Boxing Day és egyéb tradíciók – nincs karácsony foci nélkül

Boxing Day és egyéb tradíciók – nincs karácsony foci nélkül Lencsés Zoltán2025. 12. 30., k – 12:38

A karácsony nem csupán a szeretet, az ajándékozás és a családi összejövetelek ideje – sokak szemében a futballmérkőzésekkel azonosul. Bár a klasszikus értelemben vett karácsonyi labdarúgó-mérkőzések ma már ritkábbak, a futball és az ünnepi időszak kapcsolata mélyen gyökerezik a sport történetében és a rajongók szokásaiban.

A futball és a karácsony korai kapcsolata egészen a 19–20. század fordulójáig nyúlik vissza. A Viktoriánus korban Angliában rendszeresen rendeztek mérkőzéseket karácsony napján is, és ezek népszerű eseménynek számítottak – gyakran helyi derbiket játszottak, amelyekre a közönség új sapkában és sállal érkezett, mint egyfajta ünnepi tradícióhoz.

Talán a legismertebb történet ebből az időből az 1914-es karácsonyi fegyverszünet az első világháború idején: a belga fronton a brit és német katonák letették a fegyvereket és a senki földjén fociztak egy barátságos meccset – egy gesztus, amely máig szimbolizálja a sport, a béke és az ünnep különös kapcsolatát.

Boxing Day: az angol futball ünnepe

A modern futballban talán a legjelentősebb karácsonyi hagyomány a Boxing Day (december 26.) – különösen az Egyesült Királyságban. Itt a labdarúgó-bajnokságok hagyományosan teljes fordulókat játszanak azon a napon, és ez ma is az angol futball egyik ikonikus pillanata, amikor családok, barátok együtt mennek stadionokba vagy ülnek a képernyők elé, hogy élvezzék a mérkőzéseket.

Kapcsolódó cikkünk

Izrael ellen tüntettek a Vueltán, világbajnokságon csaltak a síugrók, nem engedték be Ausztriába a Fradi-vonatot. Ezek voltak 2025 emlékezetes botrányai a sport világában.

Lawson nem kapott időt

Az F1 idei szezonjában Max Verstapennek nem volt méltó csapattársa a Red Bullban: a tapasztalatlan Liam Lawsonnal felháborítóan türelmetlenek voltak az istállónál, és már két gyenge futam után lecserélték őt Juki Cunodára. A döntés nem őket igazolta: a szezont végül Lawson több ponttal zárta a Racing Bull-lal, mint a japán a Red Bull-lal.

A DAC kizárása

Ugyanazon európai kupasorozatban induló labdarúgóklubnak nem lehet azonos, vagy részben azonos tulajdonosi köre – mondja az UEFA szabályzata, márpedig a DAC és a Győr közötti átfedések Világi Oszkár tulajdonos és Jan Van Daele ügyvezető igazgató révén tagadhatatlanok voltak. A DAC-ot a nyáron kizárták a Konferencialigából, és a klub fellebezése sem járt sikerrel.

A 2025-ös Vuelta a España kerékpáros-körverseny több szakaszát is Izrael-ellenes, palesztinbarát tüntetők zavarták meg, akik főleg az izraeli tulajdonú Premier Tech csapat részvétele miatt tiltakoztak. A tüntetők molinókkal lepték el az utat, több versenyzőt is meglöktek. Az egyik szakaszt emiatt le kellett rövidíteni, a záró etapot pedig törölték a szervezők.

Tüntetések a Vueltán Vb-n csaló síugrók

A trondheimi síugró-vb után kiderült, hogy a házigazda norvégok több versenyzője csalt a ruházattal, mivel légellenállást csökkentő merevítőket csempészett bele. Az eset után a válogatott teljes vezetőségét eltiltották, három síugrót (Pedersen, Sundal, Johansson) pedig felfüggesztettek. Az utózöngék alapján azonban a csalás nem csak a norvégok kiváltsága…

Pénz és sampon

A férfi Négysáncverseny mintájára már női síugrásban is rendeznek egy világkupa-sorozatba beillesztett versenyt. Az idei, garmisch-partenkircheni kvalifikáció női győztesének, Selina Freitagnak tusfürdővel és törölközőkkel kellett beérnie, miközben a férfi győztes 3 ezer svájci frankot kapott. A szervezők bocsánatot kértek és változásokat ígértek a jövőben.

Az ökölvívás nemzetközi szervezete, a World Boxing kötelező nemi tesztet vezetett be minden versenyző számára, akik indulni szeretnének a jövőben a nemzetközi versenyeken. A 2024-es olimpai bajnok, az algériai Iman Helif, akinek neme, kromoszómaszáma és tesztoszteronszintje is vita tárgyát képezi, elutasította a vizsgálaton való részvételt, így például a vb-ről is lemaradt.

Helif nem kér a tesztből Török fogadási botrány

A török botrány októberben robbant ki, amikor kiderült: több száz játékvezető rendelkezik fogadási számlával és 152-en aktívan fogadnak mérkőzésekre. A botrány szerteágazott: letartóztatták az Eyüpspor klubelnökét és a Kasimpasa tulajdonosát is, majd 3700 megvizsgált labdarúgóból 1024 játékengedélyét függesztették fel, köztük 27 élvonalbeli játékosét.

Megállított Fradi-vonat

A Salzburg–FTC EL-meccs előtt az osztrák–magyar határon nem engedték tovább a Fradi-szurkolókat szállító vonatot. Egymásra mutogatás kezdődött: a Ferencváros ok nélküli visszafordításról írt, a bécsi belügy hárította felelősséget, egy salzburgi lap szerint a mozdonyvezető döntött, de volt szó rongáló szurkolókról is. Az osztrák vasúttársaság végül kijelentette: tűzveszély miatt döntött így.

A cseh fociválogatott 2:1-re kikapott Feröertől az Eb-selejtezőn, és csak 1:0-ra verte San Marinót a felkészülési meccsen. Ezért a Gibraltár elleni 6:0 alkalmával a cseh kemény mag tüntetett, a gólokat sem ünnepelte. A cseh játékosok a meccs végén köszönet helyett az öltözőbe vonultak. A szövetség büntetésből nem fizette ki a játékosok prémiumait, és elvette Součektől a kapitányi szalagot.

A cseh válogatott és szurkolóik Kopnak a párizsi érmek

2025 elején fokozatosan egyre több párizsi érmes sportoló számolt be arról, hogy medáljuk néhány hónap elteltével rossz állapotba került. A kritika az arany- és bronzérmeket érte, a beszámolók kopásról, sőt lemálló részekről is szóltak, amelynek oka a rossz anyagminőség volt. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság válaszul bejelentette, minden hibás érmet kicserél.

Felfüggesztett döntő

Görögországban az Olimpiakosz és a Panathinaikosz csapott össze a férfi kosárlabda-bajnokság döntőjében. A második meccsről Dimitrisz Giannakopouloszt, a Pana tulajdonosát ki kellett vezetni, mivel összezörrent a bírókkal, majd a klubok biztonsági emberei is összeverekedtek. A döntőt a kormány felfüggesztette, de végül újrakezdték és az Olimpiakosz nyert.

A Szlovák Labdarúgó-szövetség (SFZ) kapcsán nyáron jelentek meg az első hírek, miszerint anyagi problémáik adódtak. A szövetség alkalmazásában álló irodai dolgozók mellett az edzők és bírók ekkor már két hónapja nem kaptak fizetést. A gondot a késve érkező szponzori támogatások okozhatták. Az adósságok törlesztése után, az év végén újra hasonló gondok merültek fel.

SFZ: Csúszó fizetések Lewandowski és Probierz

A lengyel fociválogatott első számú futballistája júniusban lemondta a válogatottságot, miután Michal Probierz szövetségi kapitány elvette tőle a csapatkapitányi karszalagot. Lewandowski kiemelte, döntése csak addig érvényes, amíg a szakember nem távozik. Probierz végül lemondott, az új edző Jan Urban lett, a Barcelona csatára pedig ősszel 3 gólt lőtt nemzeti mezben.

A Magyar Labdarúgó-szövetség sokkal szigorúbban kezdte büntetni a profi klubok és a válogatott szurkolóit. A drukkerek tiltakozása nem hozott eredményt, így a válogatott meccseken is előkerültek az MLSZ-t szidó rigmusok. A konfliktus kicsúcsosodása a magyar–ír vb-selejtezőn történt, amikor nem engedték be a szurkolók koreográfiáját a Puskás Arénába.

MLSZ kontra szurkolók Infantino késése

Órákat késett a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) éves kongresszusáról a szervezet elnöke, Gianni Infantino. Ezt nem nézték jó szemmel az európai szövetség (UEFA) tagországainak képviselői, akik így kivonultak az eseményről. Az UEFA közleménye szerint úgy gondolták, hogy a sportvezető személyes politikai érdekeit helyezte előtérbe a kongresszus helyett.

(Összeállította: Lencsés Zoltán, Elek Zoltán. Fotók: Shutterstock, Magyar Vívószövetség, Somogyi Tibor, FIS Ski Jumping, TASR/AP, Hajrá Fradi, Hajrá Magyarok, Hurriyet Daily News, Česká fotbalová reprezentace, SFZ)

Kapcsolódó cikkünk

A 2025-ös évben is számos remek sportolótól kellett örökre búcsút vennünk. A szlovákiai magyarok mellett világsztárok is átigazoltak az égi pályákra.

Keleti Ágnes (1921)

A Nemzet sportolója januárban 103 évesen hunyt el. 2019-től haláláig a világ legidősebb élő olimpiai bajnokának számított. Az ötszörös olimpiai aranyérmes tornászlegenda a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb ikonja, öt olimpiai aranyérme mellett további három ezüstöt és két bronzot nyert. Az ’56-os forradalom után 1990-ig Izraelben élt.

Ján Zachara (1928)

Keleti Ágnessel egy napon elhunyt a legidősebb szlovák olimpiai bajnok, az ökölvívó Ján Zachara is. Az 1948-as olimpiára még egy kommunista tisztviselőt küldtek helyette, de 1952-ben, Helsinkiben már aranyérmet szerzett 57 kg-ban. Címvédőként 56-ban negyeddöntős volt, kétszeres szlovák és négyszeres csehszlovák bajnoknak mondhatta magát.

Január végén az American Airlines 5342-es utasszállító járata egy katonai helikopterrel ütközött Washington felett. A balesetben mindenki életét vesztette, előbbi utasai között ott volt az 1994-es műkorcsolya-világbajnok orosz páros, Jevgenija Siskova és Vadim Naumov, valamint az amerikai és az orosz műkorcsolya-közösség több tagja, köztük utánpótláskorú sportolók is.

Az AA 5342-es járat Sivert Bakken (1998)

A háromszoros Európa-bajnok norvég biatlonos a 2021/22-es szezonban megnyerte a sílövő-világkupa tömegrajtos pontversenyét. Ezután szívproblémák miatt kihagyott egy teljes szezont, orvosai ezért a koronavírus elleni oltást okolták. Múlt héten holtan találták szállodai szobájában, egy oxigénhiányos környezetet imitáló maszkot viselve.

Borisz Szpasszkij (1937)

A leningrádi születésű Szpasszkij 1969-től 1972-ig a sakk tizedik világbajnoka volt. Már tízévesen legyőzte az akkor épp világbajnokká emelkedő Botvinniket. 1982-ig szovjet színekben versenyzett, hat sakkolimpiát nyert, majd Franciaországba költözött, és új hazáját képviselte 2012-ig, amikor visszatért Oroszországba, és orosz színekben folytatta.

Leo Beenhakker (1942)

A holland labdarúgás legendája sosem focizott, edzőként viszont hatalmas sikereket ért el: a Real Madridot irányítva három, az Ajax-szal két, a Feyenoorddal egy bajnoki címet szerzett. Vezette a szaúdi, a holland, a lengyel és a trinidadi válogatottat is – utóbbit óriási meglepetésre kijuttatta a 2006-os világbajnokságra, hazájával viszont nem ért el sikereket.

Garami József (1939)

A pécsi szakember szülővárosa csapatában futballozott, edzőként a PMFC legnagyobb sikerei (bajnoki ezüst és kupagyőzelem) kötődnek a nevéhez. Legsikeresebb időszakát az MTK-ban töltötte, 1997-ben és 2008-ban bajnok lett, a kupát is megnyerte kétszer, 2003-ban a Ferencvárossal is bajnok lett. A magyar válogatottat öt meccsen irányította.

Az esztendő egyik legsokkolóbb híre volt, hogy a Liverpool és a portugál válogatott támadója és testvére, André Silva halálos autóbalesetet szenvedett. A 28 éves futballista nyert Premier League-et, FA-kupát és kétszer Ligakupát a vörösökkel, a portugál válogatottal pedig a Nemeztek Ligája trófeáját is kétszer emelhette magasba. A Liverpool visszavonultatta az általa viselt 20-as mezt.

Diogo Jota (1996) Kapcsolódó cikkünk

Diogo Jota Portóban született 1996. december 4-én, az eredeti neve Silva volt. Ezt azért hagyta el már tizenéves korában, hogy a korosztályos válogatottakban jobban megkülönböztethető legyen a sok hasonló nevű játékostól. 

2015 februárjában mutatkozott be a portugál élvonalban, a Pacos Ferreira csatáraként, hét percet kapott a hajrában a Guimaraes elleni meccsen. Márciusban, a Boavista ellen már kezdő volt, májusban pedig az első góljait is megszerezte, a Coimbra ellen 3–2-re megnyert meccsen rögtön duplázott.

Sokoldalúsága már ekkor szembetűnő volt, előfordult, hogy középcsatárként számítottak rá, de mindkét szélen bevethető volt, a gyorsaságát, cselezőkészségét ott is kamatoztatni tudta.

2016-ban az Atlético Madridhoz szerződött, de onnan azonnal kölcsönadták Portugáliába a Portóhoz, ahol 27 bajnoki mérkőzésen nyolc gólt szerzett, mielőtt számos portugál játékost követve az angol Wolverhampton Wanderershez került.

Berobbanni a Liverpoolban

Három szezont töltött a Wolvesnál, ahol 111 mérkőzésen 33 bajnoki gólt szerzett, ebből 17-et a másodosztályban, a Championshipben. Sokan felvonták a szemöldöküket, amikor a Liverpool beleegyezett, hogy több mint 41 millió fontot fizet egy olyan játékosért, akit aligha lehet gólzsáknak nevezni, de a Liverpool scoutingcsapata egyértelműen elvégezte a házi feladatát, és pontosan tudta, mit várhatnak tőle. 

Jota gólt szerzett a bajnoki debütálásakor, majd nem sokkal később mesterhármast szerzett a Bajnokok Ligájában az Atalanta ellen, és ő lett az első Liverpool-játékos, aki az első négy hazai Premier League-mérkőzésén egyaránt gólt szerzett. Utolsó gólját 2025. április 2-án, a 30. fordulóban éppen a Liverpool tábora, a legendás Kop előtt rúgta, méghozzá a városi rivális Everton kapujába. 

Az 57. percben szerzett találat ráadásul győztes gól volt az 1–0-s hazai győzelmet hozó meccsen, a három ponttal pedig a Liverpool egy újabb hatalmas lépést tett a 20. bajnoki cím felé, amit a 34. fordulóban be is biztosított magának.

„A 20-as mez és annak gazdája joggal válik halhatatlanná a klub 20. bajnoki címének megszerzésében játszott szerepével, a győzelemért tett erőfeszítésével, védjegyévé vált cseleivel és lövésével a Kop előtt, mellyel biztossá tette a győzelmet az áprilisi Merseyside-derbin élete utolsó, rendkívüli fontosságú góljával” – áll a Liverpool FC által kiadott közleményben, amelyben arról tájékoztatták a szurkolókat, hogy kérésüknek megfelelően a klub visszavonultatja Diogo Jota 20-as mezét, és azt már senki se viselheti majd a klubnál.

A modern támadó megtestesítője

Diogo Jota a modern támadó megtestesítője – a játékstílusa mindenben megfelel a mai futball elvárásainak. Magas intenzitású presszing és futómunka: Jota egy igazi „gyors letámadó” volt, aki nemcsak zsenialitásból, de munkamorálból is jelesre vizsgázott. Jürgen Klopp is gyakran dicsérte: 

Hajt, amikor kell, nem fél a piszkos munkától, de persze támadóként is folyamatosan veszélyes.

Sokoldalúság és taktikai képzettsége miatt Jota szélsőként, középcsatárként, és „hamis kilencesként” is komoly veszélyt jelentett.

A Liverpool első hamis kilences szerepét Philippe Coutinhóhoz köthetjük – legalábbis a modern kori formációkban először ő játszott ebben a pozícióban a klubban. Brendan Rodgers hozta előtérbe ezt a szerepet 2015-ben, amikor Coutinho a csatárok mögött kezdett el mélyebben visszalépni és irányítani a játékot, azaz klasszikus hamis kilences szerepben futballozott.

2015 őszén Jürgen Klopp már Firminót helyezte középre, az ő nevéhez fűződik a pozíció teljes elfogadtatása és népszerűsítése a klubnál. Firmino lett a rendszer kulcsszereplője – mélyen visszalépve második irányítóként futballozott, letámadásban és passzjátékban egyaránt fontos feladatokat ellátva. Mivel Jota mozgása gyors és kiszámíthatatlan volt – folyamatosan keresve a támadható területeket, a brazil távozása után elsősorban ő tudta betölteni ezt a posztot. Bár fizikálisan nem volt egy tankszerű csatár, nagyon hatékony volt a kapu előtt, magas lövéspontosság és kétlábas befejezőkészség jellemezte.

Jota a modern edzők által kedvelt, energikus, kiszámíthatatlan letámadó játékos mintaképe volt. Határtalan lelkesedéssel zaklatta a védőket, és úgy tűnt, élvezi minden pillanatát, mindig széles mosollyal játszotta a játékot, amiért a klub és a válogatott szurkolói megkedvelték.

Tökéletesen illett Jürgen Klopp, a Liverpool korábbi edzőjének ultraintenzív letámadójátékához, öt liverpooli éve alatt minden elérhető hazai trófeát megnyert.

„Minden típusú védekező helyzetben részt venni, és támadásban is fenyegetést jelenteni – tulajdonképpen nincs olyan csatár, aki mindkettőt megteszi, de Diogo képes rá. Ez teszi őt annyira értékessé számunkra” – mondta róla Klopp.

Jota 123 bajnoki mérkőzésen 47 gólt szerzett a Liverpool színeiben, ami figyelemre méltó teljesítmény, tekintve, hogy ezekből a mérkőzésekből csak 79-et játszott kezdőként. Ez azért is alakult így, mert mind a klub, mind a válogatott esetében Jota fényesebb sztárok árnyékában végezte a dolgát: Cristiano Ronaldo volt a portugál csapatkapitány, míg Mohamed Szalah a Liverpool első számú sztárja a rivaldafényében. 

Ám Jota megmutatta, hogy a fáradhatatlan elszántság, a társakért való küzdelem talán a legértékesebb tulajdonság a futballban.

A pótolhatatlanok

Előfordul, hogy a labdarúgócsapatok visszavonultatnak egyes mezszámokat egy-egy elismert játékos kitartó szolgálatának tiszteletére, vagy tragikus haláleset miatt. Ez a gyakorlat sokáig csak az észak-amerikai sportokban volt elfogadott, már csak azért is, mert a labdarúgásban a „választott” mezszámokat az 1990-es évekig nem osztották ki. Addig a kezdőcsapat tagjai viselték az 1-től 11-ig számozott mezeket, amelyek tipikusan a posztokhoz illeszkedtek, és a cserék a 12-n felüli számokat kapták meg, ami azt jelentette, hogy egy játékos különböző számú mezeket is viselhetett egy szezon alatt, ha különböző posztokon játszott taktikai okok miatt, vagy egyszerűen nem volt állandó tagja a kezdő tizenegynek. A távozó játékosok számát általában újra kiosztották azután, hogy elhagyták a csapatot vagy visszavonultak – ez a gyakorlat változott meg a 0–99-ig tartó számozás, és az állandó mezszámok megjelenésével.

A mezszám visszavonultatása elsősorban Olaszországban terjedt el, ahol már 14 egyesületet találunk, ahol egy-egy mezt a jövőben már senki sem viselhet. Az első a sorban az AC Milan volt, amely egy olyan futballistát tisztelt meg a mezének visszavonultatásával, aki közel 20 esztendő alatt több mint 500 bajnoki mérkőzésen viselte a rossonerók szerelését, hat bajnoki címet és három BEK-et, illetve Bajnokok Ligáját nyert, és sohasem játszott más csapatban.

A sokak által minden idők egy legjobb középhátvédjének tartott Franco Baresiről van szó, aki 1997-ben, 37 esztendősen vonult vissza, és azóta a hatos mezszámot senki sem választhatja. Hamarosan egy másik szám is hasonló sorsra jutott a klubnál, hiszen az egyesület vezetősége a hármas mezt is „kivonta a forgalomból”, miután Paolo Maldini szögre akasztotta cipőjét.

