Szeptember harmadik hétvégéjén a Magyar Turán Alapítvány csapata Dobrudzsában járt a “Turco-Tatar Kurultai” elnevezésű hagyományőrző rendezvényen. A romániai Türk-Tatár Demokrata Egyesület meghívására a Magyar-Turán Alapítvány kilenc fős delegációval érkezett Dobrudzsába.
Dobrudzsáról dióhéjban
A történelmi Dobrudzsa területén ma három ország osztozik. A legnagyobb része Romániához, kisebb Bulgáriához tartozik, de egy kicsiny terület északon Ukrajnához került. A soknemzetiségű dobrudzsai régiónak mindig is meghatározó elemei voltak a lovasnomád gyökerű népek. Az ókorban a térséget Schytia-Minor (azaz Kis-Szkítiának) nevezték. A Hun Birodalom széthullása után tartósan a Dunai Bolgár Kánság alakított ki itt államot, és évszázadokig az onogur – török bolgárok országához tartozott. A 9. század derekán az al-dunai térség a magyarok szállásterületének nyugati határa lett. A magyar honfoglalás után a besenyők nyomultak ide a bolgár, majd bizánci dominancia hanyatlása következményeként. A középkor további részében besenyő, kun, majd tatár népek érkeztek nagy számban Dobrudzsa területére. A 14 századtól az Oszmán térhódítás alkalmával az egész Bolgár Birodalom, majd az Al-Duna térsége is török uralom alá került, amely egészen a 19. század utolsó harmadáig tartott. 1878-ban az orosz segítséggel frissen megalakított új állam, az Egyesült Román Fejedelemség része lett (ekkor egyesült Havasalföld és Moldva).
A soknemzetiségű Dobrudzsában vlachok (azaz magyarosan oláhok, a mai románok elődei) is letelepedtek, amikor kivándoroltak a balkáni őshazájukból. A török uralom hajnalán vlach vajda is kormányozta rövid ideig az al-dunai területeket. A terület lakossága a 20. század elején jórészt tatár, török nyelvű népekből, illetve bolgárokból állt, a románok apró kisebbséget alkottak. Majd az I. világháborút lezáró békében Dobrudzsa déli része is román fennhatóság alá került. A 19. század végén és a 20. század elején a terület új gazdája a Román Királyság hatalmas nemzeti betelepítési programba kezdett, hogy a török – tatár származású többségi lakosság arányát csökkentsék. Első lépésként, még a világháború előtt több mint 40 román nyelvű iskolát építettek, és ennél is több templomot (ezt a folyamatot szokták “hagymakupolás honfoglalásnak” emlegetni). Majd a dél-dobrudzsai területekre több tízezer macedorománt telepítettek be a balkán-közepi román (vlach) őshazából. Az elrománosítás folyamatos volt a térségben a második világháború környéki évtizedekben, majd a kommunizmus alatt is. A román nemzetiség teljes többségbe került, a most használatos hivatalos adatok szerint nagyjából 50-60 ezer főre tehető a dobrudzsai törökök és tatárok létszáma. Érdemes megemlíteni, hogy a terület a középkor folyamán magyar hűbérbirtok is volt. A kommunizmus alatt a román állam az elhurcolt székelység legnagyobb átnevelőtáborait működtette Dobrudzsában.
A Magyar-Turán Alapítvány csapata a dobrudzsai fesztiválon
A romániai Türk -Tatár Demokrata Egyesület meghívására a Magyar -Turán Alapítvány kilenc fős delegációval érkezett Dobrudzsába. A “Turco-Tatar Kurultaj” ünnepségen főként a sport, a kultúra és a hagyományőrzés, illetve a tatár gasztronómia került bemutatásra. A meghívott nemzetek a helyi dobrudzsai tatárokon kívül a tatársztáni tatárok /Kazanyból/, a kazakok, bulgáriai tatárok, törökök és magyarok voltak.
A magyar csapatot Naim Belgin főszervező,és Dervis Memur szervező fogadta. Szombaton a török alapítású Medgidia városában (Karasu volt az eredeti török neve, ami fekete vizet jelent) vonult fel a Magyar Turán csapata. A menet elején a nagy létszámú Bursából érkezett Katonai Mehter Zenekar haladt, a hagyományőrző csapatokat a Magyar-Turán Alapítvány teljes fegyverzetben, magyar zászlókkal pompázó csapata vezette. Délután Konstaca belvárosában megismételték a felvonulást . A menetet vezető magyar hagyományőzöknek felemelő érzés volt Konstanca belvárosában a magyar zászlót vinni, török katonai zenekar felvezetésével, amit több ezer helyi lakos látott.
Vasárnap kora reggel Mangalia város kikötőjében két jurtát állított fel a magyar csapat, melyekre egész nap számtalan látogató volt kíváncsi. A sok érdeklődőtől este alig tudták bezárni a jurtákat. A tengerre felállított színpadon zajlottak a kulturális fellépések, itt a Magyar-Turán Alapítvány csapata tartott harci bemutatót, óriási sikerrel. A programok között birkózás, futás, önvédelmi sportok bemutatása is szerepelt. A műsorok este 20 óráig tartottak, közben meglehetett tekinteni egy kézműves kirakodó vásárt, valamint igen népszerű volt a tatár gasztronómia is. A záró vacsorát követően a magyar alapítvány képviselői a jövőbeni együttműködésről egyeztek meg a vendéglátókkal, és meghívták őket a 2020-as Kurultáj Magyar Törzsi Gyűlésre.
Reméljük a jövőben még jobban megerősíthetjük a lovasnomád gyökerű “turáni” népek együttműködését!
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
