Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 28-án találkozik Donald Trump megválasztott amerikai elnökkel Mar-a-Lagóban. Az ukrán vezető szerint a megbeszélés áttörést hozhat a háború lezárásában. A találkozó híre felerősítette azokat a spekulációkat, miszerint Vlagyimir Putyin orosz elnök esetleg távozhat a hatalomból. Helyét egy, a Nyugat számára elfogadhatóbb jelölt vehetné át, amennyiben tűzszüneti megállapodás születik.
A béketárgyalások az elmúlt hetekben felgyorsultak. December közepén Berlinben, majd karácsony előtt Miamiban zajlottak intenzív egyeztetések. Zelenszkij szerint akár még idén megállapodás születhet. Az ukrán elnök karácsonykor egy módosított, 20 pontos béketervet (20PPP) nyújtott be a Kremlnek.
A haladás ellenére a felek álláspontja még mindig távol áll egymástól. A területi kérdések és a biztonsági garanciák továbbra is vitás pontok. A hangulatot nem javította, hogy Zelenszkij karácsonyi beszédében élesen fogalmazott Putyinnal kapcsolatban. Az ukrán elnök kijelentette: mindenki közös álma az orosz elnök halála.
Putyin hallgatása és a lehetséges utódlás
A spekulációkat tovább erősítette a Kreml döntése, miszerint elhalasztják Putyin éves beszédét a Szövetségi Gyűlés előtt. Az elnök alkotmányos kötelezettsége lenne ezt az évértékelőt megtartani. Dmitrij Peszkov szóvivő szerint a beszédet akkor tartják meg, „amikor a tartalma elkészül”. Elemzők szerint a Kreml a béketárgyalások kimenetelére vár.
Körkép-vélemény:
Ez arra utal, hogy Oroszország komolyan gondolja a béke lehetőségét, és nem akarja beszűkíteni a tárgyalások mozgásterét. Ez béke szempontjából jó jel.
Leonyid Ragozin újságíró szerint sikeres megegyezés esetén Putyin győztes beszédként tálalhatná a háború lezárását. Ezen a ponton – vagy nem sokkal utána – akár le is mondhatna. Ezzel történelmi küldetését befejezettnek tekinthetné, miközben személyes biztonsága garantált maradna. Utódként Dmitrij Kozak, az elnöki adminisztráció korábbi helyettes vezetője merült fel.
Kozak a hírek szerint a Nyugat számára is tárgyalóképes partner lehetne. Nem kötődik oligarchákhoz, és hatékony menedzserként tartják számon. Korábban ő felelt a krími adminisztrációért és a csecsenföldi újjáépítésért is. Egy friss New York Times cikk szerint Kozak liberálisabb reformterveket dolgozott ki Oroszország jövőjére vonatkozóan.
Körkép-vélemény:
Tegyük hozzá, hogy Ragozin nem épp objektivitásáról híres elemző. Az általa felvázolt elképzelés azért is furcsa, mert eleve nem is létezhetne. A Nyugat a kezdetektől rezsimváltást akart kikényszeríteni Oroszországból, hogy egy Nyugatnak tetsző vezető kerüljön az ország élére. Ebbe az elképzelésbe Kozak beleillik: nem kötődik az oligarchákhoz, így a nyugati oligarchák végrehajthatnák vele az tervüket Oroszország kizsákmányolásáról. Ez azt jelenti, hogy sem Putyinnak sem az oligarcháknak nem érdeke a háború lezárása ilyen formában, vagyis pont azoknak kéne ezt az elképzelést megvalósítaniuk, akiknek nem áll érdekében. Ragozin agymenését így érdemes zárójelbe tenni.
Gazdasági érdekek a háttérben
A békemegállapodás mögött komoly amerikai és orosz üzleti érdekek is húzódnak. Donald Trump jelezte, hogy nyitott az üzletkötésre Oroszországgal. A tárgyalásokat nem a külügyminiszterek, hanem üzletemberek vezetik mindkét oldalon. Orosz részről Kirill Dmitrijev, az állami vagyonalap vezetője, amerikai részről Steve Witkoff különmegbízott az illetékes.
Putyin több csábító ajánlatot is tett a gazdasági kapcsolatok helyreállítására. Ezek között szerepel az amerikai cégek hozzáférése az orosz olaj- és gázmezőkhöz. Felmerült a ritkaföldfémek közös kitermelése és az űripari együttműködés is. Cserébe Moszkva a szankciók jelentős enyhítését várja.
A Wall Street Journal szerint a befagyasztott 300 milliárd dolláros orosz eszközök sorsa is az asztalon van. Ezt az összeget közös projektekre és Ukrajna újjáépítésére fordítanák. A tervek között szerepel egy esetleges Mars-misszió a SpaceX-szel közösen. Az üzleti javaslatok célja a „pénzt csinálni, nem háborúzni” elv érvényesítése.
Nehézségek és kifogások
A Bloomberg értesülései szerint a Kremlnek több kifogása is van az ukrán béketervvel kapcsolatban. Moszkva garanciát követel arra, hogy Ukrajna nem csatlakozik a NATO-hoz. Szintén elégedetlenek az ukrán hadsereg létszámának javasolt felső határával (az USA 600 ezer főt javasolt először, Európa gáncsoskodásból 800 ezret erőltet). A fegyverzet típusaira vonatkozó korlátozások hiánya is problémát jelent számukra.
A legnagyobb akadály továbbra is Donbász státusza. Oroszország ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna mondjon le a régió még el nem foglalt részeiről is. Ukrajna jelenlegi javaslata a nehézfegyverek kölcsönös visszavonásáról szól. Ezt Kijev engedménynek szánja, de Moszkva nem tartja annak.
A Kreml egyelőre nem kommentálta hivatalosan a 20 pontos tervet. Marija Zaharova külügyi szóvivő tagadta a Bloomberg értesüléseit, megbízhatatlannak nevezve forrásaikat. A helyzet bizonytalan, de a diplomáciai és üzleti aktivitás egyértelműen fokozódik. A következő napok tárgyalásai döntőek lehetnek a háború kimenetele szempontjából.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Mikhail Metzel, Sputnik, Kremlin Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
