Először ültek össze tegnap az új esztendőben az uniós külügyminiszterek – ezúttal a járvány ellenére, személyesen, Brüsszelben. Joe Biden amerikai elnök és a transzatlanti kapcsolatok, Alekszej Navalnij orosz ellenzéki politikus sorsa, migráció, megannyi aktuális téma szerepelt az előzetes napirenden, sőt még a japán külügyminiszter is becsatlakozott a tárgyalásokba.
Aligha lehet csodálkozni, hogy a tanácskozást mégis egy sokkal égetőbb kérdés, a koronavírus elleni vakcinák, pontosabban azok hiánya uralta. A megbeszélések eredményeiről Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Facebook-oldalán is beszámolt.
Ahhoz képest, hogy a nagyjából 448 milliós lakosságú Európai Unióban óriási hiánycikk az oltóanyag, a csúcson az is felmerült, hogy rászoruló országoknak, – a Nyugat-Balkánnak, a keleti partnerség államainak, sőt egyes felvetések szerint akár Afrikának, Dél-Amerikának – is juttassanak a szerből.
– fogalmazott ezzel kapcsolatban a megbeszélés utáni sajtótájékoztatón Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter megismételte azokat a bírálatokat, amelyeket már korábban is megfogalmaztak a közös uniós vakcinabeszerzéssel kapcsolatban. – Hogy fordulhatott elő, hogy az Európai Uniónak kevesebb vakcina jutott, mint például az Egyesült Államoknak, az Egyesült Királyságnak, Izraelnek? Miért nem engedélyezték még az AstraZeneca oltóanyagát, amikor az Egyesült Királyágban ezt már régen megtették? Ilyen kudarcok árnyékában brüsszeli bürokraták miért arra fordítják az energiáikat, hogy azokat támadják, akik más forrásokat keresnek? – sorolta a kérdéseket, melyekre választ követelt.
– magyarázta.
A tárcavezető szerdára tervezett kijevi vizitje előtt felhozta még Ukrajna ügyét is.
– panaszolta. Felidézte azt is, hogy a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség irodáját és az elnök otthonát feldúlták az ukrán titkosszolgálatok. Szijjártó Péter elmondása szerint ezért kérte az uniós külügyi főképviselő további támogatását és határozott állásfoglalását.
A miniszter a japán külügyminiszterrel folytatott egyeztetésekről szólva a magyar keleti nyitás sikereit méltatta, emlékeztetve rá, hogy ebbe az irányba 25 százalékkal nőtt a kereskedelmi forgalmunk, és az elmúlt években ebből az irányból érkezett a legtöbb beruházás hazánkba. Rámutatott a lehetőségekre, melyeket a tíz dél-kelet ázsiai országot tömörítő, nemrégiben tető alá hozott szabadkereskedelmi egyezmény rejt az Európai Uniónak.
Ugyan Josep Borrell, az unió külügyi főképviselője a csúcs előtt azt ígérte, hogy mélyrehatóan fognak foglalkozni az oroszországi eseményekkel is, a magyar külügyminiszter tájékoztatása szerint ezúttal az újabb szankciók kérdése nem merült fel a tanácskozáson.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
