Január 6-án Urunk megjelenésének ünnepét üli meg Egyházunk. Az alábbiakban a püspöki székhelyeken tartott ünnepi szertartásokról adunk körképet.
Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
Palánki Ferenc megyéspüspök a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegyében január 6-án vízkereszt, Urunk megjelenésének ünnepén zárta be a 2024. december 24-én kezdődött szentévet a debreceni Szent Anna-székesegyházban.
Az ünnepi szentmisén részt vett Bosák Nándor emeritus megyéspüspök, Németh István püspöki titkár, Krakomperger Zoltán, Heidelsperger István és Csordás Gábor püspöki helynökök, valamint az egyházmegye papsága, a Püspöki Hivatal munkatársai, a Svetits- és a Szent József Gimnázium diákjai, oktatói és az egyházközségekből érkezett hívek.
A főpásztor köszöntötte a megjelenteket, hálát adott a szentév kegyelmeiért, majd a hagyományoknak megfelelően a vízszentelés szertartásával kezdődött az ünnepi szentmise.
Palánki Ferenc prédikációjában a remény legmélyebb alapjára irányította a figyelmet: Isten feltétel nélküli, rendíthetetlen szeretetére. Hangsúlyozta: az isteni szeretet nem az ember érdemeiből fakad, hanem ajándék, amely éppen arra hivatott, hogy átformálja az ember szívét és életét. Isten nem azért szeret bennünket, mert jók vagyunk, hanem azért ajándékoz meg szeretetével, hogy általa jóvá válhassunk. Ez a felismerés adja a remény szilárd fundamentumát, amely a belső megújulás forrása lehet a világban tapasztalható nehézségek és gonoszság közepette is.
A megyéspüspök a napkeleti bölcsek történetén keresztül rámutatott a jelek felismerésének és a belső fordulatnak a fontosságára. Ahogyan a bölcsek készek voltak elhagyni megszokott, kényelmes környezetüket, hogy a csillagot követve eljussanak a Megváltóhoz, úgy a mai ember is meghívást kap arra, hogy észrevegye Isten mindennapi jeleit saját életében. Ez az út zarándoklatként értelmezhető, melynek során Isten szavának befogadása fokozatosan átformálja az embert, és képessé teszi arra, hogy maga is jellé váljon mások számára, tanúságot téve Isten végtelen jóságáról.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható; a szentmise ITT visszanézhető.
Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye
*
Egri Főegyházmegye
Vízkereszt ünnepén szentmisét mutatott be Ternyák Csaba érsek az egri bazilikában.
A szertartás elején a főpásztor megáldotta a sót és megszentelte a vizet.
Szentbeszédében Ternyák Csaba érsek emlékeztetett: az Úr megjelenésének ünnepével lezárul a karácsonyi időszak. Az ünnepnek a karácsonyon túlmutató tartalma az az evangéliumi egyetemesség, amely azt jelenti, hogy Jézus Krisztus az emberiség egyetemes megváltója.
A II. Vatikáni Zsinat Lumen Gentium kezdetű dokumentumát idézve a főpásztor kiemelte: a közös hit tesz bennünket hittestvérekké, akiknek egy a szíve és a lelke. A bölcsek egy csecsemőben ismerték fel az Urat; nekünk egy darabka ostyában mutatkozik meg, vagy embertársainkban, talán éppen a padban ülő szomszédunkban. Elrejtőzik életünk eseményeiben, találkozásainkban, és arra vár, hogy végre felismerjük őt.
Az Oltáriszentségben lakozó Jézus azonos azzal, akit a bölcsek imádtak, így minden szentmisében vele találkozhatunk. „Ha pedig egyszer rátaláltunk, akkor ragaszkodjunk hozzá. Legyünk hálásak, és ne szégyelljük soha azt, hogy mi hozzá tartozunk. Ezért most az Úr megjelenésének ünnepén nyissuk ki a szívünket a csodákra, ismerjük fel a betlehemi kisdedben az emberi nem Megváltóját, aki a mi személyes Megváltónk is” – buzdított tanításában a főpásztor.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.
Forrás és fotó: Egri Főegyházmegye
*
Győri Egyházmegye
Az Úr megjelenésének ünnepén Veres András megyéspüspök szentmisét mutatott be a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban.
A szentmise keretében sor került a vízszentelés szertartására.
„Láttuk csillagát napkeleten, és eljöttünk, hogy hódoljunk előtte.” (Mt 2,1–12). Ez a mondat összefoglalja a mai ünnep titkát – mondta szentbeszédében a főpásztor, hozzátéve: a napkeleti bölcsek azokat az embereket képviselik, akik engednek a belső indíttatásnak, és értelemmel kutatják Isten titkait. Mi a hasonlóság a napkeleti bölcsek és a pásztorok között? Leborultak, hogy imádják az Istengyermeket.
A tudomány és a hit, az értelem és a valóság nem mond ellent egymásnak. Canterbury Szent Anzelmtől tudjuk, hogy a hit keresi az igazságot, az értelmet („fides quaerens intellectum”). Az istenkeresés egész életünk során tartó folyamat. Minél inkább engedünk a Lélek belső ösztönzésének, hogy Isten titkait megismerjük, az evangéliumok tanítását egyre jobban felfedezzük, annál közelebb kerülünk Istenhez, és annál világosabb lesz előttünk az élet titka.
Veres András püspök hangsúlyozta: a hit személyes út, és nem elég hozzá pusztán az értelmi ismeret. Szükség van a személyes találkozásra Istennel. Aki ebben részesül, az nem akar többé más úton járni, mint a szeretet útján, Isten útján.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.
Forrás fotó: Győri Egyházmegye/Ábrahám Kitti
*
Hajdúdorogi Főegyházmegye
Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita január 6-án, vízkereszt napján Szent Liturgiát mutatott be Budapesten, a Fő utcai Szent Flórián-templomban, majd a Batthyány térnél megszentelte a Duna vizét. Minden korábbinál erősebb és mélyebb Istenbe kapaszkodásra buzdított.
„Az istentelenséget és a világi szenvedélyeket megtagadva éljünk józanul, igazságban és istenfélelemben” – idézte Kocsis Fülöp Szent Pál apostol tanítását. Ez az intelem évről évre elhangzik vízkereszt ünnepén, amikor Isten üdvözítő kegyelmének megjelenését ünnepeljük – emelte ki az ünnep ismétlődésének jelentőségét az érsek.
Az epifánia szó megjelenést jelent: Isten megjelenik a Jordán partján, a bűnbánó emberek sorában. Ott áll János, az előhírnök, aki előkészíti az Úr útját, és ott jelenik meg Jézus is, aki maga is beáll a bűnösök közé. János vonakodik megkeresztelni őt, mondván: „Nekem volna szükségem arra, hogy te keresztelj meg engem.” Jézus azonban így válaszol: „Hagyd ezt most, mert így illik betöltenünk mindazt, ami igazságos.” Ez az igazság Isten üdvözítő terve: nem fél megalázkodni, nem fél magára venni az emberi élet törékenységét. Isten emberré lesz, beáll az emberek közé, hogy az embert felemelje az isteni életre. Ezért jelenik meg a Jordánnál, ezért mutatja meg irgalmát és közelségét.
A Szent Liturgia után indult a menet énekkel vonulva a Dunához. Makláry Ákos, a Budai Görögkatolikus Egyházközség parókusa arra buzdított, tegyünk tanúságot arról, hogy velünk van Isten. A templom papsága és a hívek imádkozva haladtak végig a rakparton. „Szentelj meg engem és a vizeket, Üdvözítő” – hangzott fel újra és újra az emberek ajkán.
A Batthyány térnél a papság és az asszisztencia Kocsis Fülöp érsek-metropolita vezetésével a Dunára helyezett mólón sorakozott fel a vízszentelés szertartásán.
Kocsis Fülöp homíliájában figyelmeztetett és bátorított: „küszöbön van a háború”, ezzel a ténnyel „józanul és felkészülten” kell szembesülnünk. „Ezekben a hetekben, hónapokban – talán napokban – soha nem volt akkora szükségünk az isteni támaszra, mint most. Felkészültnek kell lennünk, ami nem a határok biztosítását jelenti, és nem a fegyverkezést. „Fegyverkezni azért, hogy béke legyen, védelemről beszélni azért, hogy a fegyveripart legalizálhassuk, a háborúzás lélektanát erősítő hazugság.” A készület a lelki felvérteződést jelenti, ami által az ember a „leglehetetlenebb helyzetben, a gyűlöletáradatban is ember tud maradni, keresztényként tud gondolkodni, cselekedni”.
Kocsis Fülöp hangsúlyozta: szavai nem „riogatni” akarnak, hanem figyelmeztetni és imádságra buzdítani a békéért, erősebben és mélyebben, mint tettük valaha életünkben. A „fergetegesen közelgő pusztító veszedelem” láttán nem fordíthatunk hátat, és nincs hova menekülnünk. Lényünk teljes erejével bele kell kapaszkodnunk Istenbe. Ha hit nélkül ér bennünket az ár, menthetetlenül magával sodor; nekünk azonban helyt kell állnunk.
Az érsek több moldvai remetével és sztareccel való beszélgetésében azt az üzenetet kapta, hogy a magyaroknak különleges szerepe lesz ebben a világégésben. „Szavaimmal nem a moldvai aszkéták üzenetét akarom továbbítani csupán, hanem arra hívni mindenkit, hogy vegyük komolyan a készületet. Lélekben edződjünk, erősödjünk, imaéletünkben mélyüljünk! Ha megtörténik életünkben ez a lelki fordulat, akkor a veszedelem bekövetkeztekor nem jajveszékelni, hanem cselekedni fogunk.” Most még nem tudjuk, mit kell majd tennünk, ma a mostani pillanatra kell összepontosítanunk: nagyot meríteni a szenteltvízből, tudva, hogy az a hitünk mértékében van segítségünkre, továbbá alámerülni az imádságba, és erőteljesen kapaszkodni a szerető és hatalmas Istenbe. Így nincs okunk félni.
Vízkereszt üzenete ezért döntő: megszentelődik a teremtett világ, a Jordán visszafordul, és ahol elhatalmasodik a bűn, ott túlárad a kegyelem. Erre a kegyelemáradatra kell most felkészülnünk. Aki hisz és odaadóan szereti Istent, annak nincs oka félni.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.
Forrás és fotó: Magyar Kurír
*
Miskolci Egyházmegye
Január 6-án Orosz Atanáz miskolci megyéspüspök ünnepi Szent Liturgiát tartott az edelényi görögkatolikus templomban, Marincsák László parókus, Kovács Lajos iskolalelkész, Kiss Máté püspöki szertartó koncelebrálásával, valamint Szűcs Tivadar diakónusi szolgálatával.
A Szent Liturgia után tartották a nagy vízszentelés szertartását Edelényben, a Bódva folyó partján.
Orosz Atanáz püspök a vízszentelés szertartásán a teremtett világért való felelősségünkre hívta föl a figyelmet. Felidézte: az emberiséget érintő súlyos vízválságról már egy évtizede is súlyos figyelmeztetés hangzott el Edelényben.
Naponta mintegy tízezer kisgyermek hal meg szennyezett víz miatt – figyelmeztetett a püspök. – Környezetünk tisztaságáért főként mi, emberek vagyunk a felelősek. Isten a Paradicsomkertet az emberre bízta, hogy művelje és ápolja azt, azonban ha ezt elmulasztja, annak következményei vannak.
