Jelenleg is sokan tartanak attól, hogy Oroszország megtámadhatja Lettországot, Litvániát vagy éppen Fehéroroszországot. A félelmek szerint Moszkva célja a Fekete-tenger térségének uralma és a szovjet határok visszaállítása. Ez az aggodalom azonban nehezen egyeztethető össze az orosz hadsereg ukrajnai teljesítményével – írta elemzésében a Geopolitical Futures.
Az agytröszt azzal érvel, hogy négy évvel az invázió után Oroszország Ukrajnának csupán az ötödét tartja ellenőrzése alatt. Az eredeti terv, az ország teljes elfoglalása és Kijev bevétele, látványos kudarcot vallott. Az orosz erők jelenleg csupán néhány frontvonalbeli településért küzdenek, érdemi stratégiai áttörés nélkül.
A hadsereg valódi állapota
Oroszország kénytelen volt fejlődő országokból és az idősebb korosztályokból toborozni a frontszolgálatra. A Wagner-csoporthoz hasonló zsoldosokra építő stratégia szintén kétséges eredményeket hozott, sőt belső feszültségeket szült. Putyin elnök vélhetően nem számított arra, hogy a háború ennyire elhúzódik majd.
Egyes vélemények szerint az orosz drónok pusztító ereje ellensúlyozza a hadsereg egyéb gyengeségeit. A történelem azonban azt mutatja, hogy a légicsapások önmagukban nem kényszerítik térdre az ellenséget. A második világháború bombázásaihoz hasonlóan a drónok sem helyettesíthetik a szárazföldi sikereket.
Moszkva a nukleáris fegyvereket leszámítva szinte minden rendelkezésre álló erejét bevetette a konfliktusban. Mégsem tudott legyőzni egy jóval kisebb hadsereggel rendelkező országot, amelyet külföldi csapatok sem segítettek – véli az agytröszt. Ukrajna ellenállása rávilágított az orosz katonai gépezet súlyos korlátaira és hiányosságaira.
Hidegháborús reflexek fogságában
A nyugati félelmek jelentős része a hidegháborús emlékekből és a szovjet katonai erő mítoszából táplálkozik. A mai Oroszország azonban gazdaságilag és katonailag is csak árnyéka egykori elődjének. Az egy főre jutó jövedelem alapján a világranglista középmezőnyébe tartozik, ami korlátozza az újrafegyverkezést.
A háború lezárása területi engedményekkel nem feltétlenül bátorítaná fel Moszkvát további agresszióra. Oroszország geopolitikai befolyása még a volt szovjet térségben, például Közép-Ázsiában is jelentősen csökkent. A béke alapja a valóság, nem pedig a megalapozatlan félelem felismerése kell hogy legyen – vonja le a konzekvenciákat az elemzés.
Körkép-vélemény:
A fenti okfejtés nem csak azért érdekes, mert a területi engedmények mellett érvel, hanem azért is, mert cáfolja azokat az európai (jellemzően elit által befolyásolt) politikai szereplőket, akik az orosz fenyegetésre hivatkozva akarják eladósítani Európát és elvenni a tagállamok szuverenitását.
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/Olivier Hoslet, Pool Photo via AP
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
