A Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke az InfoRádióban arról beszélt, hogy mely területek kapnak kiemelt fókuszt a hatóság jövő évi programjában, de arról is beszámolt, hogy bár a kormányhivatalt csak idén januárban hozták létre, a fogyasztók máris nagy bizalommal fordulnak hozzá a vonatkozó ügyekben.
A fogyasztóvédelemben a gyermekek védelme lesz a fókuszban 2026-ban, de az online értékesítés átfogó ellenőrzésére is nagy hangsúlyt fektetnek. Az élelmiszerbiztonságban a gyrosbüféket és a távol-keleti éttermeket fogják vizsgálni.
„73 különböző vizsgálati területet tartalmaz az NKFH 2026. évi ellenőrzési és vizsgálati programja, és ez magában foglalja a szolgáltatás-ellenőrzési, a kereskedelmi, termékbiztonsági, laboratóriumi és élelmiszerbiztonsági vizsgálatokat” – mondta az InfoRádióban Eitmann Norbert, a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság sajtófőnöke. Úgy jellemezte a programot, hogy
„a hatóság mindenhol ott lesz, ahol fogyasztó és vállalkozás valamilyen kapcsolatba lép”, és ahol a vállalkozások részére meghatározott szabályok, kötelezettségek vannak előírva, az NKFH és a szakmai irányítása alatt álló kormányhivatalok pedig azt fogják vizsgálni, hogy a vállalkozások betartják-e ezeket a szabályokat.
A sajtófőnök elmondta, az összes említett területen lesznek fókuszpontok, így jövőre a fogyasztóvédelemben kifejezetten a gyermekek védelme lesz kiemelt helyen, például a reklámszabályok, értékesítési tilalmak vizsgálata kapcsán. De megemlítette még a fogyasztók készpénzhasználathoz való jogának érvényesítését, a kuponos és szezonális akciók és az online értékesítés átfogó ellenőrzését is.
Élelmiszerbiztonság és higiénia szempontjából az NKFH „ott lesz” a kockázatos termékek, illetve a fogyasztók körében nagyon népszerű termékek területén is, legyen szó a gyrosozókról, kávol-keleti éttermekről. Termékbiztonság és piacfelügyelet tekintetében különös figyelmet kapnak majd a játszóterek, szabadidős eszközök – tette hozzá Eitmann Norbert.
Az NKFH sajtófőnöke külön kiemelte az egyik ellenőrzési területet, mégpedig a harmadik országból érkező termékek biztonságosságát. Mint mondta,
az a hatóság célja, hogy ne kerülhessenek be a magyar kereskedelmi piacra olyan termékek, amelyek veszélyesek a fogyasztókra.
Ennek megfelelően, a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal együttműködve, már a vámhatáron igyekeznek majd megállítani ezeket a produktumokat. Ha pedig valamilyen úton-módon mégis kereskedelmi forgalomba kerül egy ilyen termék, azt természetesen kivonják.
Eitmann Norbert úgy látja, és ez a hatóság tapasztalata is, hogy a fogyasztók egyre jobban bíznak a fogyasztóvédelemben, illetve egyre tudatosabbak. Ha tehát bármilyen probléma felmerül a vállalkozással, kereskedővel, akkor megpróbálják érvényesíteni jogaikat, azaz megpróbálják bejelenteni a hibát a vállalkozás felé, akár e-mailben, akár telefonon, jegyzőkönyvet vetetnek fel, és ha nem sikerül megoldani a problémát, akkor jogi útra terelik a dolgot, békéltető testülethez vagy az NKFH-hoz fordulnak.
„A bizalmat konkrét számokkal is alá lehet támasztani a sajtófőnök szerint, ugyanis most már évi 19-20 ezer esetben keresik fel a fogyasztók a kormányhivatalokat, és kifejezetten az NKFH-t i, amit ráadásul még csak idén januárban hoztak létre”
– hangsúlyozta. Azt is elismerte, hogy van még javítani való, és a fogyasztóknak sem árt még tudatosabbnak lenni akár a vásárlást megelőzően, és azokban az esetekben is, ha valamilyen fogyasztóvédelmi probléma merül fel, és ilyenkor hova fordulhatnak a jogaik érvényesítése érdekében.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
