Cîþu vs Orban: a PNL-kongresszus döntése nemcsak a pártelnöki tisztségrõl szól

Cîþu vs Orban: a PNL-kongresszus döntése nemcsak a pártelnöki tisztségrõl szól

Gátlástalan küzdelem, árulásokkal és kemény támadásokkal – így jellemzi a Hotnews a Ludovic Orban házelnök és Florin Cîţu miniszterelnök között hónapok óta zajló harcot, amelynek kimenetele ma dől el: ma tartják Bukarestben a Nemzeti Liberális Párt (PNL) tisztújító kongresszusát, amelyen a nagyobbik kormánypártot négy éve vezető házelnök és a miniszterelnök pályázik az elnöki tisztségre.

A két erős jelölt versenye rendkívül megosztotta a pártot, és úgy tűnik, a kormányfőnek van előnye: a 48 területi szervezet közül több mint 30 Cîţu, mintegy tucatnyi pedig Orban mögött sorakozott fel, a többiek nem foglaltak állást. Ugyanakkor a kongresszus küldöttei a Hotnews tudósítása szerint kifütyülték és lehurrogták a kormányfőt, amikor kortesbeszédét próbálta megtartani.

A PNL elnökválasztása nemcsak az utóbbi négy hónapban kiéleződött párton belüli hatalmi harc, hanem a néhány hete kirobbant kormányválság kimenetelét is meghatározhatja. Orban ugyanis azt ígérte, hogy megválasztása esetén helyreállítja a bukaresti jobbközép koalíciót, míg ha Cîţu lesz a PNL elnöke, ez – elemzők szerint – nem biztos, hogy lehetséges. Bár ideológiai téren inkább Cîţu szabadelvű, mintsem Orban konzervatív platformja mutat rokonságot a kormányból kilépett USR PLUS szövetségével, a közös kormányzás során felhalmozott személyi ellentétek, és a nyilvánosság előtt lezajlott kölcsönös vádaskodások miatt Cîţu győzelme esetén az USR-PLUS aligha térhet vissza abba a kormányba, amelyből Cîţu miatt lépett ki.

A PNL kongresszusára több mint ötezer küldött érkezett a bukaresti Romexpo kiállítóközpontba, néhány nappal azt követően, hogy Bukarest járványügyi szempontból vörös besorolásba került. A szervezők szerint azonban a rendezvényre csak védettségi igazolással lehet belépni, a kiállítási csarnok pedig 15 ezer férőhellyel rendelkezik, tehát a PNL-kongresszusa megfelel annak a járványügyi korlátozásnak, miszerint a mozik, koncert- és egyéb rendezvénytermek kapacitásuk legfeljebb 50 százalékát kihasználva működhetnek azokon a településeken, ahol a lakosságarányos fertőzési ráta 3 és 6 ezrelék között van.

A kongresszuson a PNL éléről 2014-ben államfővé választott Klaus Johannis is jelen volt, aki korábban több nyilatkozatában és nyilvános gesztusával utalt már arra, hogy Citut támogatja a pártelnökségért folytatott választási küzdelemben. Ludovic Orban egy televíziós interjúban azt valószínűsítette, hogy (esetleges) leváltását valójában Johannis kezdeményezte.

>> Sok kék, egy sárga maszk: elkezdődött a PNL kongresszusa, ahol Johannist Orban-skandálók fogadták >>

Hírdetés

A bukaresti politikai elemzők mindenesetre kizártnak tartják, hogy Cîţu pusztán választási megfontolásból választotta a konfrontációt (a meghátrálás helyett) az USR-PLUS-szal, amikor koalíciós partnere egy tízmilliárd eurós fejlesztési terv megtorpedózását kilátásba helyezve próbálta elérni az igazságszolgáltatás átszervezését. Legtöbben úgy vélik, hogy Cîţu minden lépéséhez – az USR-PLUS távozásra kényszerítését is beleértve – megkapta az államfő előzetes jóváhagyását.

A jelöltekről

Ludovic Orban a PNL jelenlegi vezetője, a Képviselőház elnöke, volt miniszterelnök, korábbi közlekedési miniszter, aki hosszú távon az állam legmagasabb pozícióját kívánja elérni: az elnöki posztot. Ahhoz, hogy PNL-jelölt lehessen az államelnöki tisztségre, meg kell nyernie a párt belső csatáját, és meg kell őriznie PNL-elnöki székét. Ebben a küzdelemben az előnye politikai tapasztalata, a nagy hátránya pedig az, hogy Johannis elnök ellenfelét támogatja.

Orban 29 éve csatlakozott a PNL-hez, és fokozatosan járta be a ranglétrát: helyi tanácsosként kezdte Brassóban, fővárosi alpolgármester, államtitkár és közlekedési miniszter volt, 2017 óta a PNL elnöke, és 2020-ig miniszterelnök volt.

Ludovic Orban 58 éves, házas, egy gyermeke van, Ilfovban él. Brassóban született és nőtt fel vegyes családban, apja magyar, anyja román nemzetiségű. 1982 -ben végzett a brassói Andrei Şaguna Gimnáziumban, gépgyártástechnológiai szakon. Az első munkahelye a brassói traktorgyárban volt, ahol mérnökként dolgozott. 1991 és 1992 között a Viitorul Românesc napilap szerkesztője volt. 1992 és 2002 között négy nemzetközi program keretében tanulmányokat folytatott az Egyesült Államokban, az Egyesült Királyságban és Németországban.

Ludovic Orban a “Forta Dreptei” (“a jobboldal ereje”) című programmal indul ismét a PNL elnöki posztjáért, és többek között a párton belüli belső szavazást, a közhivatalokat betöltők átvilágítását, a keresztény hit és a nemzet értékeinek népszerűsítését, a törvények helyreállítását, a helyi tőke védelmét szorgalmazza.

Florin Cîțu miniszterelnök újoncnak számít a politikában, de a favorit pozíciójából indul: több mint 30 helyi szervezet és Johannis támogatását élvezi.

Cîțu 2016 óta a PNL szenátora. Mielőtt a politikába lépett, az ING vezető közgazdásza volt, részese a 2008-as pénzügyi és gazdasági válság idején “a lej elleni spekulatív támadásnak” nevezett manővereknek, amely után minden résztvevő bankpénztárost eltávolítottak, beleértve Cîțut és barátját, Lucian Isart.
Tavaly év elején, az Orbán-kormány leváltása után, Johannis Florin Cîţut nevezte ki miniszterelnökké, ám ő akkor szinte azonnal visszamondta a miniszterelnöki megbízatást. Cîţu visszavonulása után az államfő újból kinevezte Ludovic Orbánt miniszterelnökké.

A 2020-as parlamenti választások után, az új kormánykoalíció megalakításáról folytatott tárgyalások során az USR PLUS hevesen ellenezte Ludovic Orbán miniszterelnökké való kinevezését. Így lépett ismét színre Cîţu, akit az USR PLUS is elfogadott – ezt a döntésüket később megbánták, hiszen a kormányfő előzetes egyeztetés nékül tavasszal menesztette Vlad Voiculescu egészségügyi minisztert, most nemrég pedig Stelian Ion igazságügyi minisztert, válságba sodorva a kormánykoalíciót.

Idén nyáron, amikor már a PNL elnöki tisztségéért folyó harc egyre élesedett, jelent meg a sajtóban róla, hogy az új évezred elején az Egyesült Államokban ittas vezetésért őrizetbe vették, illetve vissza nem fizetett bankkölcsöne is van Amerikában. (hotnews, mti)


Forrás:itthon.transindex.ro
Tovább a cikkre »