Nyitókép: Getty Images
Primetta Giacopini élete 105 évesen hasonlóan fejeződött be, mint ahogyan elkezdődött, járványban.
„Úgy gondolom, hogy az édesanyám tovább is velünk lehetett volna, ha nincs a COVID-19. Nehéz élete volt, de nagy harcos volt“
– mondta Dorene Giacopini, az elhunyt asszony lánya.
Primetta Giacopini édesanyja 1918-ban, 25 évesen a spanyolnátha-járvány idején halt meg. Mivel az akkor kétéves Primettát és testvérét az édesapjuk nem akarta felnevelni, ezért nevelőszülőkhöz kerültek, akik 1929-ben Olaszországba költöztek.
Primetta Olaszországban beleszeretett Vittorio Andianiba, egy harci pilótába, aki 1941-ben egy repülőgép-szerencsétlenségben Málta mellett elhunyta.
Amikor Olaszország 1940 júniusában belépett a második világháborúba, Primetta veszélybe került, ugyanis Mussolini nem akart amerikai polgárokat az országban.
Primetta eleinte nem akarta elhagyni Olaszországot, de miután felhívták a figyelmét arra, hogy akár koncentrációs táborba is kerülhet, vonattal Portugáliába utazott. Liszabonban felszállt egy Amerikába tartó gőzhajóra, és itt ismerte meg a későbbi férjét, Umberto Giacopinit, aki 2002-ben hunyt el.
Szeptember elején Dorene észrevette, hogy az édesanyja köhög. Mint kiderült, megfertőződött a koronavírussal. Néhány nappal később be kellett szállítani a kórházba, ahol kiderült, hogy tüdőgyulladása van. Dorene-nek el kellett döntenie, hogy rákapcsoltatja-e az édesanyját a lélegeztetőgépre.
Miután azt mondták neki, hogy eddig még egyetlen 80 évnél idősebb személyt sem vettek le a lélegeztetőgépről, Dorene úgy döntött, hogy nem kapcsoltatja rá az édesanyját, aki két nap múlva elhunyt.
„105 éves volt, de olyan erős volt a szíve, hogy az oxigén lekapcsolása után még több mint 24 óráig életben maradt. Az egyetlen, ami képes volt megölni az édesanyamát, az a világjárvány volt“
– mondta a lánya.
SITA/Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