A püspök beszédében az isteni irgalom reményére, a tisztulás lehetőségére hívta fel a figyelmet, Izajás prófétát idézve: „Keressétek az Urat, amíg megtaláljátok, hívjátok segítségül, amíg közel van!Hagyja el útját a gonosz, és gondolatait a bűnös; térjen vissza az Úrhoz, mert megkönyörül rajta, Istenünkhöz, mert bőkezű a megbocsátásban. (…) Amint az eső és a hó lehull az égből, és nem tér oda vissza, hanem megöntözi a földet, és termővé, gyümölcsözővé teszi, hogy magot adjon a magvetőnek és kenyeret az éhezőnek, éppen úgy lesz Szavammal is, amely ajkamról fakad…” (Iz 55, 6-10).
Az Atya ajkáról fakadó Szó, az Isten-Ige, aki ma megjelent a Jordán partján, hogy véghezvigye Atyja akaratát s hogy megkeresztelkedjék – emelte ki Orosz Atanáz. – Krisztus keresztsége a világ megszentelődését jelenti. Nem neki volt szüksége arra, hogy megtisztuljon, hanem bennünket tisztított meg. Miután ő bemerült a vízbe, mindenkinek lehetővé tette, hogy a Szentlélek által megkeresztelkedjen, átalakuljon és megtisztuljon. „Jézus Krisztus keresztelkedése lehetővé teszi, hogy a megszentelt víz révén mi magunk is tisztuljunk, hogy életvitelünk is jobb és tisztább legyen.”
A vízszentelés imádságaiban az egész városért, az egész közösségért imádkozott a megyéspüspök: „hogy ne csak közvetlenül a folyó medrére, hanem mindazokra kiáradjon a kegyelem, akik ebben a városban laknak, vagy itt járnak iskolába, vagy itt a környéken laknak (…)
Beszédének zárógondolataiban a főpásztor kiemelte: „Lehetőségünk van arra, hogy megtisztuljunk, megszentelődjünk (…) új emberként járjunk ebben a 2026-os esztendőben.”
A szertartáson a hívek mellett az Egyház fenntartásában működő edelényi általános és középiskola tanulói, sőt még az óvodába járó gyermekek közül is többen részt vettek.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.
Forrás és fotó: Miskolci Egyházmegye
*
Nyíregyházi Egyházmegye
Úrjelenés (vízkereszt) előestéjén, január 5-én a sötétségbe burkolózó Nyíregyházán hófehér havazással érkezett meg az ünnep.
A Nagy alkonyati istentiszteletet, Nagy Szent Bazil Liturgiáját és az azt követő vízszentelést Szocska Ábel megyéspüspök vezette.
A liturgián a főpásztor mellett a papság számos képviselője is szolgálatot teljesített. Szocska Ábel püspökkel együtt imádkoztak helynökei: Gánicz Endre Sándor főhelynök, Szabó Tamás pasztorális helynök és Halinda Gyula ökonómus. A szertartáson koncelebráltak a székesegyházban szolgálatot teljesítő atyák, a Görögkatolikus Papnevelő Intézet és a Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola vezetői, oktatói, valamint az egyházmegye idősebb paptestvérei is.
A liturgia kiemelkedő mozzanata, a víz megszentelése előtt a megyéspüspök tanításában a szertartás lelki valóságára mutatott rá: „A szenteltvízzel otthonainkat, szeretteinket fogjuk meghinteni, mintha ezzel fejeznénk ki, hogy mindannyiunknak szüksége van egy csepp élő vízre. Ezt a vizet Krisztus teszi élővé.”
Napjainkban sajnos egyre kevesebben élnek a házszentelés lehetőségével, pedig ez az az alkalom, amikor az otthonokba közvetlenül eljuthat a szenteltvíz által a kegyelem és Isten áldása.
A főpásztor a vízkereszt-ikonográfia szimbolikájával buzdította a híveket. Ahogyan az ábrázolásokon a tengereket és folyókat jelképező mitikus alakok örömmel viszik hírét a hullámokon Krisztus megkeresztelkedésének és az Atya kinyilatkoztatásának, úgy nekünk is hasonló küldetésünk van.
