1945-ben ezekben a februári napokban zajlott le a német és magyar katonák kitörési kísérlete a Budai Várból. Az utóbbi években a kitörésre való emlékezés sajnálatosan sok politikai vitát kavart. A vitát gerjesztő csoportok a történelmünket akarják átírni, az emúlt években szervezett külföldi szélsőbaloldali, anarchista csoportok zavarták meg a megemlékezéseket, tavaly Budapesten,véres támadásokat hajtottak végre ártatlan járőkelők ellen. A kitörés szomorú eseménye történelmünk része, melyben csak a magyar és német oldalról több mint 20 ezren vesztették életüket a kitörési kísérlet néhány napja alatt. Kötelességünk a méltóságteljes megemlékezés.
Fotó: Fortepan / Ad: Ormos Imre
Szomorú és megdöbbentő aktualitások a mából
Tavaly külföldi anarchista csoport tagjai félholtra vertek egy magyar férfit Gazdagréten. A nyolc símaszkos bűnöző felfegyverkezve, hátulról támadott meg egy munkába igyekvő magyar fiatalembert – délután fél egykor – miután leszállt a buszról (valószínűsíthetően a terepszínű ruházata, tarsolya miatt!).
A február 11. körüli napokban még 8 másik véres támadást hajtott végre az Antifa nevezetű szélsőbaloldali szervezet Budapesten. Mára három bűnöző “Antifát” sikerült bíróság elé állítani. (Reméljük példaértékű ítéletben részesülnek.)
A hátborzongató történetben az a legfélelmetesebb, hogy nyugaton (most éppen Olaszországban) komoly tüntetéseket szervez a szélsőbaloldal a terrorista cselekedeteket végrehajtó “Antifa” mozgalmárok védelmében. Sajnálatos módon a nyugati társadalmak odáig süllyedtek, hogy természetesnek veszik az extrém liberálisok, szélsőbaloldali csoportok véres akcióit. Mindez a szélsőségesen balliberális médiaorgánumok tényferdítő asszisztálása (felbújtása?!) mellett történik. Sokszor még nyugti patriótának tartott kormányok is behódolnak ezeknek az gyilkos újbolsevik áramlatoknak és – a baloldali médiavéleményektől rettegve – bűnözők érdekeit védik (lásd Olaszország).
Ezen történések után egészen érthetetlen, hogy hazánkban miért engedélyezik az Antifa (terror)szervezet tüntetéseit, demonstrációit. Ez a képződmény számos terrorakciónak kategorizálható támadást hajtott végre szerte Európában, főképpen “jobboldali”, konzervatív vagy patrióta, de még hagyományőrző (vagy éppen csak annak vélt) személyek ellen is. Egy ilyen szervezet BÁRMILYEN demonstrációja – egyáltalán jelenléte – tűrhetetlen hazánkban!
Most kell elejét venni, hogy hazánkban is eluralkodjon a félelem légköre a szélsőbaloldali politikai bűnözőktől, és átvegye a baloldalinak nevezett neomarxista szélsőség a közvélemény irányítását. Ilyen erőszakszervezetek nem tevékenykedhetnek hazánkban! Joggal várhatja el az egész magyar társadalom, de kiváltképpen a hagyományőrzők, hogy a hazai hatóságok, és állami szervezetek MINDENT megtegyenek az erőszakos, bizonyítottan, és ismétlődően terroreszközöket alkalmazó szélsőbaloldali áramlat felszámolására, beszűntetésére.
Az Atifák esetében is “zéró toleranciát” kell alkalmazni!
fotó: Budai Vár, Királyi Palota – 1945 / Fortepan
A kitörés, és Budapest ostromának emléke
A szovjet ostromgyűrű átvágására tett elkeseredett kísérlet, talán az egyik legvéresebb mészárszéke volt a második világháborúnak. A harcokban katonák, EMBEREK vesztették életüket. Budapestet – Adolf Hitler kíméletlen döntése nyomán – erődvárossá változtatta a német hadvezetés. A második világháború egyik legdrámaibb városostroma szép fővárosunkban zajlott le. Az utókor által értelmetlennek tartott makacs német védekezés több ezer budapesti polgári lakos halálát és fővárosunk nagy arányú pusztulását okozta. A harcokban a lehengerlő szovjet offenzívát megállítani már nem lehetett, ám kiemelendő tény, hogy a németek mellett harcoló magyar katonák soraiban nemzettársaink, távoli és közeli rokonaink harcoltak becsülettel és nagy bátorsággal. Az emlékezés alkalmával az elesett katonák esetében nem való vizsgálni, hogy értelmetlenül haltak e hősi halált. A háborúban elesetteknek a kegyelet kijár, akármilyen oldalon harcoltak is. A szovjet hadifogság rettenetét nem vállaló német – magyar és nemzetközi katonacsapat halált megvető bátorsággal próbált utat törni a hatalmas orosz túlerőn keresztül. A várban rekedt katonai alakulatok mellett – félvén a szovjetek kegyetlen megtorlásától – sok civil is fegyvert ragadott és a kitörő katonák közé beállt. A Széna tér és a Szél Kálmán tér egy szörnyűséges mészárszékké változott. A kitörési kísérlet során elszigetelt kis csoportoknak sikerült csak átvágni az orosz ostromgyűrűt.
A kitörési kísérlet sikertelennek bizonyult. Összesen mintegy 700 katona érte el a német vonalakat. Budapest elesett, és kezdetét vette a borzalmas szovjet megszállás.
Budapest ostroma a 2. világháború egyik leghosszabban elhúzódó és legvéresebb városostroma volt. A 102 napig tartó harcokban több mint 150 ezer ember vesztette életét (70 ezer szovjet, 48 ezer német és magyar katona) a polgári áldozatok számát 38 ezerre becsülik.
Emlékezzünk a főhajtással a második világégés hősi halottjaira és áldozataira.
A kitörésben elesett katonák sírjai / fotó: kitorestura.hu
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
