Hámló, vöröses foltok, viszketés és bőrszárazság, kínos pillanatok, kellemetlen tekintetek. Magyarországon is közel több százezren küzdenek a pikkelysömörrel, amely az egyik leggyakoribb bőrbetegség, mégis keveset tudunk róla.
A pikkelysömör, azaz a pszoriázis az egyik leggyakoribb bőrbetegség. A betegség bármely korban kialakulhat, nőknél és férfiaknál egyaránt előfordulhat. Nevét hámló jellegéről kapta: a psora görög szó, jelentése pikkely. A pszoriázis igen változatos formákban jelenik meg. Szinte mindig megfigyelhető ún. elemi jelenség a sötétvörös, hámló, bőrfelszínből kissé kiemelkedő göb, papula. A papulák lehetnek 1-2 cm-esek, jellemzően azonban több cm-es plakkokká folynak össze. A plakkok éles határral különülnek el az ép bőrterületektől, felszínüket lemezes hámlás borítja, mely viaszfehér színű. Ez a hámló réteg könnyen lekaparható, a lekaparás után pontszerű, apró vérzés látható – írja a Házipatika.com.
Másik jellemző tulajdonsága a betegségnek az ún. Köbner-jelenség. Ez abból áll, hogy a bőrt ért mechanikai sérülés után pszoriázisos plakkok jelenhetnek meg. A pikkelysömör megjelenhet például a könyökökön és térdeken de bárhol máshol is a test felszínén. A pszoriázis gyakori a hajas fejbőrön is, vaskos hámlás formájában. A körmökön apró, tűszúrás-szerű pontocskák jelentkezhetnek és gyakran az ízületek is gyulladásba léphetnek a betegség hatására.
A pikkelysömör lefolyása rendkívül változatos, vannak, akiknél egész életükön át csak a könyökön, térdeken jelenik meg 1-2 cm-es plakkok formájában. Másoknál időnként a több tenyérnyi plakkok szinte elborítják a bőrfelszínt. Ez a hullámzó megjelenés nagyon jellemző, néhány hónapos tünetes állapot után a betegek akár évekig tünetmentesek lehetnek. Nyáron általában javulás várható, fertőzéseket, komolyabb stresszt követően a bőr állapota romolhat.
A pszoriázis kóroka ismeretlen, de bizonyos, hogy kialakulásához több együttes tényező szükséges. Az egyik fontos tényező a genetika, azaz a betegségre való hajlamot szüleinktől, nagyszüleinktől örökölhetjük. A genetikai hajlam mellett számos kiváltó inger lehet, melynek hatására a bőrünk a pszoriázisos tünetek megjelenésével reagál. Ezek lehetnek mechanikai hatások (például sérülés), fertőzések, gyulladások.
Lelki változások, a stressz és az idegeskedés is kiválthatják a betegség fellángolását. Az egész szervezetre ható, krónikus betegségek (például a cukorbetegség és a daganatok) is provokálhatják a betegséget. Kiváltó tényező lehet a lappangva meghúzódó, heveny tüneteket nem okozó idült gyulladásos góc (péládul idült mandula-, petefészek- vagy prosztatagyulladás, a fogínyben kialakuló tályogok, gyulladások, vagy idült arcüreggyulladás). De még egyes gyógyszerek is előidézhetik a pszoriázist.
A pikkelyszerű plakkok úgy alakulnak ki, hogy immunológiai folyamatok hatására a bőrünkben lévő hámsejtek cserélődése felgyorsul. A pikkelysömörnek oki kezelése nincsen, minden terápia a tünetek enyhítésére vagy megszüntetésére irányul. Enyhébb esetekben a bőrgyógyász vagy a háziorvos helyi kezelést javasolhat (például hidratáló, hámlasztó krémeket, kenőcsöket), a plakkokra pedig szteroid tartalmú kenőcsök, krémek, oldatok is alkalmazhatóak, amelyek csökkentik a gyulladást. Súlyosabb, kiterjedt esetekben a helyi kezelés mellett belső, gyógyszeres terápiára is szükség lehet. Az életmódváltás, a dohányzás abbahagyása is sokat segíthet a betegség tüneteinek csökkentésében.
A betegséget sokan csak esztétikai bőrbetegségnek tartják, pedig a pikkelysömör súlyos, gyakran társbetegségekkel járó egészségügyi állapot. A súlyos pikkelysömör nagymértékben befolyásolhatja a betegek életminőségét, felboríthatja a betegek pszichés egyensúlyát, sok esetben akár depresszióhoz is vezethet.
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