A másik milánói egyesületnél, az Internazionalénál is egy védőt tiszteltek meg először azzal, hogy visszavonultatták a mezét – igaz, jóval az adott játékos pályafutása után, hiszen a hatvanas és hetvenes évek legendás hátvédjének, Giacinto Facchettinek a hármas számú szerelését csak 2005-ben vonultatták vissza, azután, hogy Facchetti 64 évesen elhunyt.

Sajnos a mez visszavonultatása nemcsak egy adott futballista pazar pályafutásának megkoronázása lehet, hanem egy szomorú esemény is: az utóbbi években több egyesület is úgy döntött, hogy fiatalon, még aktív labdarúgóként elhunyt játékosát azzal tiszteli meg, hogy többé nem adja ki az általa viselt mezszámot. Az Atalantában így például senki sem viselheti a 14-es számú szerelést, megemlékezve a 23 esztendős korában autóbalesetben elhunyt Federico Pisanira, Bresciában a 13-as mezszám marad üresen az ugyancsak autóbalesetben elhalálozott Vittorio Mero miatt, a Chievo Veronában pedig a 30-es mezt vonultatták vissza, így adózva a karambolban elhunyt Jason Mayelé emlékének.

A Benfica vezetősége a klub mezében, mérkőzés közben elhunyt Fehér Miklós tiszteletére a 29-es mezt hagyja üresen. 

A francia David di Tommaso ugyancsak szívelégtelenségben hunyt el 2005-ben, 26 esztendősen, egy nappal azután, hogy vezérletével az FC Utrecht 1–0-ra legyőzte az Ajax Amsterdomot. Az utrechti klub ezt követően az általa viselt négyes számú mezt vonultatta vissza, és Di Tommaso korábbi klubja, a CS Sedan a 29-essel tett hasonlóan.

Az Olympique Lyonnál sajnos két mezszám is hasonló okok miatt marad üresen: a 16-os az 1999-ben autóbalesetben elhunyt kapus, Luc Borelli emlékére, a 17-es pedig azért, hogy így emlékezzenek a 2003-as Konföderációs Kupán a Kamerun–Kolumbia mérkőzés közben éppen a lyoni Gerland-stadionban elhunyt Marc-Vivien Foéra, aki 2000 és 2002 között játszott is az OL-ben. A Nantes a 9-es mezzel tett így a tragikus sorsú Emiliano Sala emlékére.

Diego Maradona 10-es mezét sem viselheti senki a Napoliban – érdekesség, hogy Argentína a válogatottbeli 10-est is megpróbálta visszavonultatni, ehhez azonban a FIFA nem járult hozzá.

A játékosok mellett az is bevett gyakorlat, hogy egy klub felajánl egy számot a szurkolóinak, amit nem oszt ki egyetlen játékosának sem.

A leggyakrabban ez a 12-es szám, mivel a mondás szerint a szurkolók a „tizenkettedik játékosok” – így tett például a Bayern München, a Fenerbahce, a Flamengo, a Torino, vagy a Werder Bremen is.

Kapcsolódó cikkünk

A Tottenham 5–1-es legyőzésével a Liverpool megnyerte a Premier League 2024/25-ös szezonját, ezzel pedig a mérkőzésen két gólpasszt is kiosztó Szoboszlai Dominik a magyar futball történetének első PL-bajnoka lett. A Liverpool története huszadik angol bajnoki címével utolérte az örökrangsor élén a Manchester Unitedet – a klub ezt megelőzően 2020-ban diadalmaskodott a Premier League-ben.

A Liverpoolnak legalább egy pontot kellett szereznie a vasárnapi meccsen a zsúfolásig telt Anfielden, és bár az exliverpooli Dominic Solanke góljával a 12. percben hátrányba került, négy perccel később Szoboszlai gólpassza után Luis Diaz egyenlített, majd a szünetre – Alexis Mac Allister (24.) és Cody Gakpo (34.) révén – már 3–1-es előnyt szerzett.

A második félidőben – egy újabb Szoboszlai gólpassz után – Mohamed Szalah (63.) növelte tovább a két csapat közötti különbséget, majd Destiny Udogie öngóljával (69.) alakult ki a végeredmény. A magyar középpályást a 68. percben lecserélték.

Szoboszlai Dominik nagyszerűen játszott: a két gólpassza mellett összességében nyolc lehetőséget teremtett az összecsapáson, liverpooli mezben hasonlóra legutóbb Sadio Mané volt képes még 2021 januárjában a Burnley ellen.

Folytatódott Szoboszlai sorozata

A magyar válogatott 24 éves csapatkapitánya futballozott Ausztriában, Németországban és Angliában, és minden idény végén volt miért ünnepelnie.

Szoboszlai 2017-ben, az osztrák másodosztályú Lieferingben kezdte felnőttkarrierjét, de a Salzburggal lett négyszeres osztrák bajnok (2018–2021) és háromszoros osztrák kupagyőztes (2019–2021). 2021 tavaszán már az RB Leipzig színeiben nyert Német Kupát, amit egy évvel később megismételt, a 2022-es Frankfurt elleni fináléban Szoboszlai 85. perces gólja állította be a 2–0-s végeredményt, és 35 év után láthattunk ismét magyar gólszerzőt a Német Kupa döntőjében. Nyáron jött a liverpooli klubváltás, első szezonjában – még Jürgen Klopp irányítása alatt – angol Ligakupát nyert, de a döntőben sérülés miatt nem léphetett pályára. A 2024/25-ös szezonnak már a holland Arne Slot vezetésével vágott neki a Liverpool, az edzőváltás pedig egyéni és csapatszinten is kedvezett Szoboszlainak: alapemberré vált, és kreatívabb szerepet kapott a középpályán, a szezon végén pedig bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal.

Az új stílus

Pedig a szezon előtt kevesen fogadtak volna arra, hogy így lesz, már csak azért is, mert a Liverpool nem volt aktív a nyári átigazolási piacon, emellett Jürgen Kloppp távozásával kicserélődött a teljes szakmai stáb – és egyébként a klub vezetése is.

Arne Slot mindössze az ötödik menedzser lett a 33 éves Premier League-érában, aki debütáló szezonjában képes volt megnyerni a bajnokságot. A teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert Jürgen Klopp közel kilenc évig volt a klub menedzsere és vezéralakja, aki nehéz örökséget hagyott maga után.

Slot ahelyett, hogy a nyári átigazolási piacon költött volna, inkább a klubon belül nézett szét, több játékos posztját is megváltoztatta, és szeptember és április között 26 meccses veretlenségi sorozattal lepte meg riválisait.

A játékstílusban bekövetkezett változások – kevesebb nagy oktánszámú káosz, több labdabirtoklás-alapú kontroll – gyorsan elfogadottá váltak. Klopp távozása előtt maga is beszélt arról, hogy szerinte a csapat profitálna az új hangokból és ötletekből, és ez be is igazolódott.

„Az új stílus sokkal jobban fekszik nekem” – mondta a saját nevelésű Curtis Jones még az előszezonban.

 A középpályások lesznek a csapat szíve-lelke. A felépítésünket tekintve nyugodtabbaknak kell lennünk, és jobban csapatként kell játszanunk. Nem sietünk a támadásokkal. Mi akarjuk birtokolni a labdát, és ezzel megtörni a csapatokat. A múltban ez sokszor inkább kapkodás volt

– tette hozzá.

Slot megtartotta és tovább erősítette az öltöző meghatározó embereit, Virgil van Dijk csapatkapitányt, Trent Alexander-Arnoldot, Andy Robertsont, Mohamed Szalah-t és Alissont. Voltak azonban apróbb változások.

Slot kötelezővé tette a játékosok számára, hogy Kirkbyben reggelizzenek, mivel azt akarta, hogy minden napjukat együtt kezdjék, miután körülbelül 9.30-kor megérkeznek a munkába. Slot azt is közölte velük, hogy a hazai mérkőzések előtti éjszakán többé nem a város Titanic Hotelében szállnak meg, mivel úgy érezte, jobban járnának, ha otthon, a saját ágyukban aludnának, mielőtt másnap reggel találkoznak.

Nagy sikert aratott egy kávézó létrehozása közvetlenül a játékosok bejáratánál, az edzőközpontban. Gyorsan a játékosok gyülekezési helyszínévé vált edzés előtt és után is – elősegítve a bajtársiasság és az összetartozás érzését, nem beszélve arról, hogy az itt történtek mindig adtak anyagot a klub közösségimédia-csatornáinak – Szalah és Szoboszlai Dominik is törzsvendégek lettek.

Érdekes

Angliában Szoboszlai előtt még nem nyert bajnoki címet magyar játékos, topbajnokságban legutóbb 2004-ben, akkor Lisztes Krisztián ünnepelhetett elsőséget a Bundesligában. Az egykori ferencvárosi kedvenc 2001 nyarától volt a Werder Bremen játékosa, és a 2003/-04-es szezon végén ünnepelhettek bajnoki címet. Lisztes alapembere volt a csapatnak, a mezőnyjátékosok közül egyedüliként valamennyi mérkőzésen pályára lépett, de április 25-én, Bochumban a bal térdén keresztszalag-szakadást szenvedett, így a bajnokavatón két mankóra támaszkodva ünnepelt.

Szintén német bajnoknak mondhatja magát Szűcs Lajos és Hrutka János is, akik a Kaiserslautern együttesénél 1998 nyarán emelhették magasba a salátástálat. Az egykori újpesti és ferencvárosi kapus három meccsen védett, míg a télen érkező Hrutka a tavaszi szezonban három találkozón 101 percet játszott.

Előttük négy magyar labdarúgó volt még bajnok Németországban, Schaffer Alfréd és Szabó Péter 1920-ban az 1.FC Nürnberg színeiben, míg Sztáni István 1959-ben az Eintracht Frankfurttal, Tóth Gyula pedig kilenc évvel később szintén a nürnbergiekkel lett első.

Spanyolországban Puskás Ferenc sorozatban öt bajnoki címet ünnepelhetett (1961-65) a Real Madriddal. Kubala László négyszeres spanyol bajnok (1952, 1953, 1959, 1960) a Barcelonával, míg szintén a katalánokkal nyert két bajnoki címet (1959 és 1960) Kocsis Sándor és Czibor Zoltán.

Kubala 1952-es sikerében csapattárs volt Szegedi (Simatoc) Miklós, míg Plattkó (Platkó) Ferenc 1929-ben szintén a katalánokkal ünnepelhetett bajnoki címet.

Olaszországban Nyers István lett legutóbb bajnok a magyar labdarúgók közül, ő azonban kétszer is (1953, 1954) az első helyen végzett az Internazionaléval. Előtte négyen mondhatták el, hogy az adott idény legjobb csapatában futballozhattak, Hirzer (Híres) Ferenc és Viola József majdnem száz éve (1926-ban) a Juventus színeiben, míg Fábián II József és Schubert Gyula a városi rivális Torinóval lett első. Előbbi 1948-ban, utóbbi pedig egy évvel később.

A topligák magyar győztesei Előtérben az egyéni képzés

A szezon első hónapjaiban kultúrsokk is érte a csapatot: rengeteg egyéni és csapattalálkozóra kérték őket Kirkbyben. Slot – pedagógus szülők gyermeke – küldetésének tekintette az edukációt. A játékosok rendszeres visszajelzéseket kaptak a mérkőzésekről és minden edzésről, olyan részletekre való odafigyeléssel, amilyet korábban nem tapasztaltak. A felhasznált felvételek mindig kiemelték az erősségeket, valamint azt, hogy hol tudna egy játékos fejlődni. A segédedzőkből, Sipke Hulshoffból és John Heitingából, valamint Aaron Briggsből (az első csapat egyéni fejlesztőedzője), Ruben Peetersből (vezető fizikai teljesítményedző) és Fabian Otte-ből (kapusedző) álló új háttérstáb gyorsan pozitív benyomást tett a csapatra.

Klopp távozása a klub legnagyobb átalakítását indította el a Fenway Sports Group (FSG) 2010-es felvásárlása óta a vezetőségben is. Miután Michael Edwards gyakorlatilag átvette Mike Gordon FSG-elnöktől a kulcsfontosságú döntéshozói posztot, első dolga az volt, hogy a korábbi skót válogatott Richard Hughest nevezze ki sportigazgatónak, aki pedig Mark Burchillt és Craig McKee-t hozta magával vezető játékosmegfigyelőként. Emellett David Woodfine-t sportigazgató-helyettessé nevezték ki.

Az új játékrendszer

A klub eredeti terve az volt, hogy egy védekező középpályást igazol a nyáron. Augusztusban azonban komoly kudarc következett be, amikor a Real Sociedad játékosa, Martin Zubimendi úgy döntött, hogy marad a csapatánál, noha a Liverpool hajlandó lett volna kifizetni a 60 millió eurós kivásárlási záradékot.

Slot egy technikailag képzett hatost szeretett volna, aki szűk helyeken is tud mozogni, és nyomás alatt is képes a megfelelő passzokat kiosztani, ahelyett, hogy csak rombolna – ám a piacon nagy hiány volt megfelelő alternatívákból. Slot megoldása az lett, hogy Ryan Gravenberchben bízott, és abban, hogy egy mélyebb szerepkörben is kitűnik majd, miután tinédzserként látta őt ott játszani a Feyenoord holland riválisánál, az Ajaxnál. Ez a döntés aztán kiválónak bizonyult.

Már csak azért is, mert Slot a kedvenc 4–2–3–1-es felállását gyakorlatilag 4–2–4-re változtatta letámadásban, ezért a védelem jobban védetté vált a pálya közepén, mivel Szoboszlai vagy Jones játszott Gravenberch és Alexis Mac Allister előtt, vagyis a Liverpool nem egy irányító típusú 10-essel, hanem egy box-to-box játékossal játszott, aki a védekezésből is maximálisan kivette a részét – felszabadítva a gólrekordokat halomba döntő Mohamed Szalah-t is.

A pályán elért eredmények gyorsan igazolták Slot módszereit. A 2023–24-es szezonban a Liverpool mindössze 12 pontot szerzett a lehetséges 30-ból a „nagy hatos” elleni mérkőzéseken, ebben a szezonban pedig eddig 24-ből 20-at.

A győztes mentalitás

Abban a fordulóban, amikor az Arsenal kikapott a Newcastle Unitedtől, a Manchester City pedig a Bournemouth-tól, a Liverpool siralmasan játszott és hátrányba került a Brighton ellen, de végül Gakpo és Szalah góljainak köszönhetően megfordították a meccset. A győzelemmel a tabella élére kerültek, és ott maradtak.

Amikor a dolgok ellened fordulnak, akkor kell odatenni magad. A győztesek mindig győztesek. Szerencsére sok győztes van a csapatunkban

 – mondta Slot az újságíróknak a meccs után. „A közönség hihetetlen volt a második félidőben. A leghangosabb, mióta itt vagyok” – utalt arra, hogy a sikereik közösek.

A Liverpool márciusban a szezon legnehezebb hetét élte át, tizenegyesekkel kiesett a Bajnokok Ligájából a Paris Saint-Germain ellen, majd végignézte, ahogy a Newcastle United elhódítja a Carabao-kupát. Ennek ellenére a csapat nem esett össze, Slot megint jó döntéseket hozott: ahelyett, hogy a következő válogatott-időszak lejárta után a lehető leghamarabb újra összeállította volna a keretet, úgy döntött, hogy ad nekik néhány plusznapot a pihenésre és a felkészülésre a bajnoki hajrá előtt. A játékosok aztán extra teljesítménnyel hálálták meg neki, és végül teljesen megérdemelten nyerték meg a 2024/2025-ös bajnokságot.

Mezey György (1941)

Utoljára az ő vezetésével jutott ki a magyar labdarúgó-válogatott világbajnokságra 1986-ban. Egy évvel korábban a londoni World Soccer az év edzőjének is megválasztotta. Még 2020 februárjában, a 63. Év Sportolója Gálán tüntette ki Életműdíjjal az MLSZ. Bajnoki címet nyert a Budapest Honvéddal és a Videotonnal is.

Laura Dahlmeier (1993)

A 31 esztendős német sílövőt, aki olimpián két, világbajnokságon hét aranyérmet nyert 2019-es visszavonulásáig, az észak-pakisztáni Karakorum-hegységben, a Laila-csúcs megmászása közben érte baleset, amikor lezuhanó sziklák eltalálták. Társa még lejutott a hegyről és értesítette a hatóságokat, de a mentóakció nem járt sikerrel.

Jenei Imre (1937)

A magyar- és a román labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya 88 évesen hunyt el. Játékosként Romániában és Törökországban is futballozott, de legnagyob sikereit edzőként érte el. A Steaua csapatával 1986-ban megnyerte a BEK-et, a döntőben a Barcelonát büntetőpárbajban győzték le. Később dolgozott a székesfehérvári Parmalatnál és Görögországban is.

A (cseh)szlovákiai vízilabdázás egyik legmeghatározóbb alakját 83 évesen, októberben érte a halál. Bottlik játékosként és edzőként 31 bajnoki címet nyert, de jugoszláv kupagyőzelemhez és két bajnoki ezüsthöz segítette az akkor legendás zágrábi Mladostot is. Szövetségi kapitányként a csehszlovák (1992) és a szlovák válogatottal (2000) is kijutott az olimpiára.

Bottlik László (1942) Kapcsolódó cikkünk

Kassai gyökerekkel, sikerekkel a háta mögött máshol is bőven bizonyított, idehaza és külföldön egyaránt. Bottlik László a (cseh)szlovák vízipóló legfényesebben ragyogó csillaga. Túlszárnyalhatatlan mennyiségű diadallal, játékosként és edzőként egyaránt. Szakmai tudásával az európai magaslatokra is feltört. Túl jár a nyolcvanon, így bőven van mire visszapillantanunk.

Csak azért lett vízilabdázó, mert gyerekkorában minden kassai úszó pólózott is?

Ötéves koromtól jártam a strandra, ott jöttünk össze, s ha lehetett, bejutottunk a medencébe is. Fedett uszoda még nem volt akkoriban. Mikor az ötvenes évek elején Kassán volt a Csehszlovákia–Magyarország pólómérkőzés, megtetszett nekem az úszás és a vízilabda is, s végül ott ragadtam. A Lokomotívában kezdtem, Tirpák edzőnél. Innen kerültem a Jednotába, majd a VSS-be.

A kassai ČH a múlt század hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveiben élte aranykorát. Színeiben játékosként és edzőként 30 bajnoki címet gyűjtött össze, ami a mai erőviszonyokat ismerve túlszárnyalhatatlan mennyiség. Túl a nyolcvanon, mit őriz magában ebből a sikersorozatból?

Nem mondok sokat, de nem akarok kihagyni semmit. Nagyon szép idők voltak, amikor Ščavnický vezérletével elkezdtük nyerni a bajnoki címeket. Utána jött Stoffan edző, majd én. És a játékot 1975-ben hagytam abba, mert nem engedték, hogy pólózzak és edző is legyek egy személyben.

És mi ragadt meg ebből az időszakból az emlékezetében?

Biztos, hogy oda sorolnám az 1968-as ausztráliai túrát, ami nem mindennapi út volt. Mert Magyarországra jártunk gyakran, de a távoli földrészre nem nagyon. Ez mindig eszembe jut, kihagyhatatlan. Én 1966-ban már az Európa-bajnokságon játszottam Utrechtben. Ez is emlékezetes, később Szlovákia nem volt a legjobbak között, de a B csoportban mindig az élbolyba tartoztunk.

 (szül. 1942-ben Kassán).

(Cseh)szlovákia legsikeresebb vízilabdázója a II. világháború után. 148 alkalommal szerepelt a válogatottban 31-szeres bajnok játékosként és edzőként együttvéve. Játékosként két Eb-n, majd edzőként haton vett részt. Szövetségi kapitányként két olimpiára vitte ki a válogatottat (1992, Barcelona – a csehszlovákot, 2000, Sydney – a szlovákot). Egy világbajnokságon szerepelt a szlovák válogatottal (1998: Perth). Volt edző az egykori Jugoszláviában (Mladost Zágreb), Máltán és Svájcban is, foglalkozott a miskolci ifikkel. Nyugdíjasként él Kassán.

Bottlik László

És a ČH-s időszak emlékei?

Abból a harminc évből nehéz kiragadni valamit. Minden időszaknak megvoltak a sajátosságai. Nagyon jó társaság jött össze! Sokat jártunk külföldre, edzőtáborokba, főleg Magyarországra. Nagyon elégedettek voltunk a helyzetünkkel. Mindenki kicsit irigyelt bennünket, hogy olyan gyakran elhagyhattuk az országot. Legtöbbször a szocialista államok biztonsági alakulatainak szpartakiádján jöttünk össze: a bolgárok, az oroszok, a románok, a keletnémetek, a magyarok társaságában.

A nyolcvanas évek végén elment a zágrábi Mladostba edzősködni, ahol világsztárokkal dolgozott. Kupagyőztes és kétszer második lett védenceivel a roppant erős bajnokságban. Bár marasztalták, mégis idő előtt hazajött. Miért?

Hívtak haza, hogy jöjjek segíteni a Novákynak. Jó dolgom volt Zágrábban, nekik az kellett volna, hogy meg tudjuk verni a bajnokságban a belgrádi Partizant, és ez nekem nem sikerült. Csak a kupában jött össze. Kaptam egy hazai ajánlatot, s olyan volt, amire nem lehetett nemet mondani. Utána ötször nyertem bajnokságot a Nováky csapatával, meg kupagyőzelem is volt közben. Nagyon elégedett voltam! Edzőtáborokba jártunk az akkori Jugoszláviába meg Magyarországra, mert volt pénz a klubban. S ha kértem valamit, az nyolcvan százalékra meg is valósult. Ők is elégedettek voltak, mert jöttek a bajnoki címek.

Nováky után visszatért még Kassára, és a ČH Hornets csapatával is eljutott egyszer a csúcsra. Ez volt a ráadás?

Két évet töltöttem a kassai klubban. Az elsőben edzőként, a másodikban sportigazgatóként működtem közre a bajnoki elsőség elérésében. Hogy ráadás volt-e a visszatérésem? Itthon volt a családom, s már nem akartam kimenni, mert abban az időben itthon megvoltak a megfelelő lehetőségek az edzősködésre. Novákyban is, ezért maradtam.

Milyen lehetőségeket nyitott Szlovákia önállóvá válása a vízilabdában?

Játékosaink előtt kinyílt a lehetőség a külföldi szereplésre. Azelőtt nem járhattak idegenbe profiskodni. Örültem, amikor Kassáról Vidumanský vagy Poláček elment a zágrábi Mladostba, amellyel Európa-kupát nyertek. A kassai csapattal nem tudtak volna. Én is örültem, hogy elmentem egy olyan klubba, amely kilencszer volt BEK-győztes.

Azt hogyan könyvelte el magában, hogy kétszer is kivitte a pólóválogatottat az olimpiai játékokra: 1992-ben Barcelonában a csehszlovákot, 2000-ben Sydney-be a szlovákot?

Olimpiai selejtezőt játszottunk, és nyerni tudtunk, vagy olyan helyezést értünk el, ami elég volt a kijutáshoz. Örültem neki, akárcsak a fiúk. Azzal a tudattal mentünk ki, hogy olimpiai bajnokok nem leszünk, mert nem volt arra csapatunk, csak a kijutásra. Önmagában már ez is nagy dolog volt!

Elmondható, hogy a ČH-val elért sikerek közben fonódott össze egy életre a vízilabdával?

Igen. Mivel Kassán nevelkedtem, nagyon jól éreztem magam ebben a klubban. De jól éreztem magam Novákyban is. Engem szerettek Zágrábban meg Svájcban is. De mindenhol hiányzott a hazai légkör. Mindenhol akarták, hogy maradjak, de nem folytattam. Megmondom őszintén: nekem nagyon jó kapcsolataim voltak a magyarországiakkal, a jugókkal, az oroszokkal, mert tudok magyarul, oroszul, szerbül, és horvátul sem volt probléma megértetni magamat. S bár a német nyelv gyengén ment, Svájcban három évig tartottak, és még akarták, hogy maradjak.

Tavaly betöltötte a nyolcvanat. Vont már mérleget sportemberi pályafutásáról?

Nem mérlegelek semmit. Nem vagyok megelégedve azzal, amit elértem, mert az ember mindig többet akar. Akkoriban nem volt máshol olyan lehetőség a pólóra, mint Kassán. Tudtam alkalmazkodni a körülményekhez, és lehet, hogy volt egy-két lépcsőfok, ahova eljuthattam volna, de nem sikerült. Csehszlovákia 1936 után 1992-ben került ki újra az olimpiára, ezután Szlovákia is egyszer, vagyis összesen kétszer voltak velem pólósaink az ötkarikás játékokon, ami ritka dolog.

Pedagógusi végzettsége van, tanított is valaha?

Tíz évet lehúztam a kassai vasmű tanonciskolájában.

A vízilabda miatt hagyta abba?

Nem. Akkor mentem ki külföldre. 45 évesen Zágrábba. Örültem, hogy a világ legjobb klubcsapata szólított meg. Ezt nem lehet egy lapon említeni a tanítással. Eljöttek utánam 1987 karácsonyán, s azt gondoltam, hogy a csapatot akarják kivinni. Nem, nekik edző kell, adták tudtomra. Mégpedig azért, hogy verjük meg a belg- rádi Partizant.

Játékosként az ötletes, az ellenfél eszén túljáró vízilabda kedvelője volt. Azóta nagyot fordult a pólóvilág, vízi birkózássá változott a játék. Tudja még élvezni?

Sok a szabálytalanság, rendre megszakad a játék, és manapság igazán szép támadásokat már nem látni. Az eredményes, aki az emberelőnyt nagyobb arányban használja ki, mint az ellenfél. Tudomásul kell vennünk a sportágon belül is, hogy a játék ugyan gyorsabb lett, de ugyanakkor keményebb is. Több a szabálytalanság. Én szeretem a vízilabdát, kimegyek az összes mérkőzésre. Odafigyelek a játékra, időnként bírálok is, bár senki nem hallgat rám.

Idehaza és külföldön is letette a névjegyét a medence szélén. Ha felajánlanák, melyik klubcsapat vagy válogatott irányítását vállalná el?

Ha a koromat nem vesszük figyelembe, én csak a magyar vagy valamelyik jugoszláv utódállam irányítását vállalnám el, mert manapság nem elég elképzelni valamit, meg is kell azt magyarázni a játékosoknak. És ha nem tudom ezt elmondani az adott nyelven, akkor baj van. Három évig edzősködtem Máltán, de az a válogatott Európában csak a C csoportban pólózott. A legjobbak között már nem elég egyszerűen megmondani a dolgokat, a nagy csapatoknál már összetettebb a helyzet, úgy meg kell magyarázni a taktikát a játékosoknak, hogy értsék is, és ne csak azt gondolják, hogy megértették.

Hogyan telnek a kassai nyugdíjas évei? Mennyi helye maradt még benne a vízilabdának?

Kimegyek a kassai mérkőzésekre, néha Magyarországra is átugrom. Mindennap megiszom a magam kávéját baráti társaságban. Ha netán Kassán edzőtáborozik a válogatott, oda is kijárok. Kialakul ugyan a véleményem, de nem mondom senkinek, csak azt kívánom a szövetségi kapitánynak, hogy mint én tettem: húsz év alatt menjenek ki két olimpiára.

Van vízilabda nélküli napja?

Nem foglalkozom minden nap a vízilabdával, de ma is – mint mindennap – voltam úszni. Rendre felbukkanok az uszodában, elég csak kinéznem az ablakomon, és máris látom. Közel vagyok hozzá. Emellett még kimegyek a városba, körülnézek, elbeszélgetek, könyvet, folyóiratot olvasok. A nyolcvanon túl már ne dolgozzon az ember, hatvanévesen még megtehette. Élvezem az életet az unokáimmal, és nincs mire panaszkodnom.

Szelle Norbert (2006)

A mindössze 19 éves fiatal Albár és Vásárút között egy tragikus közlekedési balesetben vesztette életét, autójával lehajtott az útról, és egy fának ütközött. A DAC saját nevelésű labdarúgója, aki korábban Bősön is futballozott, Nádszegen szerepelt kölcsönben. A szövetség statisztikái szerint pályafutása során 136 tétmérkőzésen 30 gólt lőtt.

Vími Roland (1969)

A csallóközi és a (cseh)szlovákiai asztalitenisz egyik legnagyobb alakja 55 évesen hunyt el. Pályafutása csúcsán az „örök tartalék” szerepéből előrelépve kijutott két Eb-re és vb-re a csehszlovák válogatottal, és 1992-ben a barcelonai olimpián is bemutatkozott. 1991-ben bronzérmet szerzett a válogatottal a csibai vb-n.

Werner Lorant (1948)

A legendás német labdarúgóedző 2008 és 2012 között, két időszakban is edzette a DAC csapatát. A játékosként többek között a Dortmund, a Frankfurt és a Schalke színeiben is játszó Lorant edzőként dolgozott az 1860 Münchennél, Törökországban, Dél-Koreában és Cipruson is. A sárga-kékeket 30 élvonalbeli bajnokin irányította.

Összeállította: Elek Zoltán, Lencsés Zoltán. (Fotók: TASR, TASR/AP, MTI, MTK, dac1904.sk, mlsz.hu, Képarchívum)

Kapcsolódó cikkünk

A 2025-ös év sportos hőseit összefoglaló cikkünkben a sikereses szlovákiai magyar kézilabdázók és kajakosok mellett szerepet kapott egy dunaszerdahelyi edző is. A magyar sportélet szereplőitől egy-egy vb-cím vagy BL-győzelem is szükséges volt, hogy felkerüljenek listánkra.

U17-es szlovák női kézilabda-válogatott

Bölcskei Lujza Rozi, Cseh Viktória, Gogola Zara Barbara és Komlós Eszter személyében magyar anyanyelvű lányok is hozzájárultak a szlovák U17-es kézilabda-válogatott történelmi Európa-bajnoki aranyérméhez. A csapatsportokat tekintve ugyanis az ország első Eb-aranyát szerezték meg nem kis meglepetésre, többek között a dánokat is sikerült legyőzniük.

Kapcsolódó cikkünk

Bölcskei Lujza Rozi, Cseh Viktória, Gogola Zara Barbara és Komlós Eszter személyében magyar anyanyelvű lányok is hozzájárultak a szlovák U17-es kézilabda-válogatott szenzációs Európa-bajnoki aranyérméhez. Mindannyiukat megkérdeztük érzéseikről, élményeikről és a siker titkairól.

A szlovák U17-es kézilabda-válogatott nagy meglepetésre nyerte meg az Európa-bajnokságot, amelyen mindössze egyetlen vereséget szenvedett el. A Pavol Streicher szövetségi kapitány, Ľuboš Hepner asszisztens és Janko Čerňan erőnléti edző vezette lányok sikere páratlan az önálló Szlovákia történetében: a csapatsportokat tekintve ez az ország első Európa-bajnoki aranyérme.

Érdekes

1. A győzelmetek után a média azonnal vizsgálni kezdte, hogy mi lehet a siker titka, hiszen felnőttszinten Szlovákia a közelében sem jár ilyen eredményeknek. Szóba került, hogy kimagaslóan erős korosztály vagytok, a jó edzői stáb és a jó mentalitás is. Szerintetek minek köszönhető az Eb-arany?

2. Melyik volt a torna legmeghatározóbb pillanata számotokra?

3. Mit jelenthet ez a siker a pályafutásotoknak, mi az, amit a jövőtől reméltek?

Kérdéseink a játékosokhoz: Bölcskei Lujza Rozi

(17 éves, a Slovan Duslo Šaľa játékosa)

1. Nagyon sokan mondogatják nekünk, hogy mi vagyunk a legjobb korosztály. Szerintem fontos hangsúlyozni, hogy mi a meccseken kívül is nagyon jól elvagyunk egymással, szóval sokat hozzátesz, hogy remek a hangulat. Tele vagyunk ügyes játékosokkal és mindig segítünk egymáson.

2. Óriási boldogságot éreztem, amikor eldőlt, hogy győzünk. Arra gondoltam, hogy tényleg megcsináltuk ezt! Még most is nehéz elhinni.

3. Ezek után a jövő évi világbajnokságra úgy megyünk, hogy szeretnénk ott is elérni valamit. Egyébként nincs konkrét célom, az egyetlen és legfontosabb az, hogy folyamatosan fejlődjek.

Cseh Viktória

(16 éves, a HC DAC játékosa)

1. Szerintem nagyon jó kollektíva vagyunk, az biztos, és fizikailag is erősek vagyunk, és ugyanúgy az edzőknek is köszönhetjük a sikert, akikkel közösen nagyon sok munkát befektettünk ebbe az egészbe.

2. Nekem egyelőre még felfoghatatlan ez a siker. Talán a legmeghatározóbb élmény a lefújás pillanata volt, amikor eldőlt, hogy győzünk és ünnepelni kezdhettünk.

3. Az volt a célom, hogy bekerüljek a válogatottba, és elvigyenek ehhez hasonló versenyekre. Ez most sikerült, de szeretném, ha folytatódna, szeretnék tovább fejlődni, egyre jobbá válni.

Gogola Zara Barbara

(16 éves, a HC DAC játékosa)

1. Biztosan meg kell említeni az edzőket, mert nagyon jó velük az összhang és a munka. A csapatot is meg kell dicsérni, egyrészt individuális oldalról, másrészt ahogy közösen elvégeztük a munkát. A kvalifikáció óta keményen dolgoztunk, mindannyian szeretünk a válogatotthoz járni. Úgy mentünk az Eb-re, hogy jussunk tovább a csoportból, kerüljünk be a legjobb 12 közé, mert az világbajnokságot ér. Nem voltak olyan céljaink, hogy éremért akarunk játszani. Egyszerűen csak minden meccsen ki akartuk adni magunkból a száz százalékot.

2. Amikor a negyeddöntőben megkaptuk a dánokat, akiktől rögtön előtte kikaptunk, úgy voltunk vele, hogy nincs min spórolni, vissza kell vágni nekik. Az elődöntőben kicsit megijedtünk, amikor a házigazda Montenegró következett – számítottunk a sok szurkolóra, a teli csarnokra és tartottunk a bíróktól is. De az elejétől fogva erőt mutattunk félelem helyett, és végül szerintem ők ijedtek meg tőlünk. Nem számítottunk nagy esélyesnek, a torna elején picit le is néztek minket, de aztán már megkaptuk a tiszteletet. Ezek után a horvátok elleni döntő már könnyebb volt számunkra az elődöntőnél. Tudtuk, hogy az érem biztos, itt már nincs mit veszíteni, és mindent ki kell adni magunkból.

3. Egy pár éven belül szeretnék külföldön kézilabdázni. A válogatottal is vannak nagyobb céljaim. Szlovákiában ez eddig nem nagyon tűnt teljesíthetőnek, de most bebizonyítottuk, hogy mindent lehet, csak akarni és edzeni kell. Szeretnék egyszer az NB I-ben, a BL-ben szerepelni, de az még nagyon messze van.

Komlós Eszter

(16 éves, a HC DAC játékosa)

1. A kollektívát és a csapat húzóerejét mondanám. Nagy akaraterő van bennünk, nyerni akarunk, és mindenki nyomja előre a másikat.

2. A németek elleni csoportmeccs után merült fel bennem, hogy akár többet is el tudnánk érni, mint a legjobb 12-be jutás, ami a kitűzött célunk volt. A negyeddöntőben, a dánok elleni visszavágó meghatározó volt. Az nagyon izgalmas volt, és erőt adott nekünk, hogy aztán végig tudjunk menni a döntőig.

3. Nagyon várom a jövő évi vb-t és bízom benne, hogy valami nagyot elérhet a csapat. Szerintem ott már el fogjuk hinni az elejétől kezdve, hogy sokra vagyunk képesek. De valószínűleg a nyomást is érezni fogjuk, hogy teljesíteni kell, hiszen most Európa-bajnokok lettünk. Ami a személyes célokat illeti, szeretnék még sokáig válogatott lenni, mert nagyon jó élmény. Minél tovább szeretnék kézilabdázni, lehetőleg sérülések nélkül.

Kapcsolódó cikkünk

Csapatsportok tekintetében az önálló Szlovákia történetének legjobb eredményét érte el az U17-es női kézilabda-válogatott, amely megnyerte a montenegrói Európa-bajnokságot. A sikerből komáromi és dunaszerdahelyi lányok is kivették a részüket.

A szlovák U17-es válogatottat előzetesen nem emlegették a torna esélyesei között, a stáb pedig indulás előtt azt a célt tűzte ki, hogy a csapat az összesített rangsor első felében végezzen és ezzel kiharcolja a világbajnoki részvételt.

Ez egy nagyon erős korosztály

A meglepő Eb-diadal után a médiában azonnal körbejárták a siker tényezőit. Pavol Streicher szövetségi kapitány szerint alapból egy nagyon erős generációról van szó, amely összeszokott, jó csapatot alkot.

„Régóta láttuk és tudtuk, hogy ez a korosztály sokra hivatott. Kilenc felkészülési mérkőzésen maradtunk veretlenek, ez már árulkodó volt. Viszont a vb-selejtezős eredményeinket nem tartottam túl mérvadónak. Ott az ellenfeleink közül Ukrajna nagyot hibázva túlkoros játékosokkal jött, és így végül csak 6-7 játékost tudott felállítani, az olaszoknál és a törököknél pedig tudtuk, hogy nincsenek a szintünkön. Viszont ezek a meggyőző sikerek jelezték először, hogy a csapat formálódik és nagy dolgokra hivatott, nem turistaként utazik majd az Eb-re”

– mesélt az előzményekről Pavol Streicher a keddi, pozsonyi sajtótájékoztatón. A tréner hangsúlyozta, hogy a tornára nem esélytelenként ment ki a szlovák válogatott, ahogy azt néhány helyen írták, hiszen mindannyian érezték, hogy jól felkészültek a viadalra.

A következő árulkodó jel az volt, amikor a lányok egy kifejezetten erős csoportot nyertek meg az Eb-n. „Ezzel sikerült is bebiztosítanunk a jövő évi vb-szereplésünket. A csoportkör után már letisztultak az erőviszonyok, és kicsit máshogy néztek ránk az ellenfelek – nemcsak az eredményeink, hanem a mutatott játékunk miatt is. 

Ezután úgy voltunk vele, hogy mindig csak a következő meccsre fókuszálunk. Egyáltalán nem beszéltünk érmekről, csak arról, hogy nyerjük meg a soron következő mérkőzést”

 – tette hozzá Streicher. 

Asszisztense, Ľuboš Hepner a mentális felkészülésről emlékezett meg: „Motivációs videókat, szurkolói üzeneteket mutattunk a lányoknak, amik erőt adtak, és a hatásuk végül a jó teljesítményben mutatkozott meg.” 

A sajtótájékoztatón kiemelték Janko Čerňaň erőnléti edző rendkívül fontos szerepét, aki a felnőttek stábjából segített be. Az edzői páros kifejezetten gyors, erős, domináns játékot kért a csapattól. 

„A modern európai kézilabda szellemében akartunk játszani. A mai viszonyok között csak akkor érhetsz el valamit, ha erős vagy és gyorsan játszol” 

– jelentette ki az edző.

A szlovák válogatott a csoportkörben Portugáliát és Észak-Macedóniát megverte, a németekkel pedig döntetlenezett. A középdöntőben a spanyolok elleni győzelem és a dánok elleni vereség után csoportmásodikként jutott a negyeddöntőbe, ahol sikeresen visszavágott a dánoknak. A döntőbe jutásért a házigazda montenegróiakat verték 29:27-re, a fináléban pedig a horvátokat 34:30-ra.

A szlovák csapat így Európa-bajnokként lesz ott a jövő évi világbajnokságon, amelyet az egyelőre nem hivatalos információk szerint szintén Podgoricában rendeznek.

Az Európa-bajnok lányok keretében több magyar ajkú játékos található, a HC DAC-ot erősítő Cseh Viktória és Komlós Eszter, valamint a komáromi Bölcskei Lujza Rozi is hozzájárult a sikerhez.

A két szlovákiai kajakos idei éve remekül sikerült, taroltak 500 méteren. A somorjai Sidó mindhárom számában érmet szerzett az U23-as Eb-n. K1-ben és a komáromi Bugárral K2-ben ezüstérmet nyert, az aranyérmes négyesben pedig mindketten ott ültek – pont úgy, ahogy a korosztályos vb-n is, ahol a K2-t is megnyerték, Sidó pedig második lett K1-ben. 

Sidó Bianka és Bugár Réka Borbély Balázs

Az ETO FC Győr csapatát 2024 áprilisában átvevő dunaszerdahelyi tréner immár az élvonalban is letette a névjegyét. Borbély csapatával az első NB I-es szezonjában a negyedik helyen zárt úgy, hogy tavasszal csak az utolsó fordulóban kaptak ki a Ferencvárostól. Ezt követően a Konferencialigában egy lépésre voltak a főtáblától, a bajnokságban pedig őszi bajnokként zárták az évet.

A Ferencváros labdarúgócsapata

A magyar bajnok ugyan ősszel sokat bukdácsolt a Fizz Ligában, de az európai porondon kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A BL-selejtező utolsó körében alulmaradt az azóta már ott is bizonyító Qarabag ellen. Így az Európa-liga főtábláján szerepelt az ősszel, ahol 6 meccs után 4 győzelem (Genk, Salzburg, Ludogorec, Rangers), 2 döntetlen (Plzeň, Fenerbahce) és biztos továbbjutás a mérlege.

Szoboszlai Dominik

Marco Rossi válogatottjának immár 25 éves csapatkapitánya lett az első magyar futballista, aki meg tudta nyerni a világ legerősebb bajnokságát, a Premier League-et. Azzal, hogy Angliában csúcsra ért, már mindegyik európai topligának van magyar bajnok futballistája. Szoboszlai már az előző szezonban is a Pool legjobbjai között volt, de ősszel szinte egyedül vitte hátán gyengélkedő csapatát.

Paris Saint-Germain FC

A labdarúgó Bajnokok Ligája idei szezonjában Európa egyik legmegosztóbb klubja ért fel a csúcsra. Párizsban bevált a recept, hogy elengedjék a kiöregedő sztárokat és a túl nagy egóval rendelkező Mbappét, hiszen Luis Enrique így össze tudta rakni a verhetetlen csapatot. A PSG pedig a BL-trófea után az Európai Szuperkupát is megnyerte a francia bajnoki cím és a kupa mellé.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság több szempontból is különleges lesz. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendezendő torna a későbbi győztes mellett minden bizonnyal Üzbegisztán, Jordánia, a Zöld-foki Köztársaság és Curacao számára lesz igazán emlékezetes, hiszen először lesznek ott a vb-n. Ehhez persze kellett a 48 csapatra való bővítés is… 

Debütáló vb-kijutók Csikós Zsóka

A mindössze 24 éves kajakos a račicei Eb-n történelmet írt, miután az első magyar női kajakos lett, aki egy kontinensviadalon három egyéni számban (500 m, 1000 m, 5000 m) is aranyérmet szerzett. Ha ez nem lett volna elég, Milánóban világbajnok lett K1 1000 méteren, 500-on harmadik lett, majd a győri maratoni vb 3,6 km-es távján is a dobogó tetejére lapátolta magát.

Magyar férfi kenu négyes

A 2007-es duisburgi világbajnokságon után 18 évvel Kollár Kristóf, Juhász István, Hajdu Jonatán és Fejes Dániel ismét a csúcsra vitték Magyarországot a kilencvenes évek egyik sikerszámában, férfi C4 500 méteren. A vb-cím mellett ráadásul Kollár és Juhász párosban nyert még világ-és Európa-bajnoki bronzérmet is, így van esély, hogy újra csilloghatnak a magyar kenusok.

A magyar sportközvélemény még mindig csak tanulja a tekvandó szabályait és rendszerét. Ehhez nagyban hozzájárult Márton Luana, aki két világbajnoki címmel zárta az évet, míg testvére, a tavaly olimpiai bajnok Viviana egy vb-címmel és egy ezüstéremmel lett gazdagabb. 2025-ben ugyanis a nagy világbajnokság mellett rendeztek egy csak női eseményt is a sportágban.

A világbajnok Márton ikrek Magyar jégkorong-válogatott

A magyarok Kazahsztán legyőzésével őrizték meg tagságukat a világelitben. A svéd–dán rendezésű idei világbajnokságon becsúszott néhány kellemetlen vereség Háriéknak, ám az az egy, 4:2-es győzelem elég volt a boldogsághoz. Az utolsó csoportkörben a végül döntőig menetelő Svájc is segített, a kazahokat legyőzve biztosította a magyar bentmaradást.

Kós Hubert

Jelenleg ő a magyar úszósport legfényesebb csillaga. Az olimpia után idén Európa-csúccsal világbajnok lett 200 háton, 200 vegyesen pedig bronzérmesként csapott célba Szingapúrban. A tengerentúlon több versenyt is nyert, a torontói rövid pályás világkupán 100 és 200 méter háton is világcsúccsal győzött, amivel biztosította összetett győzelmét is a sorozatban.

A Ferencváros férfi-vízilabdacsapata

Az FTC 2024 után idén is megnyerte a vízilabda Bajnokok Ligáját. A sokáig egyeduralkodó Pro Recco után idén a Novi Beograd csapatát tudták legyőzni. E mellett a zöld-fehérek megvédték címüket az európai Szuperkupában is, valamint Magyarországon sem találtak legyőzőre. A hazai bajnokságot sorozatban negyedszer, a kupát nyolcadszor nyerték meg.

Lando Norris

A Forma–1 legfrissebb világbajnokának örökké emlékezetes lesz a 2025-ös év. A McLarent 2008 után vitte vissza a trónra a brit, aki a sorozat történetének 35. világbajnoka lett. Norris ráadásul úgy tudott győzni, hogy nem ő, hanem Verstappen nyerte a legtöbb nagydíjat a szezonban. Abu-Dzabiban viszont bejött a dobogóra, és két pontocskával megelőzte a hollandot.

A labdarúgó Niké Ligában első szezonjukat teljesítő komáromiakat sokan leírták a feljutást követően. A teljes idényt idegenben abszolváló lila-fehérek viszont rácáfoltak a kétkedőkre, és két fordulóval a szezon vége előtt egy „otthon”, Aranyosmaróton elért 0:0-val biztosították, hogy az új szezont is az élvonalben kezdhették. Az őszt szintén jól zárta a KFC, pedig a stadion továbbra sincs kész…

Komáromi KFC Kapcsolódó cikkünk

A sportévet összefoglaló első cikkünkben 2024 hősei közé a párizsi bajnokok, a KFC-s focisták és a női kézisek is odafértek.

Gulyás Michelle

A rosszul sikerült világbajnoksága után az is kérdéses volt, hogy ott lehet-e Párizsban, de végül a Magyar Öttusaszövetség, Balogh Gábor elnökkel az élen bizalmat szavazott neki, és milyen jól tette. Az olimpián remekül versenyző immár 24 éves Gulyás aranyérmes lett. Azóta pedig nem telik el hét, hogy ne látnánk mosolyát egy-egy díjátadón vagy interjúban.

Armand Duplantis

Napjaink atlétikai csillagai közül a svéd rúdugró ragyog a legfényesebben. Az olimpia aranyérem mellett nyert idén Eb-t és fedett pályás vb-t is a számos Gyémánt Liga-siker mellett. Az pedig nála már szinte természetes, hogy áprilisban Kínában, augusztus elején éppen Párizsban, majd a hónap végén Lengyelországban döntötte meg saját világcsúcsát az atlétika svéd csillaga.

Kós Hubert

Azt mindenki tudta, hogy a tavaly világbajnoki címet nyert úszó kemény edzéseket végez Bob Bowman irányítása alatt, de a remény mellé, hogy olimpiát nyerhet, a júniusi Eb-arany hozta meg a szükséges pluszt. Párizsban végül remekül hajrázva győzött 200 háton, majd néhány hónap alatt újra összekapta magát a budapesti rövid pályás vb-re, ahol kis híján világcsúcsot úszva nyert a Duna Arénában.

Milák Kristóf

Amíg meg nem nyerte a 100 m pillangóúszás döntőjét, sokan mondták, hogy ilyen hozzáállással senki nem lehet olimpiai bajnok. A kritikusok úgy vélték, ezt bizonyítja, hogy a 200-as fináléban „csak” második lett. Milák azonban csattanós választ adott, hiszen Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás után ő lett a harmadik magyar úszó, aki két különböző olimpián nyert aranyat.

Kós és Milák Szlovák női teniszválogatott

Matej Lipták szövetségi kapitány irányításával Rebecca Šramková, Anna Karolína Schmiedlová, Viktória Hrunčáková, Renáta Jamrichová és Tereza Mihalíková több végső győzelemre is esélyes csapatot búcsúztatva jutott a Billie Jean King-kupa döntőjébe. Ott ugyan nem sikerült bravúrt bemutaniuk az olaszok ellen, de így is óriási sikert értek el.

Rasovszky Kristóf

Az olimpia előtt talán kissé meghúzta magát, és a nyílt vízi úszóknál inkább Betlehem Dávidról szóltak a hírek. Aztán Párizsban, borzasztó körülmények között megnyerte a 10 kilométeres távot, amelyen három évvel korábban Tokióban még ezüstérmes volt. Rasovszkyt nem zavarta a Szajna nem túl jó minőségű vize, a befutó után pedig együtt örült a 3. helyen beérő Betlehemmel.

Rasovszky Bayer Leverkusen

A gyógyszergyáriak előző szezonját az sem ronthatta el, hogy az EL-döntőben kikaptak. Amit viszont a bajnokságban véghez vittek, egyszerűen zseniális. Xabi Alonso csapata veretlenül, 28 győzelemmel és 6 döntetlennel, 17 pont előnnyel nyerte meg a Bundesligát. Ha pedig nem lenne elég, hogy 11 év után letaszították a Bayernt a trónról, megnyerték a Német Kupát is.

Magyar férfipárbajtőr-válogatott

A Siklósi Gergely, Koch Máté, Andrásfi Tibor, Nagy Dávid összetételű csapat az addigi címvédő, a friss egyéni aranyérmessel felálló japánokat győzte le a párizsi olimpia döntőjében. Az utolsó asszónak még három tus előnnyel vágtak neki, ám végül szoros csatában egy örökre emlékezetes aranytussal nyerve tették feledhetetlenné győzelmüket és 1972 után újra csúcsra értek.

A párbajtőrözők Matej Beňuš

A vízi szlalomozó szerezte a szlovák küldöttség első, és mint később kiderült, utolsó érmét Párizsban. A C1-ben versenyző kenus a selejtezős futamban még hibázott, de így is befért a legjobb 12-es döntőbe, ahol már jóval koncentráltabban versenyzett és csak ketten előzték meg. A 2016-ban már ezüstérmet nyerő Beňuš idei bronza a sportág 16. szlovák ötkarikás medálja.

KFC

A komáromi labdarúgás történetéből már sosem törlik ki a 2024-es évet. A csapat mondhatni hazai pálya nélkül, Vágsellyén szerepelve nyerte meg a II. ligát és jutott fel az élvonalba. Radványi Miklós csapata ráadásul a történelmi siker után az élvonalban sem lett pofozógép, hiszen a 10. helyen telelnek. Az örömöt csak a megépülő stadion fokozhatta volna. Majd jövőre.

A DAC tavasza

A borzalmas őszi szereplés után hajlamosak vagyunk elfelejteni a sárga-kékek tavaszi menetelését. A felsőházi rájátszásban remeklő szerdahelyieknél az év elején az sem volt biztos, hogy ott lesznek a legjobb hatban, de végül ezüst-érmesként zártak. Ha a csapatok nulláról indultak volna a felsőházban, a DAC bajnok lett volna, de így is sorozatban hetedszer kijutott az európai porondra.

KFC és DAC Spanyol fociválogatott

Az idei labdarúgó-Európa-bajnokság előtt kevesen emlegették a spanyolokat a végső győzelemre esélyesek között. Az utánpótlás-válogatottaknál korábban a játékosok nagy részével dolgozó Luis de la Fuente azonban aranyra vezette csapatát. A szlovákok szintén hősökké válhattak volna az angolok elleni nyolcaddöntőben, de Bellingham és Kane megfúrták Schranzék álmát.

Magyar női kéziválogatott

Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány válogatási elveit a mai napig sokan nem értik, de az eredmények őt igazolják. A válogatott előbb a debreceni olimpiai selejtezőn csoportelsőként jutott ki Párizsba, ahol kis híján csodát tett, de végül hatodikként zárt. Ez után újult erővel vágtak neki az Eb-nek, ahol Debrecenen át eljutottak Bécsbe és egy csodás bronzéremmel utaztak haza.

Győri Audi ETO KC

A győriek idén tizedik Bajnokok Ligája-döntőjükben hatodszor értek fel Európa csúcsára. A korábbi ETO-hegemóniát a norvég Vipers Kristiansand törte meg, a zöld-fehérek pedig négy sikertelen év után idén visszaültek Európa trónjára. Győri-Lukács Viktóriáék magabiztosan győzték le a Bietigheim csapatát a fináléban.

A magyar kézis lányok Márton Viviana

2024. augusztus 9. előtt kis túlzással a magyar sportszerető közvélemény nem tudta, hogy ki az a Márton Viviana, de a legtöbbeknek még arról sem volt sejtése, hogy tekvandóban van magyar olimpiai résztvevő. Ezt követően viszont minden megváltozott a magyar és kanári-szigeteki zászlóval aranyat ünneplő sportoló életében, aki esélyt sem adott ellenfeleinek Párizsban.

Kapcsolódó cikkünk

A budapesti rövid pályás úszó-világbajnokság szombat délelőttjén véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Kapás Boglárka pályafutása. A magyar szurkolók egyik kedvence egy előfutambéli úszással és egy 16. hellyel búcsúzott a versenysporttól.

A magyar úszó a szemünk előtt nőtt fel, hiszen már a 2008-as pekingi olimpián megismerhettük a nevét. Akkor a magyar csapat legfiatalabbjaként, 15 évesen és 111 naposan utazhatott az ötkarikás játékokra. Igazán azonban akkor vált ismertté a neve, amikor az első ifjúsági olimpián, 2010-ben megszerezte Magyarország első aranyérmét 200 méter pillangón, amelyet még egy első és egy második hely követett. 

Eredményeinek felsorolására aligha lenne elég helyünk, de a kezdeteknél a 2012-es debreceni nagy medencés Eb-t még kiemelnénk, ahol szülővárosában lett aranyérmes 800 méteres gyorsúszásban.

A törékeny testalkatú lánytól senki nem várta, hogy a sprintszámokban villogjon, de sokan azt sem gondolták, hogy a hosszabb távokon sikeres lehet. Volt azonban egy edző, aki óvodás korában kiszúrta a tehetségét és felajánlotta szüleinek, hogy foglalkozna vele. 

„Mostani agyammal sem könnyű megmondani, mit látott bennem, de szerencsére nem csalta meg a szeme. 

Gyorsan kiderült a tehetségem, de az is, hogy nekem nem lesznek hatalmas izmaim, pillanatnyilag sem súlyzózom, mert nagy muszklikkal könnyű lenne besavasodni is” – nyilatkozta a már említett Eb-arany után, majd valahogy úgy fogalmazott, hogy a hal sincs kigyúrva, mégis gyors. Ez pedig rá is igaz volt.

Az eredményei mellett elsősorban természete és mosolygós nyilatkozatai miatt vált azonnal a szurkolók kedvencévé. A bájos kislány mindig őszintén nyilatkozott a kamerák és a mikrofonok előtt, majd az évek múlásával érett nőként is ezt tette, a gyermeki mosolyt mindig megtartva. Ugyan gyakran pityergett is, de ezek leginkább örömkönnyek voltak. „Csak két tizedre volt az ezüst, de az az igazság, hogy egyáltalán nem érdekel, nem zavar. Amiért jöttem, azt hazaviszem és ez annyira fantasztikus érzés” – mondta az M4 Sport kamerái előtt az olimpiai bronz megnyerése után 2016-ban.

A riói ötkarikás játékokig persze szerzett megannyi Eb-érmet és világbajnoki bronzot is, de ezt követően a gyorsúszást felváltotta az a pillangó, amelyben ifjúsági korában is a legjobbak közé tartozott. 

Ez újra visszahozta a kissé megkopni látszó lelkesedését, saját elmondása szerint is újra megtalálta az örömet az edzésekben is, és így természetesen a versenyzést is jobban élvezte.

Ezt a a 2019-es kvangdzsui vb is igazolta. Már ha a megelőző évben szerzett Eb-arany nem lett volna elég. Kapás Dél-Koreában lett világbajnok. Akkor is mosolygósan, de nem teljesen elégedetten nyilatkozott. „Nem tudom elhinni. Örülök az időnek, de még mindig azt érzem, hogy ennél jobb tudok lenni. Örülök, hogy nyertem, hiszen ez egy verseny volt és ez volt a lényeg, de jövőre még jobb leszek” – nyilatkozta akkor, de a következő két év utólag nézve a nehézségekről szólt.

2020 nyarán egy autoimmun pajzsmirigybetegség miatt nem tudta hozni a kiemelkedő eredményeket, de úgy tűnt, neki éppen ezért segíthet, hogy elhalasztották az olimpiát. Egy évvel később Tokióba az olimpiai aranyérem megszerzésének reményével utazott ki és nem is úszott rosszul. A 200 méteres pillangóúszás döntője előtt nem sokkal viszont pánikroham tört rá. Ennek oka, hogy nem sokkal korábban elhunyt a húga, ő pedig a felkészülés miatt nem tudta ezt ennyi idő alatt megfelelően feldolgozni. Ezt követően az sem volt biztos, hogy el tud indulni a döntőben, de végül vízbe ugrott és negyedik lett. A nagy siker tehát elmaradt, de a 2022-es házassága óta már Telegdy-Kapás Boglárkaként versenyző úszó ezt követően sem adta fel, nyert még idén Eb-bronzérmet és kemény küzdelmek árán kijutott a párizsi olimpiára is. Ez volt számára az ötödik.

A 2024-es évről mindenki tudta, hogy ez lesz számára az utolsó. Az év folyamán szinte minden versenye egy állomás volt a visszavonulás felé, és ahogy tőle megszokhattunk, ezek általában pityergéssel zárultak. Ez nem volt másként szombat délelőtt sem, hiszen a medencéből kilépve többen virágcsokorral köszöntötték. „Nagyon örülök, hogy itthon történt meg az utolsó úszás és ilyen kedvesen búcsúztattak. Nagyon jó érzés volt” – zárta pályafutását Kapás Boglárka, aki a következő hetekben, hónapokban pihenni szeretne, de az uszodától nem távolodik majd el. Férje, Telegdy Ádám továbbra is versenyez, így őt biztosan elkíséri majd a medencetérbe, de jó esély van arra is, hogy a jövőben gyermekeket tanít majd úszni.

Kapástól rengetegen köszöntek el, például az egyik legnagyobb tehetségnek tartott, még mindig csak 16 éves, de már Európa-bajnok és olimpikon Jackl Vivien is példaképének nevezte. Az immár csak egykori vetélytárs Késely Ajna pedig közösségi oldalán írt néhány sort, amely méltó lezárása lehet cikkünknek is. 

„Sosem voltunk barátnők, de méltó ellenfelek, olykor pedig bajtársias társak voltunk egymásnak… 

Mindig példakép volt az úszásod mellett a mosolyod… igyekszem példát venni tőled! 

Kívánok olyan boldogságos pillanatokat ezután is, mint amit az úszás adott Neked!”

Kapcsolódó cikkünk Budapest |

Milyen volt a budapesti rövid pályás úszó-világbajnokság szűk egy hete a Duna Arénában? Egyszóval: csúcs!

Hogy maradjunk a szó szerinti rekordoknál, rögtön az első döntős szám világcsúcsot hozott – 400 méter gyors után a kanadai Summer McIntosh vehette át a szimbolikus kis táblát a 25 ezer dolláros összegről –, a vasárnapi záráskor pedig az orosz 4×100-as férfi vegyesváltó foglalta keretbe a vb hat napját egy újabb rekorddal.

Kerek 30 világcsúcs, amiből az amerikai Gretchen Walsh egymaga kilencet (!!) tudhat magáénak, egy tizedik, váltóban elérttel kiegészítve. 

Ezúttal nem maradt puszta közhely a „valaha volt leg….” kezdetű méltatás, magától értedődő, hogy az előbbi két szám nem kis sporttörténeti elsőséget jelentett Budapestnek.

S akkor még nem is szóltunk a lényegről, a magyar úszókról. 

Kós Hubert vállalta a részvétel jelentette kockázatot – mert akárhonnan is nézzük, olimpiai bajnokként csakis egy vb-címmel kerülhette el, hogy ráaggassák a „sikertelen” jelzőt a Duna arénás szereplésére. Mert hiába, hogy a 25 méteres medence egy egészen más műfaj, a közvélemény ilyen nüanszokra nem ad. A magyar válogatott legnagyobb csillagaként pedig még egy újabb nagy adag nyomás nehezült rá. De hogy mennyire felkészült minderre mentálisan a mindössze 21 éves sportoló, arról nagyon árulkodóak voltak a 100 háton elért ezüstje utáni első mondatai. A mix zónában egy kiegyensúlyozott, saját magát is maximálisan reálisan látó úszó nyilatkozott az újságíróknak. Nem ugrándozott az örömtől, hogy a kevésbé erős számában is rögtön második hellyel nyitott, nem volt búskomor, hogy három századdal maradt le az aranyról. Pont annyira volt mosolygós és laza, amennyire egy (úszói mércével mérve kisebb) világverseny dobogós helye után lehet/illik, és pont annyira volt céltudatos és koncentrált, amennyire egy fő feladatára még csak készülő sportembertől várjuk. 

Sem bagatellizálni, sem túlbecsülni nem akarta az első érmét, és az aranyat sem mindent elsöprő magabiztossággal célozta meg, mert – ahogy majd´ minden nyilatkozatában visszatért hozzá – ezen a világbajnokságon az volt a lényeg, hogy kiélvezze a magyar közönség szeretetét.

