Az ukrán Jevropejszka Pravda elemzése szerint Ukrajna európai integrációs folyamata komoly akadályokba ütközik, mivel a reformok lendülete jelentősen csökkent, sőt, bizonyos területeken visszafordulás figyelhető meg. A lap egy, a római Ukrajna Helyreállítási Konferencia (URC-2025) előtt készült interjú alapján mutatja be a helyzetet, amelyben Mihajlo Zsernakov, a DEJURE alapítvány ügyvezető igazgatója nyilatkozott a jogállamiság és az igazságszolgáltatási reformok problémáiról.
A reformok megtorpanása
A Jevropejszka Pravda cikke szerint Ukrajna 2022-ben, a teljes körű háború kezdetén lendületes reformfolyamatot indított, ám ez a lendület mára jelentősen csökkent. A lap kiemeli a Gazdasági Biztonsági Iroda (BEB) vezetőjének kinevezése körüli botrányt, amely élesen rávilágít a problémákra.
A BEB kulcsfontosságú rendvédelmi szerv, amelynek megfelelő működése nélkülözhetetlen az ország gazdasági újjáépítéséhez. Zsernakov szerint a jogállamiság hiánya a legnagyobb akadálya a külföldi befektetéseknek, és a BEB körüli helyzet ezt tovább súlyosbítja. A lap szerint a megfelelő reformok nélkül az iroda nem tudja biztosítani a befektetők számára a szükséges bizalmat, hogy vállalkozásaikat nem fogják „kizsákmányolni”.
Az EU tudja, de hallgat
Az Európai Unió (EU) tisztában van a helyzettel, de a háború miatt tabunak számít Ukrajna nyílt kritikája. Ez azonban a Jevropejszka Pravda szerint kontraproduktív, mert lehetőséget ad Kijevnek olyan lépésekre, amelyek tovább gyengítik az európai integrációt.
A cikk szerint a BEB körüli botrány időzítése különösen szerencsétlen, mivel az URC előtt három nappal történt, ahol Ukrajna nemzetközi partnerektől kér támogatást. A lap kiemeli, hogy a BEB reformjának elmaradása miatt Ukrajna 5 milliárd dollárnyi támogatástól eshet el, amelyet az EU és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kötött ehhez a feltételhez.
Az igazságszolgáltatás válsága
A Jevropejszka Pravda szerint az igazságszolgáltatási reformok terén is aggasztó jelek mutatkoznak. Zsernakov három területen látja a reformok visszaesését: a Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bírói Képesítési Bizottság (VKK) és a Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (VRT) kapcsán. Az EU-tagságra való jelöltség feltételeként Ukrajna vállalta e szervek megújítását, ám az erőfeszítések most veszélyben vannak.
Az Alkotmánybíróság esetében például a nemzetközi szakértők által kiválasztott három jelölt közül Volodimir Zelenszkij elnök csak egyet nevezett ki, holott mindhárman alkalmasak lettek volna. Ez azt sugallhatja, hogy a másik két jelöltet „el akarják gáncsolni”.
Hasonlóképpen, a parlament kvótájába tartozó két bíró kinevezése is hónapok óta késik, mivel a parlament igazságügyi bizottsága kifogásokat keres a nemzetközi szakértők által kiválasztott „túl független” jelöltek ellen.
A VKK és a VRT is támadások célpontjává vált. A lap szerint a VKK alelnökénél tartott házkutatások és a testületet érő nyomás éppen akkor erősödött fel, amikor kulcsfontosságú bírói értékelések előtt álltak. Eközben egy új törvényjavaslat, amelyet a parlament igazságügyi bizottságának vezetője, Denisz Maszlov nyújtott be, olyan fegyelmi eljárásokat vezetne be, amelyek ellehetetlenítenék a problémás bírók felelősségre vonását. A Jevropejszka Pravda szerint ezek a lépések egyértelműen a reformok visszafordítását célozzák.
Az EU dilemmája és a lehetséges következmények
A cikk szerint az EU tisztában van a problémákkal, és sürgeti a Legfelsőbb Bíróság reformját, nemzetközi szakértők bevonásával. Az EU azt is szorgalmazza, hogy a bírói feddhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzése ne csak az elmúlt évre, hanem a bírók teljes pályafutására terjedjen ki. Azonban a nemzetközi szakértők szerepének fenntartása is veszélyben van, mivel mandátumuk lejár, és a Jevropejszka Pravda szerint a megújításuk elmaradása esetén a régi, nem reformált testületek, például a Medvedcsukhoz köthető ügyvédi tanács befolyása nőhet meg.
Zsernakov szerint az EU nem teheti meg, hogy nyíltan kritizálja Ukrajnát a háború alatt, mert ezt az ország ellenségei kihasználhatnák. Ugyanakkor a lap figyelmeztet: ha az EU szemet huny a visszaesések felett, az a „grúz forgatókönyvhöz” vezethet, ahol a reformok elakadása és az euroszkepticizmus felerősödése hosszú távú stagnálást okozhat. Ez nemcsak Ukrajna európai integrációját veszélyezteti, hanem a jogállamiság és a befektetői bizalom hiánya miatt az ország gazdasági újjáépítését is.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Andrew Medichini, Pool
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