Szocska Ábel arra buzdította a jelenlévőket, hogy legyenek ennek az ünnepnek az apostolai, vigyék hírét ismerőseik körében. Hiszen
A Szent Liturgia a nagy vízszenteléssel zárult. Végül a hívek megmerítették edényeiket a megszentelt vízben, hogy elvigyék az ünnep fényét és erejét otthonaikba.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható.
Forrás és fotó: Nyíregyházi Egyházmegye
*
Pannonhalmi Főapátság
Január 6-án a bencés közösség a pannonhalmi Szent Márton-székesegyházban tartotta Urunk megjelenésének ünnepét.
Keresztségünkre emlékezve Hortobágyi T. Cirill főapát – miután megszentelte a vizet – a hívekre és a szerzetesközösség tagjait is meghintette vele. Vízkereszt ünnepén arra kérte Istent, hogy „akárhová is hintik ezt a sóval vegyített vizet, távozzék onnan a gonosz, és Szentlelked jelenléte őrizzen meg minket mindenkor”.
A főapát ezekkel a szavakkal fordult az egybegyűltekhez: „A napkeleti bölcsek a csillag vezetésével rátaláltak a gyermek Jézusra, felismerik benne a világ Megváltóját, és ajándékokkal hódolnak előtte. Gyermekkorunkban, keresztségünk alkalmával a mi szívünket is beragyogta a felkelő hajnalcsillag, Jézus Krisztus.” A bűnbánatban megtisztult szívben ismét felragyog Krisztus világossága és hitünk fénye. „Ebben hitben ma is felismerhetjük Jézust az oltáron, a kenyér és bor színében, amint táplálékul adja magát. Táplálja bennünk az ő világosságát, hogy már soha többé ne járjunk a bűn sötétségében. Ő segítsen minket, hogy a tőle kapott Szentlélekhez hűségesek maradjunk.”
A liturgián Dejcsics Konrád OSB mondott tanítást. Homíliájában Izajás próféta látomása alapján a nyitott kapujú, ragyogó Jeruzsálem képét állította párhuzamba Pannonhalmával, hangsúlyozva a hiteles keresztény tanúságtétel vonzerejét. Pannonhalmát olyan „nyitott városként” jellemezte, amely legfőbb vonzerejének a közösség hiteles istenkapcsolatának kell lennie. A metafora szerint a tanárok és szerzetesek a „bölcs kapusok”, akiknek az a feladata, hogy a félelem falainak építése helyett szelíd figyelemmel fogadják a fiatalokat, segítve őket abban, hogy saját értékeikben növekedjenek, hogy ők is bekapcsolódjanak Isten országának építésébe – mondta Dejcsics Konrád. Arra hívta a tanárokat és szerzeteseket, hogy „bölcs kapusként” ne félelemből építsenek falakat, hanem segítsenek felismerni a hozzájuk érkezőkben Isten ajándékait és a közös építkezés lehetőségét.
Bővebb beszámoló és teljes szentbeszéd ITT olvasható; a szentmise ITT visszanézhető.
Forrás és fotó: Pannonhalmi Főapátság
*
Pécsi Egyházmegye
A pécsi székesegyházban Jézus Jordánban való keresztségére emlékezve Felföldi László megyéspüspök celebrált szentmisét és végezte el a vízszentelés szertartását január 6-án.
A főpásztor a szentmise elején köszöntötte szentelésük évfordulóját ünneplő jubiláns püspöktársait, majd elvégezte a vízszentelés szertartását.
Homíliájában Felföldi László püspök a napkeleti bölcsek látogatásának négy nagy üzenetére emlékeztetett.
A kérdés visz előre: a legtöbben úgy találunk Istenre, ahogy a bölcsek. Kapunk egy jelet, melynek nyomán kérdéseket teszünk fel, melyek elindítanak egy úton, hogy választ találjunk. Akadályokkal szembesülünk, fájdalmakat élhetünk meg, ám az úton megismert igazságtól nem szabad félni, nyomába kell eredni.
