Tavaly szeptember végén a Magyar Szövetség új elnököt választott Gubík László személyében. A párt azóta láthatóan aktívabb a közösségi médiában és terepen is, de a támogatottsága a közvélemény-kutatók szerint érdemben nem változott.
A Magyar Szövetség életében az elmúlt egy év csak kevés olyan eseményt hozott, ami alapjaiban változtatná meg a párt irányultságát. Csak egy nagy távozó. A párt továbbra is jó kapcsolatokat ápol a magyar kormánnyal, kialakította hivatalos csatornáit a szlovák vezetéssel (miközben az ellenzékkel kevésbé kommunikál), Horony Ákos kisebbségi kormánybiztos révén minimális, de létező ráhatása van a kisebbségpolitkára, továbbá nem köteleződött el sem a kormányoldal, sem az ellenzék mellett. Gubík László egyik legfontosabb célkitűzése, a párton belüli konfliktusok rendezése egy látványos kivétellel teljesült.
A párton belül tavaly elmérgesedő személyes konfliktusokat többnyire sikerült rendezni: új arcok kerültek az elnökségbe, miközben a háttérbe vonuló régi politikusok inkább passzívak, nyíltan nem kritizálják a párt vezetését. Az egyetlen hangsúlyos kivételt Gyimesi György jelentette: a pártban csak két évvel korábban aktivizálódó politikus többször is látványosan összeveszett Gubíkkal, míg áprilisban a párt etikai bizottsága egy látszólag hirtelen lépéssel ki nem zárta.
Gyimesi 2023-ban egy költséges, de országosan látható óriásplakát-kampánnyal 31 ezernél is több karikát szerzett a parlamenti választáson, minden negyedik pártra leadott karikát a neve mellé húztak be. A politikus azóta sem lépett be egy másik formációba, viszont Tomáš Taraba SNS-jelölt környezetvédelmi miniszter csatornázási tanácsadójává vált. Facebook-oldalán rendszeresen kommentálja az aktuális politikai eseményeket, szlovákul – a magyar üzenetet azonban rögtön az első hozzászólásban publikálja. Gyimesi esete azonban a kivétel: más politikusok egyelőre nem követték és jelenleg nem is mutat sok jel arra, hogy nőne a párton belüli elégedetlenek súlya.
Forró Krisztián korábbi pártelnök gyakorlatilag visszavonult az aktív politizálástól, ironikus módon annak ellenére, hogy májusban – hosszas késlekedés után – kinevezték Peter Pellegrini kisebbségügyi tanácsadójává. Becse Norbert, aki korábban Forró utódjának tűnt, továbbra is aktív Nyitra megyei képviselő, míg Berényi József is megyei szinten aktív, mintegy párhuzamos (de nem kritikus) tevékenységet folytatva a Magyar Szövetség elnöksége mellett. Cziprusz Zoltán, a másik elnökjelölt is folytatta politikai tevékenységét a pártban és a Rimaszombat-környéki régiós tevékenységekre összpontosít.
Nem hozott szakadást Gubík ténykedése a korábbi Összefogás-platformmal sem. Bár a 2023-as választáson harmadik legtöbb karikát szerző Orosz Örs közvetlenül a tisztújítás után látványosan hátrébb lépett a párt irányításától, a kölcsönös kapcsolatok rendeződni látszanak. Mózes Szabolcs a Szövetség korábbi alelnöke közéletileg aktív maradt, de szintén nem keveredett konfliktusba az új elnökséggel.
Annak ellenére, hogy a Magyar Szövetség nem hangos a belvitáktól és az elnökség tevékenysége is látványosabb, mint korábban – folyamatossá váltak a sajtótájékoztatók és a párt véleményének kommunikációja – a számokban egyelőre nem mutatkozik meg az előrelépés. A közvélemény-kutatók egyhangú mérései alapján a magyar párt népszerűsége inkább stagnál, vagy nagyon enyhe mértékben csökkent is.
A felmérések eredményeinek vizsgálatánál két dolgot érdemes tudatosítanunk: az egyik, hogy nem lehet figyelmen kívül hagyni a hibahatárt, ami a kisebb pártoknál kimondottan fontosnak számít. Akár a 0,5-1 százalék közötti ingadozások is betudhatóak az eltérő mintának, komolyabb mozgást a pártok támogatottságában a hosszú távú folyamatokat figyelembe véve tudunk leszűrni. A másik alaptétel, hogy az egyes kutatóintézetek más-más módszerekkel, kérdezőbiztosi hálózattal dolgoznak, így nem egymáshoz, hanem a korábban mért eredményeikhez érdemes hasonlítanunk a számokat. Összehasonlítva a Magyar Szövetség eredményeit egy éves viszonylatban, azt látjuk, hogy a nagy intézetek „egymáshoz igazították” a számaikat, az elmúlt tizenkét hónapban enyhültek a kiugróan rossz vagy jó eredmények.
A tisztújítás idején a Focus ügynökség 2024. szeptemberében 5,2 százalékra mérte a Magyar Szövetséget. Ugyanebben az időpontban az AKO szerint 3,7 százalékon mozgott a párt népszerűsége, az Ipsos 4,9, az NMS pedig 3,4 százalékot mért a pártnak.
Gyimesi kiválásával és a Magyar Szövetség aktivitásának felerősödésével együtt a számok nem változtak meg egy év alatt. A Focus szeptemberben 4,3 százalékot mért a pártnak, míg az Ipsos egyenesen 3,6 százalékos eredményt jelzett előre a Szövetségnek – azaz mindkét ügynökségnél gyengült a magyar párt. Ezzel szemben az AKO mérései alapján egy év alatt javult és 4,0 százalékon áll a párt népszerűsége, az NMS adatai alapján pedig évközi összehasonlításban egyenesen erősödött a formáció, 4,1 százalékos népszerűsége van.
A kutatók ugyan nem feltétlenül mérik jól a magyar mintát, de az aligha jelent jót, hogy a Magyar Szövetség két évvel a következő parlamenti választás előtt egyetlen felmérés alapján sem jutna a parlamentbe – stabilan elmarad az öt százalékos küszöbtől, legfeljebb egy választási koalícióban lenne esélye a bejutásra. Az egyetlen jó hír, hogy Gyimesi áprilisi kizárása látszólag nem befolyásolta negatívan a támogatottsági mutatókat. A párt elnöksége így a belső nyugalomra és az egyre több beintegrált szakpolitikusra alapozva próbálhat rájönni arra, hogy érdemben miként tudja visszaszerezni a csalódott magyar szavazókat – a Magyar Szövetségnek például szeptembertől hosszú idő után először van dedikált oktatási szakértője.
Forrás: Új Szó
The post Egy évvel a tisztújítás után még mindig küszöb alatt a Magyar Szövetség, de a belső viszonyok rendeződtek appeared first on Külhoni Magyarok.
Forrás:kulhonimagyarok.hu
Tovább a cikkre »