Mert még ha egy-egy hétköznapon nem is telt meg csordultig a Duna Aréna, valószerűtlenül nagy ujjongás kísérte minden piros–fehér–zöld zászlócska megjelenését a kivetítőn. Ami azt jelentette, hogy a 34 hazai úszó közül valaki épp bizonyítani készül. 

Például azt, hogy a magyar úszósport újra és újra meg tud újulni. Előbukkant a „semmiből” (pontosabban Amerikából) egy Sárkány Zalán, aki meg se állt az aranyig 800 m gyorson; főnixmadárként éledt újra hamvaiból Szabó Szebasztián és szerzett egy éremmel főlérő 4. helyet 50 m pillangón. 

A 4×200-as női gyorsváltó (Pádár Nikolett, Ugrai Panna, Molnár Dóra, Ábrahám Minna) talán még náluk is nagyobb tettet hajtott végre azzal, hogy az amerikaiak mögött legyőzte a „maradék világot” – aminek még csak a közelében sem járt sosem magyar négyes, pedig egy bizonyos Hosszú Katinka is ott volt a névsorban éveken keresztül.

Egyszóval: ha nem is volt hibátlan diadalmenet a rövid pályás vb (az olimpiai negyedik Németh Nándor például nem jutott tovább az előfutamból sem 100 m mellen), a magyar úszósport él és virul: a hétfőn bejelentett Év sportolója-ankét férfi tízes listáján például öt úszót találunk.

Mit is mondhatnánk erre? Alig várjuk a 2027-es, újabb pesti vizes-vb-t, Kóst, Sárkányt, Milákot, Rasovszkyt és a többieket.

Kapcsolódó cikkünk

Kós Hubert aranyérmet nyert 200 méter háton a budapesti rövid pályás úszó-világbajnokság vasárnapi zárónapján.

A táv olimpiai bajnoka a délelőtti előfutamban 1:48.02 perces országos csúccsal volt a legjobb, közel két és fél másodperccel ért el jobb időt, mint az akkor második francia Mewen Tomac, így toronymagas favoritként várta a rajtot este a telt házas Duna Arénában.

A 21 éves magyar klasszis a fináléban az indítás előtt a közönség biztatását kérte, majd az első 50 után már több mint fél másodperc volt az előnye. A 2-es pályán úszó olasz Lorenzo Mora próbálta egyedüliként tartani vele a lépést, de az utolsó 50-nél látszott, hogy neki sincs esélye. Kós végül a világcsúcstól mindössze két századdal elmaradva, 1:45.65 perces Európa-rekorddal diadalmaskodott, az orosz Arkagyij Vjacsanyin 2009-es 1:46.11-es kontinenscsúcsát javította meg.

Az ebben a számban a párizsi játékokon aranyérmes Kós – aki korábban 100 méter háton ezüstérmes volt a Duna Arénában – Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Bernek Péter, Szabados Béla és a szombaton aranyérmes Sárkány Zalán után a magyar úszósport hatodik rövid pályás világbajnoka.

„Nincs ilyen sokszor az ember életében, hogy több ezer magyar előtt úszhat és sétálhat. Ezt a medencében is éreztem. Jó volt, hogy a többiek nem tudtak velem jönni, a saját versenyemet úszhattam. Nem gondoltam, hogy ilyen közel kerülök a vb-csúcshoz” 

– mondta Kós az M4 Sportnak, de már előtte is, a hivatalos helyszíni villáminterjú során (mely angolul zajlik) is kétszer megköszönte a drukkereknek a fergeteges buzdítást.

férfi 200 m hát, világbajnok:

Kós Hubert 1:45.65 percLorenzo Mora (Olaszország) 1:48.96Mewen Tomac (Franciaország) 1:49.93

A tradíció eredetileg a helyi riválisok közötti rövid utazásra és a munkásosztály szórakoztatására épült, de mára a Premier League és más ligák egyik legrangosabb időszakává vált. Érdekes módon a 2025–26-os szezonban a Premier League csupán egyetlen Boxing Day mérkőzést tartott, a többi találkozót pedig a környező napokra ütemezték, ami sokak szerint megtörte az ünnepi tradíciót.

A 19. század végén és a 20. század közepéig ugyanis a labdarúgás nem vetette meg a játékot karácsony napján sem: az angol bajnokságban több klub is játszott december 25-én, egészen az 1950-es évekig voltak ilyen mérkőzések, 1958-ban a Blackpool és Blackburn Rovers 4–2-es találkozója volt az egyik utolsó ilyen élvonalbeli meccs. Ez azt mutatja, hogy régen még nem volt ritka, hogy a családi ünneplés mellett a stadionba is kilátogattak a szurkolók – ma már azonban ez inkább történelmi kuriózum.

A futball és a karácsonyi ünnepi időszak legszorosabban a Boxing Day (december 26.) napján kapcsolódik össze. Ez a nap Nagy-Britanniában hagyományosan a futball egyik legfontosabb időszaka.

Az angol ligák – köztük a Premier League és az English Football League – évszázadok óta rendeznek mérkőzéseket ezen a napon. Az első ismert Boxing Day mérkőzést 1860. december 26-án játszották a Hallam FC és a Sheffield FC között, és ez volt az egyik legkorábbi klubok közti derbi. Az 1963-as Boxing Day forduló az angol élvonalban szintén egy legendás nap volt, amikor összesen 66 gólt szereztek mindössze 10 mérkőzésen – ez a mérkőzések történetének egyik legszórakoztatóbb ünnepi játéknapja maradt.

A Boxing Day nem csupán egy különleges meccsnap a naptárban – sok rajongó családjával együtt nézi a mérkőzéseket, beszél róla ünnepi asztal mellett, vagy épp stadionban éli át az élményt. A futball ilyenkor nem csak sport, hanem összetartozás, tradíció és közösségi élmény is. Ahogy a világ változik, úgy módosul a futball ünnepi ritmusa is – mégis minden évben van valami varázsa annak, amikor a pályán gólok, a lelátón pedig taps kíséri az év legszebb ünnepét.

A Boxing Day-en ezúttal csak egy mérkőzést rendeztek, a Manchester United fogadta a Newcastle-t. Ruben Amorim kulcsemberét nélkülözte, Bruno Fernandesre ugyanis várhatóan többhetes kihagyás vár. A Manchester United csapatkapitánya még az Aston Villa elleni meccsen sérült meg, ekkor a félidőben le is kellett cserélni a combhajlító problémája miatt. Az angol sajtó szerint csak január közepén, a Manchester City elleni derbire (január 17.) térhet vissza, ha a felépülése jól halad.

Az első tíz percben a manchesteriek voltak veszélyesebbek, de a legnagyobb lehetőség a vendégek előtt adódott, Bruno Guimaraes szöglet utáni fejesét Senne Lemmens hárította. A 24. percben azonban az MU szerzett vezetést, Diogo Dalot hatalmas bedobását Nick Woltemade röviden fejelte ki, Patrick Dorgu pedig ballal, állítgatás nélkül lőtte ki 15 méterről a jobb sarkot, Aaron Ramsdale csak belekapni tudott a labdába (1–0). A dán szárnyvédő először szerzett gólt manchesteri mezben tétmeccsen.

A Newcastle Guimaraes fejesén kívül nem igazán veszélyeztetett az első félidőben, így a manchesteriek vonultak pihenőre egygólos előnnyel.
Szünet után mindkét csapat eltalálta a felső lécet, manchesteri részről Benjamin Sesko, a Newcastle Unitedtől pedig Lewis Hall járt közel a gólhoz.

A 73. percben Dalot közel járt hozzá, hogy megduplázza csapata előnyét, de Fabian Schär helyezkedési hibája után hiába került ziccerbe, a kapu fölé lőtt.

A Newcastle a hajrában mezőnyfölényben volt, de nem tudta megszerezni az egyenlítő gólt. A Manchester United a győzelmével fellépett a hatodik helyre, a Newcastle tizennegyedik.

Ahol ezrek tolonganak az utcán

Skóciában is élénk a karácsonyi futballkultúra, akár barátságos meccsek, akár amatőr események formájában – így például igencsak népszerűek és elterjedtek a Ba’ Game tradicionális karácsonyi labdajátékai. A Kirkwall Ba’ Game egy ősi, hagyományos utcai labdajáték, tulajdonképpen „tömegfoci” Kirkwall városában, amelyet minden évben karácsony napján (december 25.) és újév napján (január 1-én) játszanak.

A játék a középkori labdajátékok túlélője, amit már évszázadok óta játszanak Kirkwall utcáin. Nincs külön sportpálya, a város utcái, sikátorai és terei szolgálnak „játéktérként”.  A résztvevők két csapatra oszlanak: van az „Uppies” (felsőbb, déli rész lakói) és a „Doonies” (alsóbb, északi rész lakói). A cél, hogy a bőrlabdát – a ba’-t – eljuttassák a „célba”.

Az Uppies célja a déli fal érintése, a Dooniesé pedig az, hogy az északi kikötő vizébe juttassa a labdát. Nincsenek írott szabályok: a játék rendkívül fizikai, szabályok nélküli küzdelem, és egy hatalmas tülekedésre hasonlít, melyben több száz férfi tolakszik a labda körül. Nincs időkorlát; egyes mérkőzések akár több órán át is tarthatnak. A leghosszabb férfi Ba-meccs 7 órán át tartott (1975. újév napján), a legrövidebb pedig 4 percig (1952. karácsony napján).

Ez nemcsak egy verseny, hanem fontos kulturális és közösségi esemény Kirkwallban – helyiek és nézők ezrei gyűlnek össze. Összességében a Kirkwall Ba’ egy élő, energikus, nagy részvétel mellett zajló hagyomány, amely a mai napig fontos részét képezi az karácsonyi és újévi ünneplésnek.

Karácsony, futball és gazdaság

Nem csupán kulturális szinten jelenik meg a futball a karácsonyi szezonban: a klubok és a szponzorok is stratégiai fontosságúnak tartják ezt az időszakot. A december közepi és karácsony utáni mérkőzések nagy nézettséget hozhatnak, így vonzó platformot kínálnak reklámoknak, kampányoknak és ajándékötleteknek egyaránt.

Ezen túlmenően a futballhoz kapcsolódó karácsonyi kampányok, közösségi események és jótékonysági akciók – melyek kiemelik az összetartozás és adakozás szellemiségét – tovább erősítik a sport és az ünnep összefonódását.

A futball és a karácsony kapcsolata tehát sokrétű: történelmi gyökerei évszázadosak, kulturálisan élőek, és a mai modern sportéletben is meghatározó elemet alkotnak. Legyen szó a régi karácsonyi mérkőzésekről, a Boxing Day-ről, vagy a karácsonyi futballkampányokról és közösségi eseményekről – az ünnep és a sport találkozása továbbra is izgalmas terület marad a rajongók, családok és a sportközösség számára egyaránt.

Kapcsolódó cikkünk

A 2025-ös évben is számos remek sportolótól kellett örökre búcsút vennünk. A szlovákiai magyarok mellett világsztárok is átigazoltak az égi pályákra.

Keleti Ágnes (1921)

A Nemzet sportolója januárban 103 évesen hunyt el. 2019-től haláláig a világ legidősebb élő olimpiai bajnokának számított. Az ötszörös olimpiai aranyérmes tornászlegenda a magyar sporttörténelem egyik legnagyobb ikonja, öt olimpiai aranyérme mellett további három ezüstöt és két bronzot nyert. Az ’56-os forradalom után 1990-ig Izraelben élt.

Ján Zachara (1928)

Keleti Ágnessel egy napon elhunyt a legidősebb szlovák olimpiai bajnok, az ökölvívó Ján Zachara is. Az 1948-as olimpiára még egy kommunista tisztviselőt küldtek helyette, de 1952-ben, Helsinkiben már aranyérmet szerzett 57 kg-ban. Címvédőként 56-ban negyeddöntős volt, kétszeres szlovák és négyszeres csehszlovák bajnoknak mondhatta magát.

Január végén az American Airlines 5342-es utasszállító járata egy katonai helikopterrel ütközött Washington felett. A balesetben mindenki életét vesztette, előbbi utasai között ott volt az 1994-es műkorcsolya-világbajnok orosz páros, Jevgenija Siskova és Vadim Naumov, valamint az amerikai és az orosz műkorcsolya-közösség több tagja, köztük utánpótláskorú sportolók is.

Az AA 5342-es járat Sivert Bakken (1998)

A háromszoros Európa-bajnok norvég biatlonos a 2021/22-es szezonban megnyerte a sílövő-világkupa tömegrajtos pontversenyét. Ezután szívproblémák miatt kihagyott egy teljes szezont, orvosai ezért a koronavírus elleni oltást okolták. Múlt héten holtan találták szállodai szobájában, egy oxigénhiányos környezetet imitáló maszkot viselve.

Borisz Szpasszkij (1937)

A leningrádi születésű Szpasszkij 1969-től 1972-ig a sakk tizedik világbajnoka volt. Már tízévesen legyőzte az akkor épp világbajnokká emelkedő Botvinniket. 1982-ig szovjet színekben versenyzett, hat sakkolimpiát nyert, majd Franciaországba költözött, és új hazáját képviselte 2012-ig, amikor visszatért Oroszországba, és orosz színekben folytatta.

Leo Beenhakker (1942)

A holland labdarúgás legendája sosem focizott, edzőként viszont hatalmas sikereket ért el: a Real Madridot irányítva három, az Ajax-szal két, a Feyenoorddal egy bajnoki címet szerzett. Vezette a szaúdi, a holland, a lengyel és a trinidadi válogatottat is – utóbbit óriási meglepetésre kijuttatta a 2006-os világbajnokságra, hazájával viszont nem ért el sikereket.

Garami József (1939)

A pécsi szakember szülővárosa csapatában futballozott, edzőként a PMFC legnagyobb sikerei (bajnoki ezüst és kupagyőzelem) kötődnek a nevéhez. Legsikeresebb időszakát az MTK-ban töltötte, 1997-ben és 2008-ban bajnok lett, a kupát is megnyerte kétszer, 2003-ban a Ferencvárossal is bajnok lett. A magyar válogatottat öt meccsen irányította.

Az esztendő egyik legsokkolóbb híre volt, hogy a Liverpool és a portugál válogatott támadója és testvére, André Silva halálos autóbalesetet szenvedett. A 28 éves futballista nyert Premier League-et, FA-kupát és kétszer Ligakupát a vörösökkel, a portugál válogatottal pedig a Nemeztek Ligája trófeáját is kétszer emelhette magasba. A Liverpool visszavonultatta az általa viselt 20-as mezt.

Diogo Jota (1996) Kapcsolódó cikkünk

Diogo Jota Portóban született 1996. december 4-én, az eredeti neve Silva volt. Ezt azért hagyta el már tizenéves korában, hogy a korosztályos válogatottakban jobban megkülönböztethető legyen a sok hasonló nevű játékostól. 

2015 februárjában mutatkozott be a portugál élvonalban, a Pacos Ferreira csatáraként, hét percet kapott a hajrában a Guimaraes elleni meccsen. Márciusban, a Boavista ellen már kezdő volt, májusban pedig az első góljait is megszerezte, a Coimbra ellen 3–2-re megnyert meccsen rögtön duplázott.

Sokoldalúsága már ekkor szembetűnő volt, előfordult, hogy középcsatárként számítottak rá, de mindkét szélen bevethető volt, a gyorsaságát, cselezőkészségét ott is kamatoztatni tudta.

2016-ban az Atlético Madridhoz szerződött, de onnan azonnal kölcsönadták Portugáliába a Portóhoz, ahol 27 bajnoki mérkőzésen nyolc gólt szerzett, mielőtt számos portugál játékost követve az angol Wolverhampton Wanderershez került.

Berobbanni a Liverpoolban

Három szezont töltött a Wolvesnál, ahol 111 mérkőzésen 33 bajnoki gólt szerzett, ebből 17-et a másodosztályban, a Championshipben. Sokan felvonták a szemöldöküket, amikor a Liverpool beleegyezett, hogy több mint 41 millió fontot fizet egy olyan játékosért, akit aligha lehet gólzsáknak nevezni, de a Liverpool scoutingcsapata egyértelműen elvégezte a házi feladatát, és pontosan tudta, mit várhatnak tőle. 

Jota gólt szerzett a bajnoki debütálásakor, majd nem sokkal később mesterhármast szerzett a Bajnokok Ligájában az Atalanta ellen, és ő lett az első Liverpool-játékos, aki az első négy hazai Premier League-mérkőzésén egyaránt gólt szerzett. Utolsó gólját 2025. április 2-án, a 30. fordulóban éppen a Liverpool tábora, a legendás Kop előtt rúgta, méghozzá a városi rivális Everton kapujába. 

Az 57. percben szerzett találat ráadásul győztes gól volt az 1–0-s hazai győzelmet hozó meccsen, a három ponttal pedig a Liverpool egy újabb hatalmas lépést tett a 20. bajnoki cím felé, amit a 34. fordulóban be is biztosított magának.

„A 20-as mez és annak gazdája joggal válik halhatatlanná a klub 20. bajnoki címének megszerzésében játszott szerepével, a győzelemért tett erőfeszítésével, védjegyévé vált cseleivel és lövésével a Kop előtt, mellyel biztossá tette a győzelmet az áprilisi Merseyside-derbin élete utolsó, rendkívüli fontosságú góljával” – áll a Liverpool FC által kiadott közleményben, amelyben arról tájékoztatták a szurkolókat, hogy kérésüknek megfelelően a klub visszavonultatja Diogo Jota 20-as mezét, és azt már senki se viselheti majd a klubnál.

A modern támadó megtestesítője

Diogo Jota a modern támadó megtestesítője – a játékstílusa mindenben megfelel a mai futball elvárásainak. Magas intenzitású presszing és futómunka: Jota egy igazi „gyors letámadó” volt, aki nemcsak zsenialitásból, de munkamorálból is jelesre vizsgázott. Jürgen Klopp is gyakran dicsérte: 

Hajt, amikor kell, nem fél a piszkos munkától, de persze támadóként is folyamatosan veszélyes.

Sokoldalúság és taktikai képzettsége miatt Jota szélsőként, középcsatárként, és „hamis kilencesként” is komoly veszélyt jelentett.

A Liverpool első hamis kilences szerepét Philippe Coutinhóhoz köthetjük – legalábbis a modern kori formációkban először ő játszott ebben a pozícióban a klubban. Brendan Rodgers hozta előtérbe ezt a szerepet 2015-ben, amikor Coutinho a csatárok mögött kezdett el mélyebben visszalépni és irányítani a játékot, azaz klasszikus hamis kilences szerepben futballozott.

2015 őszén Jürgen Klopp már Firminót helyezte középre, az ő nevéhez fűződik a pozíció teljes elfogadtatása és népszerűsítése a klubnál. Firmino lett a rendszer kulcsszereplője – mélyen visszalépve második irányítóként futballozott, letámadásban és passzjátékban egyaránt fontos feladatokat ellátva. Mivel Jota mozgása gyors és kiszámíthatatlan volt – folyamatosan keresve a támadható területeket, a brazil távozása után elsősorban ő tudta betölteni ezt a posztot. Bár fizikálisan nem volt egy tankszerű csatár, nagyon hatékony volt a kapu előtt, magas lövéspontosság és kétlábas befejezőkészség jellemezte.

Jota a modern edzők által kedvelt, energikus, kiszámíthatatlan letámadó játékos mintaképe volt. Határtalan lelkesedéssel zaklatta a védőket, és úgy tűnt, élvezi minden pillanatát, mindig széles mosollyal játszotta a játékot, amiért a klub és a válogatott szurkolói megkedvelték.

Tökéletesen illett Jürgen Klopp, a Liverpool korábbi edzőjének ultraintenzív letámadójátékához, öt liverpooli éve alatt minden elérhető hazai trófeát megnyert.

„Minden típusú védekező helyzetben részt venni, és támadásban is fenyegetést jelenteni – tulajdonképpen nincs olyan csatár, aki mindkettőt megteszi, de Diogo képes rá. Ez teszi őt annyira értékessé számunkra” – mondta róla Klopp.

Jota 123 bajnoki mérkőzésen 47 gólt szerzett a Liverpool színeiben, ami figyelemre méltó teljesítmény, tekintve, hogy ezekből a mérkőzésekből csak 79-et játszott kezdőként. Ez azért is alakult így, mert mind a klub, mind a válogatott esetében Jota fényesebb sztárok árnyékában végezte a dolgát: Cristiano Ronaldo volt a portugál csapatkapitány, míg Mohamed Szalah a Liverpool első számú sztárja a rivaldafényében. 

Ám Jota megmutatta, hogy a fáradhatatlan elszántság, a társakért való küzdelem talán a legértékesebb tulajdonság a futballban.