A válasz keresése elindít az úton: a bölcs tudósok nyugtalan szívű férfiak voltak, akik választ kerestek az égen látott csillagképre és a nyugtalanság hajtotta őket a válasz megismerésére. Minket is a nyugtalanság visz előre, melyben az Isten által többet, szebbet akart vágy megújítja a szívünket, még akkor is, ha az elindulás kockázatot rejt magában.
Megérkezve hódolatunkat fejezzük ki Istennek: Miként a bölcsek, megérkezve csöndben álljunk meg, majd leborulva Isten előtt, ráhagyatkozva engedjük, hogy szeretetével magával ragadjon és újjáteremtsen minket.
Másokat is Krisztushoz vezessünk: miként a bölcsek, úgy mi is emeljük fel tekintetünket, halljuk meg szívünk vágyát, lássuk meg a betlehemi csillagot. Krisztus fényében felragyogva mi is legyünk a csillag, amely másokat is Krisztushoz vezet.
A szentmise záró részében Máger Róbert püspöki irodaigazgató a székesegyházi plébánia és papjai képviseletében köszöntötte az ugyancsak jubiláns Felföldi László püspököt.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható; a szentmise ITT visszanézhető.
Forrás és fotó: Pécsi Egyházmegye
*
Veszprémi Főegyházmegye
Vízkereszt ünnepén, január 6-án a veszprémi Szent Mihály-főszékesegyházban Udvardy György érsek mutatott be szentmisét.
Köszöntőjében a főpásztor hangsúlyozta: vízkereszt olyan ünnep, amely szorosan kapcsolódik karácsonyhoz és a megváltás művéhez, ezen a napon ugyanis az Egyház egyszerre emlékezik Jézus Krisztus megkeresztelkedésére a Jordán vizében, a kánai menyegző csodájára, valamint a napkeleti bölcsek hódolatára. Mindezek egyetlen igazságot hirdetnek: Jézus Krisztus megváltó szeretete immár minden nép számára kinyilváníttatott.
Az ünnep részeként sor került a vízszentelésre is. Udvardy György buzdította a jelenlévőket, hogy a megszentelt vizet vigyék haza otthonaikba, és használják imádságkor, útra keléskor, megérkezéskor, betegekért és családtagjaikért mondott fohászok idején. A szenteltvíz mindig arra emlékeztet, hogy Krisztuséi vagyunk, és életünk méltósága a keresztségből fakad – mondta az érsek.
Homíliájában hangsúlyozta: karácsony ünnepe egyértelművé tette, hogy Isten betöltötte ígéretét – Isten Fia valóságos Istenként és valóságos emberként megszületett közénk. Vízkereszt ünnepe pedig továbbmélyíti ezt a titkot: Krisztus nem csupán a választott nép megváltója, hanem minden emberé.
A napkeleti bölcsek története a kereső ember példája: keresik az igazságot, útra kelnek, felismerik azt, majd leborulnak előtte, és más úton térnek haza, mert az életük átalakul. Ez mindannyiunk meghívása: készség a növekedésre, a változásra, az igazság követésére.
A kánai menyegző emléke arra irányítja figyelmünket, hogy Isten nemcsak megváltani akar, hanem örömünket is komolyan veszi, emberi életünket isteni méltóságba emeli. Mária szavai – „tegyétek, amit mond” – ma is irányt mutatnak: nem kell mást tennünk, mint bízni Krisztus szavában, engedni, hogy csodát tegyen hétköznapjainkban is.
A prédikáció után Takáts István érseki általános helynök, plébános a hagyományoknak megfelelően meghirdette az egyházi év főbb ünnepeit is, emlékeztetve arra, hogy az Egyház liturgiája nem pusztán múlt, hanem élő tradíció, amely jövőt formál, közösséget épít, és Krisztus világosságában vezet bennünket.
A beszámoló teljes terjedelemben ITT olvasható; a szentmise ITT visszanézhető.
Forrás és fotó: Veszprémi Főegyházmegye
Kiemelt fotó: Győri Egyházmegye/Ábrahám Kitti
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
