„Egy szerződés nem lehet sírbolt!” – Benito Mussolini és a magyar revízió

„Egy szerződés nem lehet sírbolt!” – Benito Mussolini és a magyar revízió

1927-ben Magyarország és Olaszország Rómában aláírták a magyar-olasz barátsági és együttműködési szerződést, amellyel Magyarország a trianoni diktátum után sikerrel törte át az ellenséges kisantant államok gyűrűjét.

1927-ben Magyarország és Olaszország Rómában aláírták a magyar-olasz barátsági és együttműködési szerződést, amellyel Magyarország a trianoni diktátum után sikerrel törte át az ellenséges kisantant államok gyűrűjét.

Magyarország egy olyan partnerre talált, amely annak ellenére, hogy az első világháború után a győztesek között foglalt helyet, határozottan lépett fel a magyarságot sújtó trianoni igazságtalanság ellen. Benito Mussolini ugyanis az 1920-as évektől kezdve kiállt a békediktátum felülvizsgálata mellett.

A Duce legemlékezetesebb nyilatkozatát 1928-ban közölte le a brit Daily Mail, amelyben kijelentette: „Egy szerződés nem lehet sírbolt!”

Lord Rothermere – aki az 1927-ben megjelent Magyarország helye a nap alatt című cikkében először hívta fel a világ figyelmét Trianon igazságtalanságára – 1928-ban másodjára kereste fel Mussolinit, aki kifejtette, hogy az olasz nép őszinte barátsággal viseltet Magyarország iránt, és az igazságtalan diktátum, amit Magyarországra kényszerítettek, egész Európa érdekeivel ellentétes. Megjegyezte azt is, hogy a történelem során nem volt még olyan békediktátum, amely örök időkig tartott volna. 

Mussolini 1928. június 5-ei szenátusi beszédében példaértékű kiállást tanúsított a magyar ügy mellett, melyet a Magyarország című lap 1928. június 7-ei száma közölt: 

A kisantant államai közé beékelve él egy nemzet, amelyhez való viszonyunk az utóbbi időben egyre bensőségesebbé és barátságosabbá vált: Magyarország. Magyarország miniszterelnöke, Tisza (István) – mint ez megcáfolhatatlanul bebizonyult – nem akarta a háborút. Mégis ennek az országnak kellett a háború legkeményebb következményeit elszenvednie. (…) Magyarország számíthat Olaszország barátságára. El kell ismerni, hogy a trianoni szerződés területi rendelkezései túlságosan elevenbe vágtak. Ehhez hozzá lehet fűzni azt is, hogy Magyarország a Duna medencéjében ezer esztendeje igen fontos történelmi missziót töltött be. A magyar nemzet, amely lángoló hazafiassággal van eltelve és amely tudatában van békebeli hatalmas munkaerejének, jobb sorsot érdemel.

Beszéde mindenütt mély hatást keltett, amely Trianon után a legfontosabb nyilatkozat volt. Külföldi állami vezető ugyanis elsőként fejtette ki álláspontját a revízió szükségessége mellett. 

Hírdetés

Olaszország nem csak szavakban, de tettekben is szolidaritásáról biztosította Magyarországot. 1928-ban Mussolini pártolásával alakult meg Milánóban az Amici dell’Ungheria (Magyarbarátok Egyesülete) nevű szervezet, amelynek fő feladata a magyar kultúra megismertetése, valamint a Magyarországot ért igazságtalanságot bemutató kiadványok megjelentetése és külföldi terjesztése volt. Az egyesület tagjainak számára magyarországi kirándulásokat szerveztek, ifjúsági tagozatának elnöke, Giovanni Terranova pedig 1933-ban előadást tartott Budapesten. 

A magyar revízió témájában fontos művek voltak Sergio De Cesare 1930-ban és 1932-ben megjelent publikációi, amelyekben Versailles teljes revíziójának szükségességét elemezte, és magától értetődőnek értékelte a magyar irredentizmus feléledését Trianon után.   

1931-es újévi szózatában Mussolini újfent hitet tett Magyarország megcsonkításának jóvátétele mellett. Erről Milotay István lapja, a Magyarság számolt be az 1931. január 3-án megjelent számában.  

A Duce 1936-ban – a Berlin-Róma tengely létrejöttét követően – Milánóban tartott beszédet, amelyben kifejtette, hogy Magyarországot érte a legnagyobb igazságtalanság, és hogy Olaszország a legteljesebb barátsággal viseltetik a magyarság iránt. Szónoklatában reményét fejezte ki aziránt, hogy a közeljövőben talán alkalom nyílik arra, hogy ezt a baráti érzést az olasz nép tettekben is kinyilvánítsa.

Mussolini milánói beszédét a Győri Nemzeti Hírlap 1936. november 3-ai száma is idézte a Mussolini: A háború igazi megcsonkítotja Magyarország című cikkében:

Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazat, a Duna-medence kérdését nem lehet végleg rendezni. A háború igazi megcsonkítottja Magyarország. A nemzetek attól a törekvésüktől vezéreltetve, hogy eleget tegyenek az igazság követelményének, más oldalon még nagyobb igazságtalanságot követtek el. Négy millió magyar él most a magyar határokon túl. Az olasz népnek a magyar nép iránti érzelmeit a magyarok katonai erényének, bátorságának, önfeláldozó szellemének őszinte elismerése jellemzi. Ez az érzelem egyébként kölcsönös és talán már a legközelebbi napok alkalmával mód nyílik arra, hogy az olasz nép ezeket az érzelmeket megkapóbb formában juttassa kifejezésre ország-világ előtt.

A Magyarország kárára gyarapodó kisantant országok – amelyekbe az első világháború után a magyarságot akarata ellenére kényszerítették bele – aggodalommal fogadták Mussolini reívizós politikáját, ugyanis látták, hogy egy olyan hatalom jelent meg Európában, amely veszélyezteti a gyűlöletben fogant békediktátum fenntartását.

Két évvel Mussolini milánói beszéde után, és 1940-ben Olaszország – Németország mellett – ott lesz a bécsi Belvedere palotában, hogy aláírja azt a végzést, amely Magyarország számára vértelen igazságtételt szolgáltat a trianoni diktátum után.

Csarnai Márk – Hunhír.info
(a szerző történész)


Forrás:hunhir.info
Tovább a cikkre »