Sopron egy hangulatos város Magyarország nyugati peremén, melyet majdnem egészében Ausztria határvonala ölel körbe, domborzatának dús erdőségével és a Fertő-tóval. A város a rendszerváltozás előtti időben a szigorúan őrzött határsávhoz tartozott. Ha a soproni parkerdőben elindultunk egy-egy hosszabb kirándulásra, előbb-utóbb szögesdrótos kerítésbe ütköztünk.
Az első világháborút lezáró, 1920. június 4-i trianoni békediktátum Sopront, valamint a vonzatába tartozó nyolc községet Ausztriának ítélte. A soproni felkelők, főként diákok ezt nem hagyták annyiban, végül, egy bonyolult helyzetben 1921. december 14-én népszavazás döntötte el a települések hovatartozásának sorsát, amelyben Sopron lakóinak 72,8 százaléka a Magyarországhoz való tartozásra szavazott. A település így nyerte el a Leghűségesebb Város kitüntető címet.
Sopron műemlékekben rendkívül gazdag történelmi város, és ha a karácsonyi ünnepkör idején körbesétálunk a római-kor hangulatát visszaidéző Várkerületen, vagy megpihenünk a Fő téren, ugyanazt a mesés hangulatot érezhetjük, mint Európa számos nagyvárosában.
Azonban, ha friss, alpesi levegőre vágyunk, érdemes kisétálni a fenyőerdőktől illatozó Lőverekbe, ami a Soproni hegység egyik leglátogatottabb része. A hangulatos, lankás hegyvonulat valójában az Alpok legkeletibb nyúlványa, ezért is nevezik Alpokaljának. E szép természeti táj délről és nyugatról határolja a várost.
A Lőverekben található Magyarország egyik jelentős szívszanatóriuma is, mert a dombvidék szubalpin klímája közismerten kedvező hatással van a betegek rehabilitációjára.
Ha tehát a Duna-mente térségéből friss, alpesi levegőre vágyunk, a relaxációért nem is kell túl messzire utaznunk.
A Lőverek erdőségét leginkább a Csengeri út felől, a Lővér-körúton közelíthetjük meg. Ezen a városrészen – a Soproni Egyetem környékén – útközben is akad több látnivaló, mint például a gyönyörű Erzsébet-kert, amely már az 1700-as évek óta kedvelt sétálóhelye a település lakóinak. Ugyanígy a Frankenburg úton lévő, viszonylag új szoborpark, melyet egy soproni testvérpár alapított, a kilencvenes években. A parkban többek között helyet kapott Arany János, Tompa Mihály mellszobra is.
A Soproni Parkerdőt több turistaútvonal szeli át, a kirándulókat sokféle élmény várja. A számos természeti szépség mellett azonban akad egy nem mindennapos látványosság is – mégpedig a középkori hangulatú Taródi-vár. A vár különlegessége abban rejlik, hogy valójában nem a középkor épített örökségeként maradt fent, hanem korunk embere alkotta – saját kétkezi munkájával.
A vár a Soproni hegység Nádor-magaslatán áll, nevét pedig létrehozójáról, a festő-mázolóként dolgozó Taródi Istvánról kapta, aki azt ötven hosszú éven át építette. (1925-ben született és 20210-ben hunyt el.)
E különleges embernek 1951-ben sikerült egy telket vásárolnia a Lőverek tetején, ahol 1959-ben kezdte építeni saját megálmodott várát – a rendes munkaideje után, kedvtelésből, az alkotás öröméért.
Az alkotó már gyerekként különös érdeklődést tanúsított a várak iránt, serdülő korában egy favárat épített – ami később felkerült a megvásárolt telekre. Ennek egyik gerendájára egy kitömött baglyot helyezett, aminek következtében a soproniak ezt, majd a későbbi kővárat is Bagolyvárnak neveztek el.
Taródi István az évtizedeken át épített kővárba hatalmas munkát fektetett, hiszen annak falai több mint százötven vasúti kocsira való követ, téglát tartalmaznak.
A megszállott építész, hogy véghez tudja vinni tervét, tanulmányútként kerékpárral körbejárta Magyarország legismertebb várait és vár-romjait. Ennek eredményéül saját felépített vára leginkább Somoskő várát mintázza.
Az építés folyamatában, a hatvanas – hetvenes években még szabadon bejárható volt a készülő vár, manapság már turisztikai látványosságként szerepel, amelynek bejárhatóságát az egykori várépítő fiai, s további leszármazottai biztosítanak.
A várban megtalálható minden, ami egy középkori lovagvárra jellemző. Az építmény északi részében található a vár nagyterme 19. századi bútorokkal és régiséggyűjteménnyel, valamint a vár építéstörténetét bemutató tablókkal.
Tisztelet és megbecsülés illeti az építő vállalkozó szellemét, kitartását, aki a szocializmus sok tekintetben korlátokat szabó időszakában önerejéből, saját elszántságából, arca verejtékével várat épített.
Ha az Alpokalja friss levegője Sopronba csábít bennünket, megéri egy kirándulást tenni a Lőverek Nádor-magaslatán álló Taródi-várba.
Buday Mária
A képek Katona Vica felvételei
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