A pótolhatatlanok

Előfordul, hogy a labdarúgócsapatok visszavonultatnak egyes mezszámokat egy-egy elismert játékos kitartó szolgálatának tiszteletére, vagy tragikus haláleset miatt. Ez a gyakorlat sokáig csak az észak-amerikai sportokban volt elfogadott, már csak azért is, mert a labdarúgásban a „választott” mezszámokat az 1990-es évekig nem osztották ki. Addig a kezdőcsapat tagjai viselték az 1-től 11-ig számozott mezeket, amelyek tipikusan a posztokhoz illeszkedtek, és a cserék a 12-n felüli számokat kapták meg, ami azt jelentette, hogy egy játékos különböző számú mezeket is viselhetett egy szezon alatt, ha különböző posztokon játszott taktikai okok miatt, vagy egyszerűen nem volt állandó tagja a kezdő tizenegynek. A távozó játékosok számát általában újra kiosztották azután, hogy elhagyták a csapatot vagy visszavonultak – ez a gyakorlat változott meg a 0–99-ig tartó számozás, és az állandó mezszámok megjelenésével.

A mezszám visszavonultatása elsősorban Olaszországban terjedt el, ahol már 14 egyesületet találunk, ahol egy-egy mezt a jövőben már senki sem viselhet. Az első a sorban az AC Milan volt, amely egy olyan futballistát tisztelt meg a mezének visszavonultatásával, aki közel 20 esztendő alatt több mint 500 bajnoki mérkőzésen viselte a rossonerók szerelését, hat bajnoki címet és három BEK-et, illetve Bajnokok Ligáját nyert, és sohasem játszott más csapatban.

A sokak által minden idők egy legjobb középhátvédjének tartott Franco Baresiről van szó, aki 1997-ben, 37 esztendősen vonult vissza, és azóta a hatos mezszámot senki sem választhatja. Hamarosan egy másik szám is hasonló sorsra jutott a klubnál, hiszen az egyesület vezetősége a hármas mezt is „kivonta a forgalomból”, miután Paolo Maldini szögre akasztotta cipőjét.

A másik milánói egyesületnél, az Internazionalénál is egy védőt tiszteltek meg először azzal, hogy visszavonultatták a mezét – igaz, jóval az adott játékos pályafutása után, hiszen a hatvanas és hetvenes évek legendás hátvédjének, Giacinto Facchettinek a hármas számú szerelését csak 2005-ben vonultatták vissza, azután, hogy Facchetti 64 évesen elhunyt.

Sajnos a mez visszavonultatása nemcsak egy adott futballista pazar pályafutásának megkoronázása lehet, hanem egy szomorú esemény is: az utóbbi években több egyesület is úgy döntött, hogy fiatalon, még aktív labdarúgóként elhunyt játékosát azzal tiszteli meg, hogy többé nem adja ki az általa viselt mezszámot. Az Atalantában így például senki sem viselheti a 14-es számú szerelést, megemlékezve a 23 esztendős korában autóbalesetben elhunyt Federico Pisanira, Bresciában a 13-as mezszám marad üresen az ugyancsak autóbalesetben elhalálozott Vittorio Mero miatt, a Chievo Veronában pedig a 30-es mezt vonultatták vissza, így adózva a karambolban elhunyt Jason Mayelé emlékének.

A Benfica vezetősége a klub mezében, mérkőzés közben elhunyt Fehér Miklós tiszteletére a 29-es mezt hagyja üresen. 

A francia David di Tommaso ugyancsak szívelégtelenségben hunyt el 2005-ben, 26 esztendősen, egy nappal azután, hogy vezérletével az FC Utrecht 1–0-ra legyőzte az Ajax Amsterdomot. Az utrechti klub ezt követően az általa viselt négyes számú mezt vonultatta vissza, és Di Tommaso korábbi klubja, a CS Sedan a 29-essel tett hasonlóan.

Az Olympique Lyonnál sajnos két mezszám is hasonló okok miatt marad üresen: a 16-os az 1999-ben autóbalesetben elhunyt kapus, Luc Borelli emlékére, a 17-es pedig azért, hogy így emlékezzenek a 2003-as Konföderációs Kupán a Kamerun–Kolumbia mérkőzés közben éppen a lyoni Gerland-stadionban elhunyt Marc-Vivien Foéra, aki 2000 és 2002 között játszott is az OL-ben. A Nantes a 9-es mezzel tett így a tragikus sorsú Emiliano Sala emlékére.

Diego Maradona 10-es mezét sem viselheti senki a Napoliban – érdekesség, hogy Argentína a válogatottbeli 10-est is megpróbálta visszavonultatni, ehhez azonban a FIFA nem járult hozzá.

A játékosok mellett az is bevett gyakorlat, hogy egy klub felajánl egy számot a szurkolóinak, amit nem oszt ki egyetlen játékosának sem.

A leggyakrabban ez a 12-es szám, mivel a mondás szerint a szurkolók a „tizenkettedik játékosok” – így tett például a Bayern München, a Fenerbahce, a Flamengo, a Torino, vagy a Werder Bremen is.

Kapcsolódó cikkünk

A Tottenham 5–1-es legyőzésével a Liverpool megnyerte a Premier League 2024/25-ös szezonját, ezzel pedig a mérkőzésen két gólpasszt is kiosztó Szoboszlai Dominik a magyar futball történetének első PL-bajnoka lett. A Liverpool története huszadik angol bajnoki címével utolérte az örökrangsor élén a Manchester Unitedet – a klub ezt megelőzően 2020-ban diadalmaskodott a Premier League-ben.

A Liverpoolnak legalább egy pontot kellett szereznie a vasárnapi meccsen a zsúfolásig telt Anfielden, és bár az exliverpooli Dominic Solanke góljával a 12. percben hátrányba került, négy perccel később Szoboszlai gólpassza után Luis Diaz egyenlített, majd a szünetre – Alexis Mac Allister (24.) és Cody Gakpo (34.) révén – már 3–1-es előnyt szerzett.

A második félidőben – egy újabb Szoboszlai gólpassz után – Mohamed Szalah (63.) növelte tovább a két csapat közötti különbséget, majd Destiny Udogie öngóljával (69.) alakult ki a végeredmény. A magyar középpályást a 68. percben lecserélték.

Szoboszlai Dominik nagyszerűen játszott: a két gólpassza mellett összességében nyolc lehetőséget teremtett az összecsapáson, liverpooli mezben hasonlóra legutóbb Sadio Mané volt képes még 2021 januárjában a Burnley ellen.

Folytatódott Szoboszlai sorozata

A magyar válogatott 24 éves csapatkapitánya futballozott Ausztriában, Németországban és Angliában, és minden idény végén volt miért ünnepelnie.

Szoboszlai 2017-ben, az osztrák másodosztályú Lieferingben kezdte felnőttkarrierjét, de a Salzburggal lett négyszeres osztrák bajnok (2018–2021) és háromszoros osztrák kupagyőztes (2019–2021). 2021 tavaszán már az RB Leipzig színeiben nyert Német Kupát, amit egy évvel később megismételt, a 2022-es Frankfurt elleni fináléban Szoboszlai 85. perces gólja állította be a 2–0-s végeredményt, és 35 év után láthattunk ismét magyar gólszerzőt a Német Kupa döntőjében. Nyáron jött a liverpooli klubváltás, első szezonjában – még Jürgen Klopp irányítása alatt – angol Ligakupát nyert, de a döntőben sérülés miatt nem léphetett pályára. A 2024/25-ös szezonnak már a holland Arne Slot vezetésével vágott neki a Liverpool, az edzőváltás pedig egyéni és csapatszinten is kedvezett Szoboszlainak: alapemberré vált, és kreatívabb szerepet kapott a középpályán, a szezon végén pedig bajnoki címet ünnepelhetett a csapattal.

Az új stílus

Pedig a szezon előtt kevesen fogadtak volna arra, hogy így lesz, már csak azért is, mert a Liverpool nem volt aktív a nyári átigazolási piacon, emellett Jürgen Kloppp távozásával kicserélődött a teljes szakmai stáb – és egyébként a klub vezetése is.

Arne Slot mindössze az ötödik menedzser lett a 33 éves Premier League-érában, aki debütáló szezonjában képes volt megnyerni a bajnokságot. A teljesítménye azért is figyelemre méltó, mert Jürgen Klopp közel kilenc évig volt a klub menedzsere és vezéralakja, aki nehéz örökséget hagyott maga után.

Slot ahelyett, hogy a nyári átigazolási piacon költött volna, inkább a klubon belül nézett szét, több játékos posztját is megváltoztatta, és szeptember és április között 26 meccses veretlenségi sorozattal lepte meg riválisait.

A játékstílusban bekövetkezett változások – kevesebb nagy oktánszámú káosz, több labdabirtoklás-alapú kontroll – gyorsan elfogadottá váltak. Klopp távozása előtt maga is beszélt arról, hogy szerinte a csapat profitálna az új hangokból és ötletekből, és ez be is igazolódott.

„Az új stílus sokkal jobban fekszik nekem” – mondta a saját nevelésű Curtis Jones még az előszezonban.

 A középpályások lesznek a csapat szíve-lelke. A felépítésünket tekintve nyugodtabbaknak kell lennünk, és jobban csapatként kell játszanunk. Nem sietünk a támadásokkal. Mi akarjuk birtokolni a labdát, és ezzel megtörni a csapatokat. A múltban ez sokszor inkább kapkodás volt

– tette hozzá.

Slot megtartotta és tovább erősítette az öltöző meghatározó embereit, Virgil van Dijk csapatkapitányt, Trent Alexander-Arnoldot, Andy Robertsont, Mohamed Szalah-t és Alissont. Voltak azonban apróbb változások.

Slot kötelezővé tette a játékosok számára, hogy Kirkbyben reggelizzenek, mivel azt akarta, hogy minden napjukat együtt kezdjék, miután körülbelül 9.30-kor megérkeznek a munkába. Slot azt is közölte velük, hogy a hazai mérkőzések előtti éjszakán többé nem a város Titanic Hotelében szállnak meg, mivel úgy érezte, jobban járnának, ha otthon, a saját ágyukban aludnának, mielőtt másnap reggel találkoznak.

Nagy sikert aratott egy kávézó létrehozása közvetlenül a játékosok bejáratánál, az edzőközpontban. Gyorsan a játékosok gyülekezési helyszínévé vált edzés előtt és után is – elősegítve a bajtársiasság és az összetartozás érzését, nem beszélve arról, hogy az itt történtek mindig adtak anyagot a klub közösségimédia-csatornáinak – Szalah és Szoboszlai Dominik is törzsvendégek lettek.

Érdekes

Angliában Szoboszlai előtt még nem nyert bajnoki címet magyar játékos, topbajnokságban legutóbb 2004-ben, akkor Lisztes Krisztián ünnepelhetett elsőséget a Bundesligában. Az egykori ferencvárosi kedvenc 2001 nyarától volt a Werder Bremen játékosa, és a 2003/-04-es szezon végén ünnepelhettek bajnoki címet. Lisztes alapembere volt a csapatnak, a mezőnyjátékosok közül egyedüliként valamennyi mérkőzésen pályára lépett, de április 25-én, Bochumban a bal térdén keresztszalag-szakadást szenvedett, így a bajnokavatón két mankóra támaszkodva ünnepelt.

Szintén német bajnoknak mondhatja magát Szűcs Lajos és Hrutka János is, akik a Kaiserslautern együttesénél 1998 nyarán emelhették magasba a salátástálat. Az egykori újpesti és ferencvárosi kapus három meccsen védett, míg a télen érkező Hrutka a tavaszi szezonban három találkozón 101 percet játszott.

Előttük négy magyar labdarúgó volt még bajnok Németországban, Schaffer Alfréd és Szabó Péter 1920-ban az 1.FC Nürnberg színeiben, míg Sztáni István 1959-ben az Eintracht Frankfurttal, Tóth Gyula pedig kilenc évvel később szintén a nürnbergiekkel lett első.

Spanyolországban Puskás Ferenc sorozatban öt bajnoki címet ünnepelhetett (1961-65) a Real Madriddal. Kubala László négyszeres spanyol bajnok (1952, 1953, 1959, 1960) a Barcelonával, míg szintén a katalánokkal nyert két bajnoki címet (1959 és 1960) Kocsis Sándor és Czibor Zoltán.

Kubala 1952-es sikerében csapattárs volt Szegedi (Simatoc) Miklós, míg Plattkó (Platkó) Ferenc 1929-ben szintén a katalánokkal ünnepelhetett bajnoki címet.

Olaszországban Nyers István lett legutóbb bajnok a magyar labdarúgók közül, ő azonban kétszer is (1953, 1954) az első helyen végzett az Internazionaléval. Előtte négyen mondhatták el, hogy az adott idény legjobb csapatában futballozhattak, Hirzer (Híres) Ferenc és Viola József majdnem száz éve (1926-ban) a Juventus színeiben, míg Fábián II József és Schubert Gyula a városi rivális Torinóval lett első. Előbbi 1948-ban, utóbbi pedig egy évvel később.

A topligák magyar győztesei Előtérben az egyéni képzés

A szezon első hónapjaiban kultúrsokk is érte a csapatot: rengeteg egyéni és csapattalálkozóra kérték őket Kirkbyben. Slot – pedagógus szülők gyermeke – küldetésének tekintette az edukációt. A játékosok rendszeres visszajelzéseket kaptak a mérkőzésekről és minden edzésről, olyan részletekre való odafigyeléssel, amilyet korábban nem tapasztaltak. A felhasznált felvételek mindig kiemelték az erősségeket, valamint azt, hogy hol tudna egy játékos fejlődni. A segédedzőkből, Sipke Hulshoffból és John Heitingából, valamint Aaron Briggsből (az első csapat egyéni fejlesztőedzője), Ruben Peetersből (vezető fizikai teljesítményedző) és Fabian Otte-ből (kapusedző) álló új háttérstáb gyorsan pozitív benyomást tett a csapatra.

Klopp távozása a klub legnagyobb átalakítását indította el a Fenway Sports Group (FSG) 2010-es felvásárlása óta a vezetőségben is. Miután Michael Edwards gyakorlatilag átvette Mike Gordon FSG-elnöktől a kulcsfontosságú döntéshozói posztot, első dolga az volt, hogy a korábbi skót válogatott Richard Hughest nevezze ki sportigazgatónak, aki pedig Mark Burchillt és Craig McKee-t hozta magával vezető játékosmegfigyelőként. Emellett David Woodfine-t sportigazgató-helyettessé nevezték ki.

Az új játékrendszer

A klub eredeti terve az volt, hogy egy védekező középpályást igazol a nyáron. Augusztusban azonban komoly kudarc következett be, amikor a Real Sociedad játékosa, Martin Zubimendi úgy döntött, hogy marad a csapatánál, noha a Liverpool hajlandó lett volna kifizetni a 60 millió eurós kivásárlási záradékot.

Slot egy technikailag képzett hatost szeretett volna, aki szűk helyeken is tud mozogni, és nyomás alatt is képes a megfelelő passzokat kiosztani, ahelyett, hogy csak rombolna – ám a piacon nagy hiány volt megfelelő alternatívákból. Slot megoldása az lett, hogy Ryan Gravenberchben bízott, és abban, hogy egy mélyebb szerepkörben is kitűnik majd, miután tinédzserként látta őt ott játszani a Feyenoord holland riválisánál, az Ajaxnál. Ez a döntés aztán kiválónak bizonyult.

Már csak azért is, mert Slot a kedvenc 4–2–3–1-es felállását gyakorlatilag 4–2–4-re változtatta letámadásban, ezért a védelem jobban védetté vált a pálya közepén, mivel Szoboszlai vagy Jones játszott Gravenberch és Alexis Mac Allister előtt, vagyis a Liverpool nem egy irányító típusú 10-essel, hanem egy box-to-box játékossal játszott, aki a védekezésből is maximálisan kivette a részét – felszabadítva a gólrekordokat halomba döntő Mohamed Szalah-t is.

A pályán elért eredmények gyorsan igazolták Slot módszereit. A 2023–24-es szezonban a Liverpool mindössze 12 pontot szerzett a lehetséges 30-ból a „nagy hatos” elleni mérkőzéseken, ebben a szezonban pedig eddig 24-ből 20-at.

A győztes mentalitás

Abban a fordulóban, amikor az Arsenal kikapott a Newcastle Unitedtől, a Manchester City pedig a Bournemouth-tól, a Liverpool siralmasan játszott és hátrányba került a Brighton ellen, de végül Gakpo és Szalah góljainak köszönhetően megfordították a meccset. A győzelemmel a tabella élére kerültek, és ott maradtak.

Amikor a dolgok ellened fordulnak, akkor kell odatenni magad. A győztesek mindig győztesek. Szerencsére sok győztes van a csapatunkban

 – mondta Slot az újságíróknak a meccs után. „A közönség hihetetlen volt a második félidőben. A leghangosabb, mióta itt vagyok” – utalt arra, hogy a sikereik közösek.

A Liverpool márciusban a szezon legnehezebb hetét élte át, tizenegyesekkel kiesett a Bajnokok Ligájából a Paris Saint-Germain ellen, majd végignézte, ahogy a Newcastle United elhódítja a Carabao-kupát. Ennek ellenére a csapat nem esett össze, Slot megint jó döntéseket hozott: ahelyett, hogy a következő válogatott-időszak lejárta után a lehető leghamarabb újra összeállította volna a keretet, úgy döntött, hogy ad nekik néhány plusznapot a pihenésre és a felkészülésre a bajnoki hajrá előtt. A játékosok aztán extra teljesítménnyel hálálták meg neki, és végül teljesen megérdemelten nyerték meg a 2024/2025-ös bajnokságot.

Mezey György (1941)

Utoljára az ő vezetésével jutott ki a magyar labdarúgó-válogatott világbajnokságra 1986-ban. Egy évvel korábban a londoni World Soccer az év edzőjének is megválasztotta. Még 2020 februárjában, a 63. Év Sportolója Gálán tüntette ki Életműdíjjal az MLSZ. Bajnoki címet nyert a Budapest Honvéddal és a Videotonnal is.

Laura Dahlmeier (1993)

A 31 esztendős német sílövőt, aki olimpián két, világbajnokságon hét aranyérmet nyert 2019-es visszavonulásáig, az észak-pakisztáni Karakorum-hegységben, a Laila-csúcs megmászása közben érte baleset, amikor lezuhanó sziklák eltalálták. Társa még lejutott a hegyről és értesítette a hatóságokat, de a mentóakció nem járt sikerrel.

Jenei Imre (1937)

A magyar- és a román labdarúgó-válogatott korábbi szövetségi kapitánya 88 évesen hunyt el. Játékosként Romániában és Törökországban is futballozott, de legnagyob sikereit edzőként érte el. A Steaua csapatával 1986-ban megnyerte a BEK-et, a döntőben a Barcelonát büntetőpárbajban győzték le. Később dolgozott a székesfehérvári Parmalatnál és Görögországban is.

A (cseh)szlovákiai vízilabdázás egyik legmeghatározóbb alakját 83 évesen, októberben érte a halál. Bottlik játékosként és edzőként 31 bajnoki címet nyert, de jugoszláv kupagyőzelemhez és két bajnoki ezüsthöz segítette az akkor legendás zágrábi Mladostot is. Szövetségi kapitányként a csehszlovák (1992) és a szlovák válogatottal (2000) is kijutott az olimpiára.

Bottlik László (1942) Kapcsolódó cikkünk

Kassai gyökerekkel, sikerekkel a háta mögött máshol is bőven bizonyított, idehaza és külföldön egyaránt. Bottlik László a (cseh)szlovák vízipóló legfényesebben ragyogó csillaga. Túlszárnyalhatatlan mennyiségű diadallal, játékosként és edzőként egyaránt. Szakmai tudásával az európai magaslatokra is feltört. Túl jár a nyolcvanon, így bőven van mire visszapillantanunk.

Csak azért lett vízilabdázó, mert gyerekkorában minden kassai úszó pólózott is?

Ötéves koromtól jártam a strandra, ott jöttünk össze, s ha lehetett, bejutottunk a medencébe is. Fedett uszoda még nem volt akkoriban. Mikor az ötvenes évek elején Kassán volt a Csehszlovákia–Magyarország pólómérkőzés, megtetszett nekem az úszás és a vízilabda is, s végül ott ragadtam. A Lokomotívában kezdtem, Tirpák edzőnél. Innen kerültem a Jednotába, majd a VSS-be.

A kassai ČH a múlt század hatvanas, hetvenes, nyolcvanas éveiben élte aranykorát. Színeiben játékosként és edzőként 30 bajnoki címet gyűjtött össze, ami a mai erőviszonyokat ismerve túlszárnyalhatatlan mennyiség. Túl a nyolcvanon, mit őriz magában ebből a sikersorozatból?

Nem mondok sokat, de nem akarok kihagyni semmit. Nagyon szép idők voltak, amikor Ščavnický vezérletével elkezdtük nyerni a bajnoki címeket. Utána jött Stoffan edző, majd én. És a játékot 1975-ben hagytam abba, mert nem engedték, hogy pólózzak és edző is legyek egy személyben.

És mi ragadt meg ebből az időszakból az emlékezetében?

Biztos, hogy oda sorolnám az 1968-as ausztráliai túrát, ami nem mindennapi út volt. Mert Magyarországra jártunk gyakran, de a távoli földrészre nem nagyon. Ez mindig eszembe jut, kihagyhatatlan. Én 1966-ban már az Európa-bajnokságon játszottam Utrechtben. Ez is emlékezetes, később Szlovákia nem volt a legjobbak között, de a B csoportban mindig az élbolyba tartoztunk.

 (szül. 1942-ben Kassán).

(Cseh)szlovákia legsikeresebb vízilabdázója a II. világháború után. 148 alkalommal szerepelt a válogatottban 31-szeres bajnok játékosként és edzőként együttvéve. Játékosként két Eb-n, majd edzőként haton vett részt. Szövetségi kapitányként két olimpiára vitte ki a válogatottat (1992, Barcelona – a csehszlovákot, 2000, Sydney – a szlovákot). Egy világbajnokságon szerepelt a szlovák válogatottal (1998: Perth). Volt edző az egykori Jugoszláviában (Mladost Zágreb), Máltán és Svájcban is, foglalkozott a miskolci ifikkel. Nyugdíjasként él Kassán.

Bottlik László

És a ČH-s időszak emlékei?

Abból a harminc évből nehéz kiragadni valamit. Minden időszaknak megvoltak a sajátosságai. Nagyon jó társaság jött össze! Sokat jártunk külföldre, edzőtáborokba, főleg Magyarországra. Nagyon elégedettek voltunk a helyzetünkkel. Mindenki kicsit irigyelt bennünket, hogy olyan gyakran elhagyhattuk az országot. Legtöbbször a szocialista államok biztonsági alakulatainak szpartakiádján jöttünk össze: a bolgárok, az oroszok, a románok, a keletnémetek, a magyarok társaságában.

A nyolcvanas évek végén elment a zágrábi Mladostba edzősködni, ahol világsztárokkal dolgozott. Kupagyőztes és kétszer második lett védenceivel a roppant erős bajnokságban. Bár marasztalták, mégis idő előtt hazajött. Miért?

Hívtak haza, hogy jöjjek segíteni a Novákynak. Jó dolgom volt Zágrábban, nekik az kellett volna, hogy meg tudjuk verni a bajnokságban a belgrádi Partizant, és ez nekem nem sikerült. Csak a kupában jött össze. Kaptam egy hazai ajánlatot, s olyan volt, amire nem lehetett nemet mondani. Utána ötször nyertem bajnokságot a Nováky csapatával, meg kupagyőzelem is volt közben. Nagyon elégedett voltam! Edzőtáborokba jártunk az akkori Jugoszláviába meg Magyarországra, mert volt pénz a klubban. S ha kértem valamit, az nyolcvan százalékra meg is valósult. Ők is elégedettek voltak, mert jöttek a bajnoki címek.

Nováky után visszatért még Kassára, és a ČH Hornets csapatával is eljutott egyszer a csúcsra. Ez volt a ráadás?

Két évet töltöttem a kassai klubban. Az elsőben edzőként, a másodikban sportigazgatóként működtem közre a bajnoki elsőség elérésében. Hogy ráadás volt-e a visszatérésem? Itthon volt a családom, s már nem akartam kimenni, mert abban az időben itthon megvoltak a megfelelő lehetőségek az edzősködésre. Novákyban is, ezért maradtam.

Milyen lehetőségeket nyitott Szlovákia önállóvá válása a vízilabdában?

Játékosaink előtt kinyílt a lehetőség a külföldi szereplésre. Azelőtt nem járhattak idegenbe profiskodni. Örültem, amikor Kassáról Vidumanský vagy Poláček elment a zágrábi Mladostba, amellyel Európa-kupát nyertek. A kassai csapattal nem tudtak volna. Én is örültem, hogy elmentem egy olyan klubba, amely kilencszer volt BEK-győztes.

Azt hogyan könyvelte el magában, hogy kétszer is kivitte a pólóválogatottat az olimpiai játékokra: 1992-ben Barcelonában a csehszlovákot, 2000-ben Sydney-be a szlovákot?

Olimpiai selejtezőt játszottunk, és nyerni tudtunk, vagy olyan helyezést értünk el, ami elég volt a kijutáshoz. Örültem neki, akárcsak a fiúk. Azzal a tudattal mentünk ki, hogy olimpiai bajnokok nem leszünk, mert nem volt arra csapatunk, csak a kijutásra. Önmagában már ez is nagy dolog volt!

Elmondható, hogy a ČH-val elért sikerek közben fonódott össze egy életre a vízilabdával?

Igen. Mivel Kassán nevelkedtem, nagyon jól éreztem magam ebben a klubban. De jól éreztem magam Novákyban is. Engem szerettek Zágrábban meg Svájcban is. De mindenhol hiányzott a hazai légkör. Mindenhol akarták, hogy maradjak, de nem folytattam. Megmondom őszintén: nekem nagyon jó kapcsolataim voltak a magyarországiakkal, a jugókkal, az oroszokkal, mert tudok magyarul, oroszul, szerbül, és horvátul sem volt probléma megértetni magamat. S bár a német nyelv gyengén ment, Svájcban három évig tartottak, és még akarták, hogy maradjak.

Tavaly betöltötte a nyolcvanat. Vont már mérleget sportemberi pályafutásáról?

Nem mérlegelek semmit. Nem vagyok megelégedve azzal, amit elértem, mert az ember mindig többet akar. Akkoriban nem volt máshol olyan lehetőség a pólóra, mint Kassán. Tudtam alkalmazkodni a körülményekhez, és lehet, hogy volt egy-két lépcsőfok, ahova eljuthattam volna, de nem sikerült. Csehszlovákia 1936 után 1992-ben került ki újra az olimpiára, ezután Szlovákia is egyszer, vagyis összesen kétszer voltak velem pólósaink az ötkarikás játékokon, ami ritka dolog.

Pedagógusi végzettsége van, tanított is valaha?

Tíz évet lehúztam a kassai vasmű tanonciskolájában.

A vízilabda miatt hagyta abba?

Nem. Akkor mentem ki külföldre. 45 évesen Zágrábba. Örültem, hogy a világ legjobb klubcsapata szólított meg. Ezt nem lehet egy lapon említeni a tanítással. Eljöttek utánam 1987 karácsonyán, s azt gondoltam, hogy a csapatot akarják kivinni. Nem, nekik edző kell, adták tudtomra. Mégpedig azért, hogy verjük meg a belg- rádi Partizant.

Játékosként az ötletes, az ellenfél eszén túljáró vízilabda kedvelője volt. Azóta nagyot fordult a pólóvilág, vízi birkózássá változott a játék. Tudja még élvezni?

Sok a szabálytalanság, rendre megszakad a játék, és manapság igazán szép támadásokat már nem látni. Az eredményes, aki az emberelőnyt nagyobb arányban használja ki, mint az ellenfél. Tudomásul kell vennünk a sportágon belül is, hogy a játék ugyan gyorsabb lett, de ugyanakkor keményebb is. Több a szabálytalanság. Én szeretem a vízilabdát, kimegyek az összes mérkőzésre. Odafigyelek a játékra, időnként bírálok is, bár senki nem hallgat rám.

Idehaza és külföldön is letette a névjegyét a medence szélén. Ha felajánlanák, melyik klubcsapat vagy válogatott irányítását vállalná el?

Ha a koromat nem vesszük figyelembe, én csak a magyar vagy valamelyik jugoszláv utódállam irányítását vállalnám el, mert manapság nem elég elképzelni valamit, meg is kell azt magyarázni a játékosoknak. És ha nem tudom ezt elmondani az adott nyelven, akkor baj van. Három évig edzősködtem Máltán, de az a válogatott Európában csak a C csoportban pólózott. A legjobbak között már nem elég egyszerűen megmondani a dolgokat, a nagy csapatoknál már összetettebb a helyzet, úgy meg kell magyarázni a taktikát a játékosoknak, hogy értsék is, és ne csak azt gondolják, hogy megértették.

Hogyan telnek a kassai nyugdíjas évei? Mennyi helye maradt még benne a vízilabdának?

Kimegyek a kassai mérkőzésekre, néha Magyarországra is átugrom. Mindennap megiszom a magam kávéját baráti társaságban. Ha netán Kassán edzőtáborozik a válogatott, oda is kijárok. Kialakul ugyan a véleményem, de nem mondom senkinek, csak azt kívánom a szövetségi kapitánynak, hogy mint én tettem: húsz év alatt menjenek ki két olimpiára.

Van vízilabda nélküli napja?

Nem foglalkozom minden nap a vízilabdával, de ma is – mint mindennap – voltam úszni. Rendre felbukkanok az uszodában, elég csak kinéznem az ablakomon, és máris látom. Közel vagyok hozzá. Emellett még kimegyek a városba, körülnézek, elbeszélgetek, könyvet, folyóiratot olvasok. A nyolcvanon túl már ne dolgozzon az ember, hatvanévesen még megtehette. Élvezem az életet az unokáimmal, és nincs mire panaszkodnom.

Szelle Norbert (2006)

A mindössze 19 éves fiatal Albár és Vásárút között egy tragikus közlekedési balesetben vesztette életét, autójával lehajtott az útról, és egy fának ütközött. A DAC saját nevelésű labdarúgója, aki korábban Bősön is futballozott, Nádszegen szerepelt kölcsönben. A szövetség statisztikái szerint pályafutása során 136 tétmérkőzésen 30 gólt lőtt.

Vími Roland (1969)

A csallóközi és a (cseh)szlovákiai asztalitenisz egyik legnagyobb alakja 55 évesen hunyt el. Pályafutása csúcsán az „örök tartalék” szerepéből előrelépve kijutott két Eb-re és vb-re a csehszlovák válogatottal, és 1992-ben a barcelonai olimpián is bemutatkozott. 1991-ben bronzérmet szerzett a válogatottal a csibai vb-n.

Werner Lorant (1948)

A legendás német labdarúgóedző 2008 és 2012 között, két időszakban is edzette a DAC csapatát. A játékosként többek között a Dortmund, a Frankfurt és a Schalke színeiben is játszó Lorant edzőként dolgozott az 1860 Münchennél, Törökországban, Dél-Koreában és Cipruson is. A sárga-kékeket 30 élvonalbeli bajnokin irányította.

Összeállította: Elek Zoltán, Lencsés Zoltán. (Fotók: TASR, TASR/AP, MTI, MTK, dac1904.sk, mlsz.hu, Képarchívum)

Kapcsolódó cikkünk

A 2025-ös év sportos hőseit összefoglaló cikkünkben a sikereses szlovákiai magyar kézilabdázók és kajakosok mellett szerepet kapott egy dunaszerdahelyi edző is. A magyar sportélet szereplőitől egy-egy vb-cím vagy BL-győzelem is szükséges volt, hogy felkerüljenek listánkra.

U17-es szlovák női kézilabda-válogatott

Bölcskei Lujza Rozi, Cseh Viktória, Gogola Zara Barbara és Komlós Eszter személyében magyar anyanyelvű lányok is hozzájárultak a szlovák U17-es kézilabda-válogatott történelmi Európa-bajnoki aranyérméhez. A csapatsportokat tekintve ugyanis az ország első Eb-aranyát szerezték meg nem kis meglepetésre, többek között a dánokat is sikerült legyőzniük.

Kapcsolódó cikkünk

Bölcskei Lujza Rozi, Cseh Viktória, Gogola Zara Barbara és Komlós Eszter személyében magyar anyanyelvű lányok is hozzájárultak a szlovák U17-es kézilabda-válogatott szenzációs Európa-bajnoki aranyérméhez. Mindannyiukat megkérdeztük érzéseikről, élményeikről és a siker titkairól.

A szlovák U17-es kézilabda-válogatott nagy meglepetésre nyerte meg az Európa-bajnokságot, amelyen mindössze egyetlen vereséget szenvedett el. A Pavol Streicher szövetségi kapitány, Ľuboš Hepner asszisztens és Janko Čerňan erőnléti edző vezette lányok sikere páratlan az önálló Szlovákia történetében: a csapatsportokat tekintve ez az ország első Európa-bajnoki aranyérme.

Érdekes

1. A győzelmetek után a média azonnal vizsgálni kezdte, hogy mi lehet a siker titka, hiszen felnőttszinten Szlovákia a közelében sem jár ilyen eredményeknek. Szóba került, hogy kimagaslóan erős korosztály vagytok, a jó edzői stáb és a jó mentalitás is. Szerintetek minek köszönhető az Eb-arany?

2. Melyik volt a torna legmeghatározóbb pillanata számotokra?

3. Mit jelenthet ez a siker a pályafutásotoknak, mi az, amit a jövőtől reméltek?

Kérdéseink a játékosokhoz: Bölcskei Lujza Rozi

(17 éves, a Slovan Duslo Šaľa játékosa)

1. Nagyon sokan mondogatják nekünk, hogy mi vagyunk a legjobb korosztály. Szerintem fontos hangsúlyozni, hogy mi a meccseken kívül is nagyon jól elvagyunk egymással, szóval sokat hozzátesz, hogy remek a hangulat. Tele vagyunk ügyes játékosokkal és mindig segítünk egymáson.

2. Óriási boldogságot éreztem, amikor eldőlt, hogy győzünk. Arra gondoltam, hogy tényleg megcsináltuk ezt! Még most is nehéz elhinni.

3. Ezek után a jövő évi világbajnokságra úgy megyünk, hogy szeretnénk ott is elérni valamit. Egyébként nincs konkrét célom, az egyetlen és legfontosabb az, hogy folyamatosan fejlődjek.

Cseh Viktória

(16 éves, a HC DAC játékosa)

1. Szerintem nagyon jó kollektíva vagyunk, az biztos, és fizikailag is erősek vagyunk, és ugyanúgy az edzőknek is köszönhetjük a sikert, akikkel közösen nagyon sok munkát befektettünk ebbe az egészbe.

2. Nekem egyelőre még felfoghatatlan ez a siker. Talán a legmeghatározóbb élmény a lefújás pillanata volt, amikor eldőlt, hogy győzünk és ünnepelni kezdhettünk.

3. Az volt a célom, hogy bekerüljek a válogatottba, és elvigyenek ehhez hasonló versenyekre. Ez most sikerült, de szeretném, ha folytatódna, szeretnék tovább fejlődni, egyre jobbá válni.

Gogola Zara Barbara

(16 éves, a HC DAC játékosa)

1. Biztosan meg kell említeni az edzőket, mert nagyon jó velük az összhang és a munka. A csapatot is meg kell dicsérni, egyrészt individuális oldalról, másrészt ahogy közösen elvégeztük a munkát. A kvalifikáció óta keményen dolgoztunk, mindannyian szeretünk a válogatotthoz járni. Úgy mentünk az Eb-re, hogy jussunk tovább a csoportból, kerüljünk be a legjobb 12 közé, mert az világbajnokságot ér. Nem voltak olyan céljaink, hogy éremért akarunk játszani. Egyszerűen csak minden meccsen ki akartuk adni magunkból a száz százalékot.

2. Amikor a negyeddöntőben megkaptuk a dánokat, akiktől rögtön előtte kikaptunk, úgy voltunk vele, hogy nincs min spórolni, vissza kell vágni nekik. Az elődöntőben kicsit megijedtünk, amikor a házigazda Montenegró következett – számítottunk a sok szurkolóra, a teli csarnokra és tartottunk a bíróktól is. De az elejétől fogva erőt mutattunk félelem helyett, és végül szerintem ők ijedtek meg tőlünk. Nem számítottunk nagy esélyesnek, a torna elején picit le is néztek minket, de aztán már megkaptuk a tiszteletet. Ezek után a horvátok elleni döntő már könnyebb volt számunkra az elődöntőnél. Tudtuk, hogy az érem biztos, itt már nincs mit veszíteni, és mindent ki kell adni magunkból.

3. Egy pár éven belül szeretnék külföldön kézilabdázni. A válogatottal is vannak nagyobb céljaim. Szlovákiában ez eddig nem nagyon tűnt teljesíthetőnek, de most bebizonyítottuk, hogy mindent lehet, csak akarni és edzeni kell. Szeretnék egyszer az NB I-ben, a BL-ben szerepelni, de az még nagyon messze van.

Komlós Eszter

(16 éves, a HC DAC játékosa)

1. A kollektívát és a csapat húzóerejét mondanám. Nagy akaraterő van bennünk, nyerni akarunk, és mindenki nyomja előre a másikat.

2. A németek elleni csoportmeccs után merült fel bennem, hogy akár többet is el tudnánk érni, mint a legjobb 12-be jutás, ami a kitűzött célunk volt. A negyeddöntőben, a dánok elleni visszavágó meghatározó volt. Az nagyon izgalmas volt, és erőt adott nekünk, hogy aztán végig tudjunk menni a döntőig.

3. Nagyon várom a jövő évi vb-t és bízom benne, hogy valami nagyot elérhet a csapat. Szerintem ott már el fogjuk hinni az elejétől kezdve, hogy sokra vagyunk képesek. De valószínűleg a nyomást is érezni fogjuk, hogy teljesíteni kell, hiszen most Európa-bajnokok lettünk. Ami a személyes célokat illeti, szeretnék még sokáig válogatott lenni, mert nagyon jó élmény. Minél tovább szeretnék kézilabdázni, lehetőleg sérülések nélkül.

Kapcsolódó cikkünk

Csapatsportok tekintetében az önálló Szlovákia történetének legjobb eredményét érte el az U17-es női kézilabda-válogatott, amely megnyerte a montenegrói Európa-bajnokságot. A sikerből komáromi és dunaszerdahelyi lányok is kivették a részüket.

A szlovák U17-es válogatottat előzetesen nem emlegették a torna esélyesei között, a stáb pedig indulás előtt azt a célt tűzte ki, hogy a csapat az összesített rangsor első felében végezzen és ezzel kiharcolja a világbajnoki részvételt.

Ez egy nagyon erős korosztály

A meglepő Eb-diadal után a médiában azonnal körbejárták a siker tényezőit. Pavol Streicher szövetségi kapitány szerint alapból egy nagyon erős generációról van szó, amely összeszokott, jó csapatot alkot.

„Régóta láttuk és tudtuk, hogy ez a korosztály sokra hivatott. Kilenc felkészülési mérkőzésen maradtunk veretlenek, ez már árulkodó volt. Viszont a vb-selejtezős eredményeinket nem tartottam túl mérvadónak. Ott az ellenfeleink közül Ukrajna nagyot hibázva túlkoros játékosokkal jött, és így végül csak 6-7 játékost tudott felállítani, az olaszoknál és a törököknél pedig tudtuk, hogy nincsenek a szintünkön. Viszont ezek a meggyőző sikerek jelezték először, hogy a csapat formálódik és nagy dolgokra hivatott, nem turistaként utazik majd az Eb-re”

– mesélt az előzményekről Pavol Streicher a keddi, pozsonyi sajtótájékoztatón. A tréner hangsúlyozta, hogy a tornára nem esélytelenként ment ki a szlovák válogatott, ahogy azt néhány helyen írták, hiszen mindannyian érezték, hogy jól felkészültek a viadalra.

A következő árulkodó jel az volt, amikor a lányok egy kifejezetten erős csoportot nyertek meg az Eb-n. „Ezzel sikerült is bebiztosítanunk a jövő évi vb-szereplésünket. A csoportkör után már letisztultak az erőviszonyok, és kicsit máshogy néztek ránk az ellenfelek – nemcsak az eredményeink, hanem a mutatott játékunk miatt is. 

Ezután úgy voltunk vele, hogy mindig csak a következő meccsre fókuszálunk. Egyáltalán nem beszéltünk érmekről, csak arról, hogy nyerjük meg a soron következő mérkőzést”

 – tette hozzá Streicher. 

Asszisztense, Ľuboš Hepner a mentális felkészülésről emlékezett meg: „Motivációs videókat, szurkolói üzeneteket mutattunk a lányoknak, amik erőt adtak, és a hatásuk végül a jó teljesítményben mutatkozott meg.” 

A sajtótájékoztatón kiemelték Janko Čerňaň erőnléti edző rendkívül fontos szerepét, aki a felnőttek stábjából segített be. Az edzői páros kifejezetten gyors, erős, domináns játékot kért a csapattól. 

„A modern európai kézilabda szellemében akartunk játszani. A mai viszonyok között csak akkor érhetsz el valamit, ha erős vagy és gyorsan játszol” 

– jelentette ki az edző.

A szlovák válogatott a csoportkörben Portugáliát és Észak-Macedóniát megverte, a németekkel pedig döntetlenezett. A középdöntőben a spanyolok elleni győzelem és a dánok elleni vereség után csoportmásodikként jutott a negyeddöntőbe, ahol sikeresen visszavágott a dánoknak. A döntőbe jutásért a házigazda montenegróiakat verték 29:27-re, a fináléban pedig a horvátokat 34:30-ra.

