A rák azon betegségek közé tartozik, amelyek megalapozottan váltanak ki rendkívüli félelmet. A betegséget leggyakrabban elpusztítandó ellenségként kezeljük. Kemoterápia, sugárkezelés, sebészet – az orvostudomány évtizedek óta ezekkel a módszerekkel avatkozik be, és mindegyik a rákos sejtek megtámadásának és elpusztításának elvén alapul.
A hagyományos kezeléseknél azonban gyakran tapasztalunk mellékhatásokat, mivel a károsodott rákos sejtekkel együtt gyakran a teljesen egészséges szövetek is elpusztulnak. Az egészséges sejtek károsodását olyan árnak tekintik, amelyet meg kell fizetni, hiszen ha a kezelés sikeres, a rák elpusztul, és a páciens életben marad.
Mi lenne azonban, ha a rákos sejteket nem kellene megölni, hanem ehelyett „visszanevelhetnénk” őket a normális kerékvágásba? Ezt a radikális, újszerű megközelítést a dél-koreai KAIST (Korea Advanced Institute of Science and Technology) kutatói mutatták be.
Sejt-újraprogramozás likvidálás helyett
A Kwang-Hyun Cho professzor által vezetett KAIST-csapat olyan módszert fejlesztett ki, amely képes volt a vastagbél daganatos sejtjeit egészséges sejtekké alakítani, mégpedig kemoterápia vagy sugárkezelés nélkül.
„Az a tény, hogy a rákos sejtek visszalakíthatók normál sejtekké, lenyűgöző jelenség” – nyilatkozta Kwang-Hyun Cho professzor. „Ez a tanulmány bizonyítja, hogy az ilyen átalakulás szisztematikusan előidézhető.”
A kutatás során egy BENEIN (Boolean Network Inference and Control) nevű eszközt használtak, amely mesterséges intelligencia segítségével elemzi a rákos sejtek génkölcsönhatási hálózatát. Az AI azonosította azokat a fő „szabályozókat”, amelyek a sejtet rákos üzemmódban tartják. A tudósok elnyomták három kulcsfontosságú gén (MYB, HDAC2 és FOXA2) aktivitását, aminek hatására a daganatos sejtek felhagytak az agresszív viselkedéssel, és elkezdtek normál bélsejtekként (enterocitákként) működni.
Maga az AI-modell megjósolta, hogy ez a beavatkozás megállítja az ellenőrizetlen sejtosztódást. A laboratóriumi tesztek ezt meg is erősítették: a vastagbélrák-sejtpopulációkban jelentősen csökkent a gyors (rákra utaló) osztódás, a sejtek pedig küllemükben és viselkedésükben is az egészséges szövetekhez hasonlóvá váltak.
Eredmények kémcsőben és állatokon is
A kutatás nem korlátozódott csupán a kémcsövekben lévő sejttenyészetekre. A tanulmány három szinten zajlott: digitális modellezéssel, molekuláris kísérletekkel és egereken végzett tesztekkel. A kutatók az újraprogramozott sejteket egerekbe ültették be. Az eredmények lenyűgözőek voltak: a daganatok lényegesen kisebbek voltak, lassabban nőttek, és kevésbé agresszíven viselkedtek, mint a nem kezelt sejtekből fejlődő tumorok.
A vastagbélrák mellett a kutatók digitális modelljüket a hippocampus – az agy emlékezetért és tanulásért felelős területe – sejtjeinek elemzésére is felhasználták. Ott négy olyan fő szabályozót találtak, amelyek a sejtek érési folyamatát irányítják. Megállapították, hogy ezek közül kettő túlzott génaktivitást okoz, egy pedig gátolja a sejtek normális fejlődését. Ez a felfedezés segíthet jobban megérteni az agyi daganatok kialakulását és terjedését, egyúttal megmutatja, hogy a digitális modell más típusú rákos megbetegedések gyógymódjainak keresésében is hasznos lehet.
„Ez a kutatás a reverzibilis (visszafordítható) rákterápia új koncepcióját vezeti be, lehetővé téve a rákos sejtek visszatérését a normál állapotba. Egyúttal alapvető technológiát szolgáltat az ehhez szükséges célpontok azonosításához a normál sejtek differenciálódási pályáinak szisztematikus elemzésén keresztül”
– tette hozzá Cho professzor.
A kutatók szerint ez a felfedezés egy „új korszak” kezdetét jelentheti az onkológiában – egy olyan kezelést, amely nem a daganatok megtámadását tűzi ki célul, hanem az érintett sejtek egészséges identitásának visszaadását.
A tudósok ugyanakkor óvatosak, és figyelmeztetnek, hogy ne értékeljük túl a felfedezést, mivel az egyelőre kísérleti fázisban van, és csak sejtvonalakon, illetve állatokon végezték el. További vizsgálatokra van szükség annak igazolására, hogy a rákos sejtek újraprogramozása embereknél is megvalósítható-e.
Új remény a betegeknek
A klasszikus rákellenes terápiák a káros sejtek elpusztítására épülnek. Bár a kemoterápia és a sugárkezelés hatásosak, az egészséges sejteket is károsítják, ami súlyos mellékhatásokkal jár. A rákos sejtek egészségessé alakítása ezért teljesen új reményt és paradigmaváltást jelent a rák kezelésében. Az állatkísérletek eredményei kedvezőek, és eddig nem mutattak mellékhatásokat.
A valódi gyógyítás felé vezető döntő lépés azonban még hátravan: a humán klinikai tesztek. Ellenőrizni kell, hogy az azonosított gének ugyanúgy működnek-e a daganatok szélesebb, heterogén populációjában; hogy az „újraprogramozott” sejtek stabilak maradnak-e, és mi történik azokkal a sejtekkel, amelyek már tucatnyi mutációval rendelkeznek. A mellékhatások, a környező egészséges sejtekre gyakorolt hatás és a hosszú távú biztonság – mind olyan kérdések, amelyeket meg kell válaszolni, és ezekre csak a jövő adhat feleletet.
SITA, Körkép.sk
Nyitókép forrása: Getty Images
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
