Éljen a kaszinókapitalizmus!

Éljen a kaszinókapitalizmus!

A szlovákiai politikusok döntő többsége foggal-körömmel ragaszkodik ahhoz a véleményéhez, hogy az euró bevezetése a lehető legjobb döntés volt, a szlovákiai családok most azonban épp az eurózónás tagságunk miatt inthetnek búcsút megtakarításaik tetemes részének.

A világjárvány tavaszi hullámát követő gazdasági fellendülésnek köszönhetően hirtelen megugró kereslet továbbra is látványosan meghaladja a kínálatot, ennek eredményeképpen pedig Európa-szerte szédítő ütemben nőnek az árak. A Statisztikai Hivatal legfrissebb felmérése szerint októberben már 5,1 százalékkal nőtt az átlagos árszint Szlovákiában az egy évvel korábbihoz képest, amire 13 éve nem volt példa. A drágulást ráadásul nem csupán az üzletekben érezzük, az infláció hatalmas csapást mér a megtakarításainkra is.

Hírdetés

A bankok betéti kamatai már négy éve alacsonyabbak az inflációnál. Míg 2017 és 2020 között az infláció üteme 1,3 és 2,7 százalék között mozgott, az egy vagy két évre lekötött betétek éves kamata átlagosan 1 százalék körüli volt, a folyószámlák esetében pedig gyakorlatilag nulla. Míg a kamatszint továbbra is történelmi mélyponton van, az infláció az elmúlt hónapra elérte az említett 5,1 százalékot. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha a folyószámlánkon 1000 euró van, annak értéke egy év múlva csupán 949 euró lesz, vagyis több mint 50 eurót veszít az értékéből, nem beszélve a bankoknak fizetett egyre magasabb díjakról, és arról, hogy elemzők szerint az infláció az elkövetkező hónapokban még az októberinél is nagyobb sebességbe kapcsol. A pénzügyi tanácsadók ezért azt ajánlják, hogy a megtakarításainkat ne hagyjuk bankszámlán, hanem fektessük a nagyobb hozamot ígérő, ám ezzel együtt jóval kockázatosabb pénzügyi termékekbe, például részvényekbe. A szlovákiai családok nagy része azonban e tekintetben továbbra is konzervatív, azzal érvelve, hogy a nehezen megszerzett pénzét nem szeretné elveszíteni a „kaszinókapitalizmus” rulettjén.

Lenne itt persze még egy megoldás: a kamatemelés, amelynek köszönhetően nőhetne a megtakarítási kedv, és így az árvágtát is vissza lehetne fogni. A környező országok többsége – rendkívül rugalmasan – erre szavazott. Az elmúlt időszakban növelték a kamatot a magyarok, a csehek, a lengyelek és a románok is, és az előrejelzések szerint ez csak a kezdet. Szlovákia azonban az eurózóna tagja, az alapkamatról így az Európai Központi Bank (EKB) dönt. Az is elismeri ugyan, hogy az éves infláció jócskán meghaladta az általa optimálisnak tartott 2%-ot, Christine Lagarde, az EKB elnöke szerint azonban nyugodtan hátradőlhetünk, az infláció szerinte legkésőbb a jövő év végére mérséklődni fog, így nem lát okot az „elsietett kamatemelésre”. Isabel Schnabel, az EKB igazgatósági tagja az elmúlt napokban ugyan elismerte, hogy az EKB kamatpolitikája „súlyosbította a jövedelmi egyenlőtlenségeket”, úgy tűnik azonban, hogy az EKB-s csúcsfejeket ez nem izgatja. Közvetve így mindenkinek azt ajánlják, hogy tegye fel a pénzét a kockázatosabb befektetésekre, pörgesse meg a „rulettkereket”, aztán imádkozzon, hogy szerencséje legyen.


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »