Egy év Trumppal: káosz, zűrzavar, rombolás

Egy év Trumppal: káosz, zűrzavar, rombolás

Egy év Trumppal: káosz, zűrzavar, rombolás Lajos P. János2026. 01. 20., k – 19:05

Egy éve iktattak be második elnöki tisztségébe az amerikai történelem legellentmondásosabb elnökét, Donald Trumpot, aki mind durvábban felrúgja a politika szabályait és már a nemzetközi rendet fenyegeti. 

Rögtön szögezzük le, Donald Trump elnököt leginkább hihetetlen önimádata vezérli; fő célja – legalábbis annak tűnik – az, hogy saját magát kedvező fényben tüntesse fel. Ennek ékes példája a Nobel-békedíj nevetségessé váló hajhászása. Nagyon gyakran nem mond igazat, bizonyítható kijelentéseit is letagadja. Könnyen befolyásolható: sokszor az az ember érzése, hogy mindig annak ad igazat, akivel utoljára beszélt. Ráadásul, Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő gondolatát kölcsönözve: nem tekinti kiindulási pontnak az eddig természetesnek tartott transzatlanti értékeket, az emberi jogokat, a jogállamiságot, a demokratikus hatalommegosztást, hanem ezeket pillanatnyi érdekeinek megfelelően kezeli. És bizony a korrupció és a nepotizmus sem ismeretlen fogalom számára: elképesztő módon még egy 400 millió dolláros Boeing repülőt is elfogadott Katartól… 

Bárkin átgázol 

Az Egyesült Államokat minden tekintetben az első helyre emelve simán átgázol az eddigi szabályokon, politikai szövetségesein. Legfrissebb példa: elnökletével megálmodott egy ún. Béketanácsot, ahová a tagsági 1 milliárd dollár. 

Meghívta a klubba Emmanuel Macron francia elnököt, aki nemet mondott neki, ezért Trump nemes egyszerűséggel elképesztő vámokat vetne ki a francia pezsgőre… 

E példában szinte minden benne van: nincs előzetes egyeztetés, önkényesen hoz döntést, abszolút önmagát helyezi a középpontba, és simán bünteti a szoros szövetségeseit is. A davosi Világgazdasági Fórumon ma felszólalt Macron, aki Trumpot egyeztetésre hívta a vámok és Grönland ügyében, közölve: Ne pazaroljuk az időt őrült ötletekre. Mire Trump reakciója: „Senki sem akarja őt, mert hamarosan távozik hivatalából.” A mindig visszafogottan reagáló Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Világgazdasági Fórumon már nem fogta vissza magát, ugyanis kétségbe vonta az amerikai elnök megbízhatóságát. 

Torz jellem, vad döntések 

Kár csodálkozni ezen, hiszen ahogyan John Gartner pszichológus és pszichoterapeuta közölte: az idén 80 éves és szellemileg hanyatló (akár kamerák tüzében is elbóbiskoló) Trumpnak rosszindulatú narcisztikus személyiségzavara van, és felmutatja a paranoia, a szociopátia és a szadizmus mérgező hármasát. 

Mary Trump, az elnök unokahúga szerint a Fehér Ház ura minden szempontból eleget tesz a nárcisztikusság diagnózisának, de az antiszociális személyiségzavar jeleit is felfedezni véli benne. 

Ráadásul az elnök nem diagnosztizált tanulási zavarral is küzd, és ez évtizedeken át akadályozta abban, hogy feldolgozzon információkat. A belső zűrzavara következményeként Minnesota államot a hadsereggel fenyegeti, Venezuela elnökének kiáltja ki magát a Wikipedián, csapást helyez kilátásba Irán, Kuba, Mexikó, Kolumbia ellen, elfoglalni készül Grönlandot, az oltásellenes Robert F. Kennedy egészségügyi miniszterének hagyja, hogy a steaket nevezze ki a legegészségesebb ételnek, közben simán rombolja a független amerikai jegybank tekintélyét. A felsoroltak csupán néhány nap történéseit sűrítik össze… 

Kapcsolódó cikkünk

Hírdetés

A brit miniszterelnök szerint nem a nyomásgyakorlás, hanem a tisztelet és a partneri viszony a szövetségi rendszerek tartós fennmaradásának alapja, éppen ezért teljes mértékben elhibázott lépés az Egyesült Államok részéről, hogy büntetővámokkal fenyegeti saját szövetségeseit a Grönland hovatartozásáról folyó vitában.

Keir Starmer a londoni miniszterelnöki hivatalban tartott rendkívüli hétfői sajtótájékoztatóján leszögezte: a szövetségi rendszereken belüli nézeteltérések megoldásának nem a vámfenyegetés a megfelelő módja, és Grönland biztonságának védelme sem szolgálhat a gazdasági nyomásgyakorlás indokaként.

Starmer nagyon súlyosnak nevezte az amerikai vámfenyegetések nyomán kialakult helyzetet.

Hozzátette: amikor megrendül a stabilitás, ennek árát ritkán fizetik meg azok, akiknek a legtöbb hatalom van a kezükben.

A munkáspárti brit miniszterelnök hétfői nyilatkozatának közvetlen előzményeként Donald Trump amerikai elnök a Truth Social közösségi portálon a hétvégén bejelentette, hogy nyolc európai szövetséges országgal – Dánia mellett Nagy-Britanniával, Norvégiával, Svédországgal, Finnországgal, Franciaországgal, Németországgal és Hollandiával – szemben február 1-től 10 százalékos általános importvámot vezet be, miután ezek az országok a Grönland hovatartozásáról folyó vitában Dánia mögött sorakoztak fel.

Trump közölte azt is, hogy a vámok júniustól 25 százalékra emelkednek, és mindaddig érvényben maradnak, amíg nem jön létre egyezség arról, hogy az Egyesült Államok „teljeséggel és maradéktalanul megvásárolhatja” az autonóm területként Dániához tartozó Grönlandot.

Megismételte azt a korábban is többször hangoztatott álláspontját, hogy Kína és Oroszország is meg akarja szerezni Grönlandot, és „Dánia ez ellen semmit nem tudna tenni”, mivel a dán kormány védelem gyanánt „jelenleg két kutyaszánt állomásoztat” Grönlandon.

Keir Starmer a Downing Streeten tartott hétfői sajtótájékoztatóján ugyanakkor úgy fogalmazott: mindig vannak olyanok, akik szerint a kemény munka azonos a közösségi médiában elhelyezett dühös bejegyzésekkel vagy a színpadias feltűnősködéssel.

„Lehet, hogy egyes politikusok ettől jól érzik magukat, de ez a módszer nem hatékony és soha nem is volt az, és nem válik azoknak a dolgozó embereknek a hasznára, akiknek munkája, megélhetése és biztonsága a globális kapcsolatrendszerektől függ” – tette hozzá a brit kormányfő.

Starmer kijelentette ugyanakkor: nem hiszi, hogy az Egyesült Államok katonai erőt alkalmazna Grönland megszerzésére.

Arra a kérdésre, hogy London megtorlásként alkalmazna-e vámokat az Egyesült Államokkal szemben, Starmer úgy fogalmazott, hogy a kereskedelmi háború senkinek nem áll érdekében.

Elszabadult hajóágyú 

A magát béketeremtőként pozicionáló Trump Nobel-békedíja mégsem jött össze, talán nem függetlenül attól, hogy az USA egy év alatt hét országot bombázott. Természetesen képtelen volt egy nap alatt rendezni az orosz-ukrán háborút, egy év alatt sem sikerült neki, ehelyett Alaszkában vörös szőnyeget terített Putyin orosz elnök elé, az év elején pedig nyílt színen gyalázta a Fehér Házban Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt. Kormányába meghívta a ketaminfüggő Elon Muskot, aki szétzilálta az államigazgatást, a katonai múlttal nem, viszont alkoholproblémákkal igenis rendelkező Pete Hegseth-ből pedig védelmi minisztert csinált.  

Ellenben az első kormányzatával, most nincs Trump mellett senki, aki visszahúzná kezét azokban az esetekben, amikor valami túlságosan meggondolatlan vagy veszélyes döntést hozna. 

Ennek meg is lett az eredménye: az elmúlt egy év tele volt olyan húzásokkal, amelyek korábban elképzelhetetlennek tűntek, illetve világméretű összeomlásokkal fenyegettek. Simán vámháborúkat robbant ki, ami miatt erőteljes az infláció az USA-ban. Miatta a korábban megszokott euroatlanti kapcsolati háló romokban hever, a világpolitika elképesztően kiszámíthatatlanná vált, miközben Trump a bevándorlók durva üldözése mellett azzal törődik, hogy a NATO szervezetét felrobbantva elragadja Dániától Grönlandot, a Fehér Ház pedig egy hatalmas bálteremmel bővüljön… Itt tartunk most, és még 3 évig lesz hatalmon. 

(Portf., hvg, shz) 


Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »