizmus áldozatainak emléknapján, csütörtökön.
Schanda Tamás a Facebook-oldalán közzétett bejegyzésében hangsúlyozta:
„nem lehet úrrá rajtunk többé olyan hatalom, amely elvitatja a jogunkat a hitünkhöz, a nemzeti önazonosságunkhoz, amely lábbal tiporja az értékeinket és a hagyományainkat”.
Százmillió ember halála, több száz millió megnyomorított élet, megalázott nemzetek és népek tucatjai, kiirtott hagyományok, tönkretett gazdaságok és egzisztenciák, generációkon át ható fájdalom, félelem és gyötrelem – ez a kommunizmus mérlege – fogalmazott az államtitkár a bejegyzésben.
Az egyik legpusztítóbb eszme volt a történelem során, mégis vannak, akik még ma is mentegetik – írta a kommunizmusról Schanda Tamás, aki Láng Zsolttal, a Fidesz budapesti és II. kerületi elnökével és Gór Csabával, a Fidesz II. kerületi frakcióvezetőjével emlékezett a kommunista diktatúrák áldozataira a Gyorskocsi utcai emléktáblánál.
***
Az LMP újra kezdeményezi az ügynökakták nyilvánosságát
Az LMP huszonharmadik alkalommal is benyújtotta az ügynökakták nyilvánosságára vonatkozó javaslatát – mondta az ellenzéki párt frakcióvezetője csütörtökön, a kommunizmus áldozatainak emléknapja alkalmából Budapesten tartott, a Facebookon is közvetített sajtótájékoztatón.
Keresztes László Lóránt úgy fogalmazott, ezt egy szimbolikus lépésnek tartják, biztosak benne, hogy a Fidesz és a KDNP ezúttal sem szavazza majd meg az előterjesztésüket.
Kiemelte, a diktatúra titkaira nem lehet demokráciát építeni, ezért felelősség terhel a rendszerváltás óta minden kormányt és minden parlamenti többséget, hogy nem biztosította az állambiztonsági múlt átláthatóságát.
Demeter Márta, az LMP frakcióvezető-helyettese aláhúzta, alkotmányos szabályozást is kezdeményez annak érdekében, hogy az 1990 után titkosszolgálati állományban lévők vagy a titkosszolgálatokkal együttműködők csak ezen kapcsolatuk megszűnését követő nyolc év lejárta után vállalhassanak kiemelt közbizalmi tisztséget. Jogos elvárás ugyanis, hogy a kiemelt politikai szereplők ne válhassanak zsarolhatóvá – mondta.
(MTI/Felvidék.ma)
