A szlovák-magyar kapcsolatok látszólagos nyugalma mögött megoldatlan történelmi kérdések húzódnak, amelyeket a jelenlegi politikai szereplők rövid távú érdekeik mentén használnak fel – véli Eduard Chmelár a Beneš-dekrétumok kapcsán. A publicista, politikai elemző és volt miniszterelnöki tanácsadó a Bielik online című podcast csatornán fejtette ki véleményét a Beneš-dekrétumok témájának újjáéledéséről, a Progresszív Szlovákia stratégiájáról és a nemzetiségi feszültségek hátteréről.
A műsorban az elemző rámutatott, hogy a Beneš-dekrétumok kérdése az utóbbi időben ismét a szlovák közbeszéd középpontjába került. Ennek apropóját több tényező adta: Peter Pellegrini kampánybeli megnyilvánulásai, a Progresszív Szlovákia (PS) és a Magyar Szövetség lépései, valamint a közelmúltbeli politikai cirkuszba fulladó rendőri intézkedés Orosz Örs ellen egy, a dekrétumokat megkérdőjelező transzparens miatt.
Politikai számítás a háttérben
Chmelár szerint a téma felmelegítése mögött két fő ok húzódik. Egyrészt a közelgő magyarországi választásokra való ráhatás szándéka, másrészt a szlovák belpolitikai dinamika.
Az elemző úgy látja, a Progresszív Szlovákia felismerte, hogy már nem képes tovább növelni preferenciáit, és kockázatos lépésre szánta el magát: a magyar választók megszólításával próbálja bővíteni bázisát. Chmelár szerint ez a stratégia hibás, mert „felébresztette az alvó Turult”, vagyis felszínre hozott olyan feszültségeket, amelyek eddig a felszín alatt lappangtak.
A szakértő figyelmeztetett: a jelenlegi szlovák-magyar viszony nem megoldott, csupán „elaltatott” állapotban van, köszönhetően Robert Fico és Orbán Viktor kiváló személyes kapcsolatának. Ez azonban veszélyes, mert a két ország viszonyának nem két politikus személyes viszonyán, hanem rendszerszintű megbékélésen kellene alapulnia. Ha ők távoznak, a „politikai taposóaknák” bármikor felrobbanhatnak.
A dekrétumok: jogi sérthetetlenség kontra emberi trauma
A Beneš-dekrétumok megítélése kapcsán Chmelár kettős álláspontot képvisel. Hangsúlyozta, hogy a dekrétumok a második világháború utáni nemzetközi rendezés részei, így jogi értelemben – különösen Csehország stabilitása szempontjából – megváltoztathatatlanok és „eltörölhetetlenek”. Ugyanakkor elismerte, hogy a szlovák félnek meg kell értenie a magyar kisebbség traumáját.
Felidézte az 1946-47-es eseményeket, a kitelepítéseket és vagyonelkobzásokat, amelyek mély nyomokat hagytak a közösségben.
Kritizálta a szlovák törvényhozást is, amiért a dekrétumok kérdését a büntetőjogba emelték. Chmelár szerint elfogadhatatlan az a kettős mérce, amely szerint a kormányzat egyes képviselői a szólásszabadságra hivatkozva védelmébe vesznek szélsőséges, neonáci nézeteket valló személyeket, miközben a magyarok számára törvényileg tiltanák saját történelmi traumáik kibeszélését.
A „Felvidék” kifejezés és a kölcsönös tisztelet
Az elemző kitért a közelmúltbeli konkrét ügyre is, amely mintegy 100 hektárnyi földterület állami tulajdonba vételét érinti a dekrétumokra hivatkozva. Bár elismerte az ügy súlyát, óva intett a túlzásoktól és a hisztériakeltéstől, megjegyezve, hogy nem a teljes Dél-Szlovákia kisajátításáról nincs szó.
Chmelár bírálta Gubík Lászlót, a Magyar Szövetség elnökét is, „nagy nacionalistának” és „Orbán-pártinak” nevezte. Ennek ellenére a PS „adoptálta” Gubikot a Beneš-dekrétumok kapcsán, mert így tudta leválasztani a Magyar Szövetséget a Smerről – tekintet nélkül arra, hogy Gubík politikai megítélése milyen.
Külön kiemelte a „Felvidék” szó használatát: míg a hétköznapi beszédben vagy földrajzi értelemben (szlovák értelmezésben Felföld/Vysočina) elfogadhatónak tartja, politikai és államközi szinten provokációnak minősítette a Szlovákia megnevezés helyettesítését. Párhuzamot vont azzal, hogy a szlovákok sem nevezik Magyarországot „Alsóföldnek” vagy „Pannóniának” hivatalos közegben.
Chmelár a kölcsönös empátia és a történelmi sérelmek racionális kezelésének fontosságát hangsúlyozta, kiemelve, hogy a jövőbeli békés együttéléshez mindkét fél részéről türelemre és a hivatalos államkeretek tiszteletben tartására van szükség.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: kollázs: Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
