Orosz modernizált “Kilo-osztályú” tengeralattjáró, manőverező robotrepülőgépekkel felszerelve érkezett a szíriai tengerparthoz.
Egy modernizált, NATO referencia neve szerint Kilo-osztályú (valójában Projekt 636 Varszavjanka, lényegében új típusú) orosz tengeralattjáró tűnt fel a szíriai tengerpart közelében, közölte az Orosz Honvédelmi Minisztérium az Interfax hírügynökség útján. A Rosztov Na-Donu nevű egység Kalibr-PL (export megnevezés Klub-S) korszerű manőverező robotrepülőgépeket képes nagy távolságra levő tengeri és szárazföldi célpontok ellen indítani.
November közepén jelentések szóltak arról, hogy ugyanez a tengeralattjáró állítólag célpontokat semmisített meg az “Iszlám Állam” erősségében a szíriai Rakkában.
A jelentéseket nem erősítette meg és nem cáfolta az Orosz Honvédelmi Minisztérium. Oroszország az “Iszlám Államnak” nevezett terrorszervezet létesítményeit semmisítette meg a korszerű Kalibr manőverező robotrepülőgépekkel, amelyeket a haditengerészete hajóiról indított a Kaszpi-tengeren október elején.
Úgy ismerve, mint “Modernizált Kilo” NATO referencia elnevezés alatt a Rosztov Na-Donu az első bevetett példánya a harmadik generációs Varszavjanka-osztály (Projekt 636) tengeralattjáróinak. A dízel elektromos-meghajtású, alacsony észlelhetőségű tengeralattjárót a legcsendesebb típusok közé sorolják a világon. Ezenkívül megnövelték a harci hatótávolságát és viszonylag kis mérete segít abban, hogy segély vizekben is mozgékony marad.
A tengeralattjárót 533 milliméteres torpedókkal és Kalibr-PL (tengeralattjárókról indítható változatú) manőverező robotrepülőgépekkel szerelték fel. A hajóegység tömege 4000 tonna, 20 csomó tengeralatti sebességre képes (37 km/h) és 300 méteres mélységig képes lemerülni. 52 fős személyzete van és 45 napig képes folyamatosan a tengert járni, amíg vissza kell térnie a kikötőbe készletfeltöltésre. A NATO szakértő “Fekete Lyuknak” hívják ezt a tengeralattjáró típust, mert sokáig képes felderítetlenül mozogni.
Orientalista.hu – Szíriai Arab Hadsereg
Forrás:orientalista.hu
Tovább a cikkre »