Egy kő okozta a kínai holdjáró vesztét

Egy kő okozta a kínai holdjáró vesztét

Mozgásra a kínai holdjáró, a Jáde Nyúl már nem alkalmas, elektromos erőforrása kimerülőben van.

Egy kővel való ütközés miatt vált működésképtelenné januárban a Jáde Nyúl kínai holdjáró, mely nemsokára végleg felmondhatja a szolgálatot – számolt be a Hszinhua hírügynökség.

„A holdjárónak számos, előre nem látott problémával kellett megküzdenie, mely a Hold hatalmas kövekkel borított felszínén való közlekedési nehézségekben mutatkozott meg leginkább” – mesélte a részletekről a hírügynökségnek Csang Jü-hua, a sanghaji űrtechnológiai akadémia kutatója, a holdjáró egyik főtervezője. A hatkerekes Jáde Nyúl a terepen való navigálás közben egy kőnek csapódott, amely egy hónappal decemberi landolása után kijavíthatatlan mechanikai problémákat okozott. „Korábban a tudósok azt gondolták, a rendkívül alacsony hőmérséklet lehetetleníti el energiaellátását, mára a szakemberek túlnyomó többsége valószínűbbnek tartja az ütközést” – fogalmazott Csang.

Hírdetés

A holdjáró, bár január óta kétszer is „elaludt”, teljesen működésképtelenné vált, továbbra is „életben van”, vagyis teleszkópjával adatgyűjtést végez, és az információkat továbbra is képes a földi bázisra visszaküldeni. „Mozgásra, holdjárásra ugyanakkor a Jáde Nyúl nem alkalmas, elektromos erőforrása kimerülőben van, s egy idő után nem lesz képes napelemeivel újratölteni magát” – fogalmazott Csang.

A holdjáró meghibásodása a további missziókat is befolyásolja. A Csang’o–4 űrszondát az idén tervezték a Jáde Nyulat Holdra juttató Csang’o–3 után küldeni, ezt kénytelenek voltak 2015-re halasztani. Az eredeti tervek szerint a holdfelszín vizsgálatának céljával űrbe küldött Csang’o–5 misszió 2017-ben indult volna, a legvalószínűbb, hogy ez is legalább egy évvel tolódik.

A Jáde Nyúl a Csang’o–3 űrszonda fedélzetén tavaly december végén érkezett meg a Holdra. A kínai űrszonda leszállásával Kína történelmet írt, az űrjáró nemzetek sorába lépett. A teljesen kínai fejlesztésű technológia felhasználása mellett a misszió a helyszínnel is úttörővé vált: a Csang’o ugyanis a Szivárvány-öbölbe érkezett meg, melyet korábban még egyetlen nemzet sem térképezett fel.


Forrás:mno.hu
Tovább a cikkre »