Németországban, a Willkommenskultur hazájában, mint tudjuk, kolbászból van a kerítés, hatalmas folyóiban pedig tej s vaj csordogál értől az öbölig. Mégis akadnak néhányan (vagy inkább egyre többen) olyanok, akik nem ott, hanem inkább valamiféle béke szigetén képzelik el életüket. S bármilyen furcsa is egyeseknek, Magyarország bizony ilyen béke szigete nagyon sokaknak. Az ő kedvükért írta meg útmutatónak szánt könyvét Gretchen Meier-Grebner.***
Hogyan és mikor ismerkedett meg Magyarországgal?
Gyerekként ismertem meg Magyarországot. Apám magyar volt, az’56-os forradalom után Franciaországba menekült, majd végül Németországban telepedett le. A nagyszüleim Budapesten éltek, gyakran látogattuk őket, amikor már anélkül lehetett, hogy édesapámat a határátlépés után bebörtönözték volna.
Milyen első benyomásai voltak rólunk?
Gyerekként mélyen megérintett a magyarok melegszívűsége. Elfogadva éreztem magam. Már akkoriban is azt gondoltam, hogy tulajdonképp jobban szeretem a magyarokat. Itt van például az embereknek az a bizonyos, sajátosan magyar melankóliája, a szó fájdalmasan szép értelmében. Érzem, és sok ember szemében látom ezt, sőt magam is ismerem. Ennek az érzésnek köze van a honszeretethez. S ugyan Németországban születtem és nőttem fel, a szívemben Magyarország a hazám.
Változtak ezek a kezdeti, gyermeki benyomások? Változtunk?
Igen és nem, de mindkettőt pozitív értelemben mondom. Az igent arra értem, hogy jól ismertem Magyarországot a hidegháború idején. A kommunizmus éveire datálható utolsó magyarországi látogatásom nagyon sok évvel ezelőtt volt. Amikor 2018-ban előszőr jöttem vissza, le voltam nyűgözve Budapest szépségétől. Újra megtaláltam azt, amiről azt hittem, hogy csak az emlékezetemben él. Újra a régi gyerek voltam, és Budapest Mama, ahogyan én hívtam,/hívom, szebb és pompásabb volt, mint valaha. A “nem” alatt pedig azt értem, hogy az új nem tüntette el a régit. Egymás mellet élnek. És ez gyönyörű.
Sokan azt mondják, hogy mi, magyarok megváltoztunka rendszerváltás után. Valóban?
Nem. A magyar emberek az alaptulajdonságaikat tekintve szintén nem változtak, és ez így van jól.
Alaptulajdonságok? Mondana egy példát?
Csodálom például a magyarokat amiatt, hogy tudatában vannak a történelmüknek, valamint, hogy nagyon tiszta a klasszikus értelemben vett értékekhez való viszonyuk. A kettőnek köze van egymáshoz, egymásból táplálkoznak. A fájdalom, amit a magyarok évtizedek és évszázadok során külső hatásra elszenvedtek, nem ér véget. Egyszerűen azért, mert a trauma nem a terror és az elnyomás megszűnésével ér véget, hanem generációkon keresztül továbbadódik. Általánosságban elmondható, hogy a magyarok birtokában vannak az ezekből eredő tudásnak. Hosszú, szenvedéssel teli történelmükből rengeteget tanultak, és ma igen jól használják ezt a tudást, hogy segítségével megvédjék magukat, valamint az eljövendő generációkat a jövő szenvedéseitől. Ezzel sok országot megelőznek.
Ha már a sorscsapásoknál tartunk… Hogyan élte meg 2015-öt? Mi itt úgy lettünk tájékoztatva, hogy Önök felhőtlen boldogsággal fogadták a migránsokat.
Én ugyan nem! Akkoriban Máltán éltem, és sokkoló volt, hogy milyen gyorsan, mennyire negatívan változott meg az élet a szigeten. Később ugyanezt láttam Németországban. Akkor is és most is értetlenül állok előtte.
A migráció első nagy hullámában azért ezt meglehetősen kevesen gondolták így nyugaton.
Apám nagyon korán megtanított arra, hogy mindent megkérdőjelezzek. Ha így teszel, lehetetlen a mainstreamet elfogadni.
Pontosan mi volt az oka, hogy Magyarországra települt?
Ahogy már mondtam, a német mellett magyar gyökereim is vannak. Magyarországot mindig nagyon szerettem. Sajnos a szüleim és a nagyszüleim már nem élnek, pedig a család magyar ága hatalmas volt. Az ő történetüknek csak a töredékét ismerem. De ez az én történetem is, és ezért szeretném az egész történetet megismerni. Talán még van remény arra, hogy felleljek néhány élő családtagot. Ahhoz, hogy megértsem, hogy ki vagyok, tudnom kell, hogy honnan jövök.
Ön viszont nem elégedett meg azzal, hogy félig magyar származásúként visszatért édesapja földjére, hanem egyenesen könyvet írt azon németajkúak számára, akik szintén Magyarországra kívánnak áttelepülni. Hogyan született ez a könyv?
Amennyi sok pozitívumot az útjaim során megéltem, az egyszerűen hihetetlen. Számos – Magyarországgal foglalkozó – német Facebook csoport tagja vagyok. Sokan szeretnének Magyarországra jönni, ezekben a csoportokban a turistaélmények mellett főként erről esik szó. Mielőtt megtennék ezt a lépést, sok kérdés és kétség merül fel bennük. Ezért gondoltam, hogy ha összeszedem ezeket a kérdéseket és elmesélem a saját tapasztalataimat, az segíthet válaszokat találni, s talán a kétségek is elmúlnak.
Mások is követték a példáját?
Nemcsak követték, sokan már jóval előttem megtették ezt a lépést. Vannak német közösségek, de az Egyesült Királyságból, Hollandiából és Svájcból is sokan vannak itt.
Miről szól a könyv?
Az alapötlet tanácsadás volt magyarországi házvásárláshoz. Ehhez fogtam kezdetben, de az írás során saját új lendületet, ezzel együtt számos új irányt kapott a dolog. Tehát írtam egy kicsit Budapestről, a Balatonról, a Dunáról, és természetesen a magyar konyháról. Így ez nem tisztán ismertető, hanem egy koktél, aminek fő összetevői a tapasztalattal dúsított információ, na és az én Magyarország iránt érzett szeretetem.
Magyarország az Európai Unió, valamint a V4 tagjaként igen erős érdekérvényesítő erővel bír, ezt legutóbb a költségvetési vétó kapcsán láttuk és tapasztaltuk. Ön szerint mi Európa és az EU jövője?
Naprakészen követem az európai változásokat. Kozmopolita családból származom, aminek következtében más európai országokból sok mindent “első kézből” tudok meg. Nem tartom kizártnak, hogy az EU mostani formájában nem sokáig marad fenn. Túlzottan eltávolodott az alapító gondolatoktól, az európai és hagyományos értékektől. A Brexit ezt jól mutatja. Nem vagyok benne biztos, hogy az EU biztosítani tud tagországai számára egy élhető jövőt Európában. A globalizált országokban, mint amilyen Németország vagy Franciaország, az emberek olyan szétszakadást élnek meg, ami ilyen mértékben eddig ismeretlen volt. Jelen állapotát szemlélve Európa jövőjét aggasztónak találom. Azt hiszem, a V4 államok kitartása igazi alapköve lehet valami újnak, ami esetleg az EU-t a mostani formájában akár le is válthatja. Magyarország ezekben a viharos időkben Európa sziklája. Én hiszek ebben, és kérlek Titeket, Magyarok, erre legyetek büszkék, erre büszkék kell, hogy legyetek!
***A liberális álhírekkel ellentétben Magyarország befogadó ország. Szívesen látja polgárai között a jó szándékkal, s hivatalos úton érkezőket.
Csakhogy e kettőnek – a jó szándéknak, valamint a hivatalos formának – meg kell lennie. Gretchen Meier-Grebner könyve (KLIKK IDE!) azok számára íródott, akik nem a brüsszeli propagandának, hanem saját józan ítélőképességüknek, s nem utolsósorban tapasztalataiknak hisznek.
Isten hozta őket Magyarországon!() VBT ()Kiemelt kép: weltbild.at – Gretchen Meier-Grebner: DANKE UNGARN
The post Danke Ungarn – egy német hölgy tanácsai Magyarországra települő honfitársainak appeared first on VBT.
Forrás:vbt.pestisracok.hu
Tovább a cikkre »