A szlovák csapat így Európa-bajnokként lesz ott a jövő évi világbajnokságon, amelyet az egyelőre nem hivatalos információk szerint szintén Podgoricában rendeznek.

Az Európa-bajnok lányok keretében több magyar ajkú játékos található, a HC DAC-ot erősítő Cseh Viktória és Komlós Eszter, valamint a komáromi Bölcskei Lujza Rozi is hozzájárult a sikerhez.

A két szlovákiai kajakos idei éve remekül sikerült, taroltak 500 méteren. A somorjai Sidó mindhárom számában érmet szerzett az U23-as Eb-n. K1-ben és a komáromi Bugárral K2-ben ezüstérmet nyert, az aranyérmes négyesben pedig mindketten ott ültek – pont úgy, ahogy a korosztályos vb-n is, ahol a K2-t is megnyerték, Sidó pedig második lett K1-ben. 

Sidó Bianka és Bugár Réka Borbély Balázs

Az ETO FC Győr csapatát 2024 áprilisában átvevő dunaszerdahelyi tréner immár az élvonalban is letette a névjegyét. Borbély csapatával az első NB I-es szezonjában a negyedik helyen zárt úgy, hogy tavasszal csak az utolsó fordulóban kaptak ki a Ferencvárostól. Ezt követően a Konferencialigában egy lépésre voltak a főtáblától, a bajnokságban pedig őszi bajnokként zárták az évet.

A Ferencváros labdarúgócsapata

A magyar bajnok ugyan ősszel sokat bukdácsolt a Fizz Ligában, de az európai porondon kiemelkedő teljesítményt nyújtott. A BL-selejtező utolsó körében alulmaradt az azóta már ott is bizonyító Qarabag ellen. Így az Európa-liga főtábláján szerepelt az ősszel, ahol 6 meccs után 4 győzelem (Genk, Salzburg, Ludogorec, Rangers), 2 döntetlen (Plzeň, Fenerbahce) és biztos továbbjutás a mérlege.

Szoboszlai Dominik

Marco Rossi válogatottjának immár 25 éves csapatkapitánya lett az első magyar futballista, aki meg tudta nyerni a világ legerősebb bajnokságát, a Premier League-et. Azzal, hogy Angliában csúcsra ért, már mindegyik európai topligának van magyar bajnok futballistája. Szoboszlai már az előző szezonban is a Pool legjobbjai között volt, de ősszel szinte egyedül vitte hátán gyengélkedő csapatát.

Paris Saint-Germain FC

A labdarúgó Bajnokok Ligája idei szezonjában Európa egyik legmegosztóbb klubja ért fel a csúcsra. Párizsban bevált a recept, hogy elengedjék a kiöregedő sztárokat és a túl nagy egóval rendelkező Mbappét, hiszen Luis Enrique így össze tudta rakni a verhetetlen csapatot. A PSG pedig a BL-trófea után az Európai Szuperkupát is megnyerte a francia bajnoki cím és a kupa mellé.

A 2026-os labdarúgó-világbajnokság több szempontból is különleges lesz. Az Egyesült Államokban, Kanadában és Mexikóban rendezendő torna a későbbi győztes mellett minden bizonnyal Üzbegisztán, Jordánia, a Zöld-foki Köztársaság és Curacao számára lesz igazán emlékezetes, hiszen először lesznek ott a vb-n. Ehhez persze kellett a 48 csapatra való bővítés is… 

Debütáló vb-kijutók Csikós Zsóka

A mindössze 24 éves kajakos a račicei Eb-n történelmet írt, miután az első magyar női kajakos lett, aki egy kontinensviadalon három egyéni számban (500 m, 1000 m, 5000 m) is aranyérmet szerzett. Ha ez nem lett volna elég, Milánóban világbajnok lett K1 1000 méteren, 500-on harmadik lett, majd a győri maratoni vb 3,6 km-es távján is a dobogó tetejére lapátolta magát.

Magyar férfi kenu négyes

A 2007-es duisburgi világbajnokságon után 18 évvel Kollár Kristóf, Juhász István, Hajdu Jonatán és Fejes Dániel ismét a csúcsra vitték Magyarországot a kilencvenes évek egyik sikerszámában, férfi C4 500 méteren. A vb-cím mellett ráadásul Kollár és Juhász párosban nyert még világ-és Európa-bajnoki bronzérmet is, így van esély, hogy újra csilloghatnak a magyar kenusok.

A magyar sportközvélemény még mindig csak tanulja a tekvandó szabályait és rendszerét. Ehhez nagyban hozzájárult Márton Luana, aki két világbajnoki címmel zárta az évet, míg testvére, a tavaly olimpiai bajnok Viviana egy vb-címmel és egy ezüstéremmel lett gazdagabb. 2025-ben ugyanis a nagy világbajnokság mellett rendeztek egy csak női eseményt is a sportágban.

A világbajnok Márton ikrek Magyar jégkorong-válogatott

A magyarok Kazahsztán legyőzésével őrizték meg tagságukat a világelitben. A svéd–dán rendezésű idei világbajnokságon becsúszott néhány kellemetlen vereség Háriéknak, ám az az egy, 4:2-es győzelem elég volt a boldogsághoz. Az utolsó csoportkörben a végül döntőig menetelő Svájc is segített, a kazahokat legyőzve biztosította a magyar bentmaradást.

Kós Hubert

Jelenleg ő a magyar úszósport legfényesebb csillaga. Az olimpia után idén Európa-csúccsal világbajnok lett 200 háton, 200 vegyesen pedig bronzérmesként csapott célba Szingapúrban. A tengerentúlon több versenyt is nyert, a torontói rövid pályás világkupán 100 és 200 méter háton is világcsúccsal győzött, amivel biztosította összetett győzelmét is a sorozatban.

A Ferencváros férfi-vízilabdacsapata

Az FTC 2024 után idén is megnyerte a vízilabda Bajnokok Ligáját. A sokáig egyeduralkodó Pro Recco után idén a Novi Beograd csapatát tudták legyőzni. E mellett a zöld-fehérek megvédték címüket az európai Szuperkupában is, valamint Magyarországon sem találtak legyőzőre. A hazai bajnokságot sorozatban negyedszer, a kupát nyolcadszor nyerték meg.

Lando Norris

A Forma–1 legfrissebb világbajnokának örökké emlékezetes lesz a 2025-ös év. A McLarent 2008 után vitte vissza a trónra a brit, aki a sorozat történetének 35. világbajnoka lett. Norris ráadásul úgy tudott győzni, hogy nem ő, hanem Verstappen nyerte a legtöbb nagydíjat a szezonban. Abu-Dzabiban viszont bejött a dobogóra, és két pontocskával megelőzte a hollandot.

A labdarúgó Niké Ligában első szezonjukat teljesítő komáromiakat sokan leírták a feljutást követően. A teljes idényt idegenben abszolváló lila-fehérek viszont rácáfoltak a kétkedőkre, és két fordulóval a szezon vége előtt egy „otthon”, Aranyosmaróton elért 0:0-val biztosították, hogy az új szezont is az élvonalben kezdhették. Az őszt szintén jól zárta a KFC, pedig a stadion továbbra sincs kész…

Komáromi KFC Kapcsolódó cikkünk

A sportévet összefoglaló első cikkünkben 2024 hősei közé a párizsi bajnokok, a KFC-s focisták és a női kézisek is odafértek.

Gulyás Michelle

A rosszul sikerült világbajnoksága után az is kérdéses volt, hogy ott lehet-e Párizsban, de végül a Magyar Öttusaszövetség, Balogh Gábor elnökkel az élen bizalmat szavazott neki, és milyen jól tette. Az olimpián remekül versenyző immár 24 éves Gulyás aranyérmes lett. Azóta pedig nem telik el hét, hogy ne látnánk mosolyát egy-egy díjátadón vagy interjúban.

Armand Duplantis

Napjaink atlétikai csillagai közül a svéd rúdugró ragyog a legfényesebben. Az olimpia aranyérem mellett nyert idén Eb-t és fedett pályás vb-t is a számos Gyémánt Liga-siker mellett. Az pedig nála már szinte természetes, hogy áprilisban Kínában, augusztus elején éppen Párizsban, majd a hónap végén Lengyelországban döntötte meg saját világcsúcsát az atlétika svéd csillaga.

Kós Hubert

Azt mindenki tudta, hogy a tavaly világbajnoki címet nyert úszó kemény edzéseket végez Bob Bowman irányítása alatt, de a remény mellé, hogy olimpiát nyerhet, a júniusi Eb-arany hozta meg a szükséges pluszt. Párizsban végül remekül hajrázva győzött 200 háton, majd néhány hónap alatt újra összekapta magát a budapesti rövid pályás vb-re, ahol kis híján világcsúcsot úszva nyert a Duna Arénában.

Milák Kristóf

Amíg meg nem nyerte a 100 m pillangóúszás döntőjét, sokan mondták, hogy ilyen hozzáállással senki nem lehet olimpiai bajnok. A kritikusok úgy vélték, ezt bizonyítja, hogy a 200-as fináléban „csak” második lett. Milák azonban csattanós választ adott, hiszen Egerszegi Krisztina és Darnyi Tamás után ő lett a harmadik magyar úszó, aki két különböző olimpián nyert aranyat.

Kós és Milák Szlovák női teniszválogatott

Matej Lipták szövetségi kapitány irányításával Rebecca Šramková, Anna Karolína Schmiedlová, Viktória Hrunčáková, Renáta Jamrichová és Tereza Mihalíková több végső győzelemre is esélyes csapatot búcsúztatva jutott a Billie Jean King-kupa döntőjébe. Ott ugyan nem sikerült bravúrt bemutaniuk az olaszok ellen, de így is óriási sikert értek el.

Rasovszky Kristóf

Az olimpia előtt talán kissé meghúzta magát, és a nyílt vízi úszóknál inkább Betlehem Dávidról szóltak a hírek. Aztán Párizsban, borzasztó körülmények között megnyerte a 10 kilométeres távot, amelyen három évvel korábban Tokióban még ezüstérmes volt. Rasovszkyt nem zavarta a Szajna nem túl jó minőségű vize, a befutó után pedig együtt örült a 3. helyen beérő Betlehemmel.

Rasovszky Bayer Leverkusen

A gyógyszergyáriak előző szezonját az sem ronthatta el, hogy az EL-döntőben kikaptak. Amit viszont a bajnokságban véghez vittek, egyszerűen zseniális. Xabi Alonso csapata veretlenül, 28 győzelemmel és 6 döntetlennel, 17 pont előnnyel nyerte meg a Bundesligát. Ha pedig nem lenne elég, hogy 11 év után letaszították a Bayernt a trónról, megnyerték a Német Kupát is.

Magyar férfipárbajtőr-válogatott

A Siklósi Gergely, Koch Máté, Andrásfi Tibor, Nagy Dávid összetételű csapat az addigi címvédő, a friss egyéni aranyérmessel felálló japánokat győzte le a párizsi olimpia döntőjében. Az utolsó asszónak még három tus előnnyel vágtak neki, ám végül szoros csatában egy örökre emlékezetes aranytussal nyerve tették feledhetetlenné győzelmüket és 1972 után újra csúcsra értek.

A párbajtőrözők Matej Beňuš

A vízi szlalomozó szerezte a szlovák küldöttség első, és mint később kiderült, utolsó érmét Párizsban. A C1-ben versenyző kenus a selejtezős futamban még hibázott, de így is befért a legjobb 12-es döntőbe, ahol már jóval koncentráltabban versenyzett és csak ketten előzték meg. A 2016-ban már ezüstérmet nyerő Beňuš idei bronza a sportág 16. szlovák ötkarikás medálja.

KFC

A komáromi labdarúgás történetéből már sosem törlik ki a 2024-es évet. A csapat mondhatni hazai pálya nélkül, Vágsellyén szerepelve nyerte meg a II. ligát és jutott fel az élvonalba. Radványi Miklós csapata ráadásul a történelmi siker után az élvonalban sem lett pofozógép, hiszen a 10. helyen telelnek. Az örömöt csak a megépülő stadion fokozhatta volna. Majd jövőre.

A DAC tavasza

A borzalmas őszi szereplés után hajlamosak vagyunk elfelejteni a sárga-kékek tavaszi menetelését. A felsőházi rájátszásban remeklő szerdahelyieknél az év elején az sem volt biztos, hogy ott lesznek a legjobb hatban, de végül ezüst-érmesként zártak. Ha a csapatok nulláról indultak volna a felsőházban, a DAC bajnok lett volna, de így is sorozatban hetedszer kijutott az európai porondra.

KFC és DAC Spanyol fociválogatott

Az idei labdarúgó-Európa-bajnokság előtt kevesen emlegették a spanyolokat a végső győzelemre esélyesek között. Az utánpótlás-válogatottaknál korábban a játékosok nagy részével dolgozó Luis de la Fuente azonban aranyra vezette csapatát. A szlovákok szintén hősökké válhattak volna az angolok elleni nyolcaddöntőben, de Bellingham és Kane megfúrták Schranzék álmát.

Magyar női kéziválogatott

Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány válogatási elveit a mai napig sokan nem értik, de az eredmények őt igazolják. A válogatott előbb a debreceni olimpiai selejtezőn csoportelsőként jutott ki Párizsba, ahol kis híján csodát tett, de végül hatodikként zárt. Ez után újult erővel vágtak neki az Eb-nek, ahol Debrecenen át eljutottak Bécsbe és egy csodás bronzéremmel utaztak haza.

Győri Audi ETO KC

A győriek idén tizedik Bajnokok Ligája-döntőjükben hatodszor értek fel Európa csúcsára. A korábbi ETO-hegemóniát a norvég Vipers Kristiansand törte meg, a zöld-fehérek pedig négy sikertelen év után idén visszaültek Európa trónjára. Győri-Lukács Viktóriáék magabiztosan győzték le a Bietigheim csapatát a fináléban.

A magyar kézis lányok Márton Viviana

2024. augusztus 9. előtt kis túlzással a magyar sportszerető közvélemény nem tudta, hogy ki az a Márton Viviana, de a legtöbbeknek még arról sem volt sejtése, hogy tekvandóban van magyar olimpiai résztvevő. Ezt követően viszont minden megváltozott a magyar és kanári-szigeteki zászlóval aranyat ünneplő sportoló életében, aki esélyt sem adott ellenfeleinek Párizsban.

Kapcsolódó cikkünk

A budapesti rövid pályás úszó-világbajnokság szombat délelőttjén véget ért az olimpiai bronzérmes, világ- és Európa-bajnok Kapás Boglárka pályafutása. A magyar szurkolók egyik kedvence egy előfutambéli úszással és egy 16. hellyel búcsúzott a versenysporttól.

A magyar úszó a szemünk előtt nőtt fel, hiszen már a 2008-as pekingi olimpián megismerhettük a nevét. Akkor a magyar csapat legfiatalabbjaként, 15 évesen és 111 naposan utazhatott az ötkarikás játékokra. Igazán azonban akkor vált ismertté a neve, amikor az első ifjúsági olimpián, 2010-ben megszerezte Magyarország első aranyérmét 200 méter pillangón, amelyet még egy első és egy második hely követett. 

Eredményeinek felsorolására aligha lenne elég helyünk, de a kezdeteknél a 2012-es debreceni nagy medencés Eb-t még kiemelnénk, ahol szülővárosában lett aranyérmes 800 méteres gyorsúszásban.

A törékeny testalkatú lánytól senki nem várta, hogy a sprintszámokban villogjon, de sokan azt sem gondolták, hogy a hosszabb távokon sikeres lehet. Volt azonban egy edző, aki óvodás korában kiszúrta a tehetségét és felajánlotta szüleinek, hogy foglalkozna vele. 

„Mostani agyammal sem könnyű megmondani, mit látott bennem, de szerencsére nem csalta meg a szeme. 

Gyorsan kiderült a tehetségem, de az is, hogy nekem nem lesznek hatalmas izmaim, pillanatnyilag sem súlyzózom, mert nagy muszklikkal könnyű lenne besavasodni is” – nyilatkozta a már említett Eb-arany után, majd valahogy úgy fogalmazott, hogy a hal sincs kigyúrva, mégis gyors. Ez pedig rá is igaz volt.

Az eredményei mellett elsősorban természete és mosolygós nyilatkozatai miatt vált azonnal a szurkolók kedvencévé. A bájos kislány mindig őszintén nyilatkozott a kamerák és a mikrofonok előtt, majd az évek múlásával érett nőként is ezt tette, a gyermeki mosolyt mindig megtartva. Ugyan gyakran pityergett is, de ezek leginkább örömkönnyek voltak. „Csak két tizedre volt az ezüst, de az az igazság, hogy egyáltalán nem érdekel, nem zavar. Amiért jöttem, azt hazaviszem és ez annyira fantasztikus érzés” – mondta az M4 Sport kamerái előtt az olimpiai bronz megnyerése után 2016-ban.

A riói ötkarikás játékokig persze szerzett megannyi Eb-érmet és világbajnoki bronzot is, de ezt követően a gyorsúszást felváltotta az a pillangó, amelyben ifjúsági korában is a legjobbak közé tartozott. 

Ez újra visszahozta a kissé megkopni látszó lelkesedését, saját elmondása szerint is újra megtalálta az örömet az edzésekben is, és így természetesen a versenyzést is jobban élvezte.

Ezt a a 2019-es kvangdzsui vb is igazolta. Már ha a megelőző évben szerzett Eb-arany nem lett volna elég. Kapás Dél-Koreában lett világbajnok. Akkor is mosolygósan, de nem teljesen elégedetten nyilatkozott. „Nem tudom elhinni. Örülök az időnek, de még mindig azt érzem, hogy ennél jobb tudok lenni. Örülök, hogy nyertem, hiszen ez egy verseny volt és ez volt a lényeg, de jövőre még jobb leszek” – nyilatkozta akkor, de a következő két év utólag nézve a nehézségekről szólt.

2020 nyarán egy autoimmun pajzsmirigybetegség miatt nem tudta hozni a kiemelkedő eredményeket, de úgy tűnt, neki éppen ezért segíthet, hogy elhalasztották az olimpiát. Egy évvel később Tokióba az olimpiai aranyérem megszerzésének reményével utazott ki és nem is úszott rosszul. A 200 méteres pillangóúszás döntője előtt nem sokkal viszont pánikroham tört rá. Ennek oka, hogy nem sokkal korábban elhunyt a húga, ő pedig a felkészülés miatt nem tudta ezt ennyi idő alatt megfelelően feldolgozni. Ezt követően az sem volt biztos, hogy el tud indulni a döntőben, de végül vízbe ugrott és negyedik lett. A nagy siker tehát elmaradt, de a 2022-es házassága óta már Telegdy-Kapás Boglárkaként versenyző úszó ezt követően sem adta fel, nyert még idén Eb-bronzérmet és kemény küzdelmek árán kijutott a párizsi olimpiára is. Ez volt számára az ötödik.

A 2024-es évről mindenki tudta, hogy ez lesz számára az utolsó. Az év folyamán szinte minden versenye egy állomás volt a visszavonulás felé, és ahogy tőle megszokhattunk, ezek általában pityergéssel zárultak. Ez nem volt másként szombat délelőtt sem, hiszen a medencéből kilépve többen virágcsokorral köszöntötték. „Nagyon örülök, hogy itthon történt meg az utolsó úszás és ilyen kedvesen búcsúztattak. Nagyon jó érzés volt” – zárta pályafutását Kapás Boglárka, aki a következő hetekben, hónapokban pihenni szeretne, de az uszodától nem távolodik majd el. Férje, Telegdy Ádám továbbra is versenyez, így őt biztosan elkíséri majd a medencetérbe, de jó esély van arra is, hogy a jövőben gyermekeket tanít majd úszni.

Kapástól rengetegen köszöntek el, például az egyik legnagyobb tehetségnek tartott, még mindig csak 16 éves, de már Európa-bajnok és olimpikon Jackl Vivien is példaképének nevezte. Az immár csak egykori vetélytárs Késely Ajna pedig közösségi oldalán írt néhány sort, amely méltó lezárása lehet cikkünknek is. 

„Sosem voltunk barátnők, de méltó ellenfelek, olykor pedig bajtársias társak voltunk egymásnak… 

Mindig példakép volt az úszásod mellett a mosolyod… igyekszem példát venni tőled! 

Kívánok olyan boldogságos pillanatokat ezután is, mint amit az úszás adott Neked!”

Kapcsolódó cikkünk Budapest |

Milyen volt a budapesti rövid pályás úszó-világbajnokság szűk egy hete a Duna Arénában? Egyszóval: csúcs!

Hogy maradjunk a szó szerinti rekordoknál, rögtön az első döntős szám világcsúcsot hozott – 400 méter gyors után a kanadai Summer McIntosh vehette át a szimbolikus kis táblát a 25 ezer dolláros összegről –, a vasárnapi záráskor pedig az orosz 4×100-as férfi vegyesváltó foglalta keretbe a vb hat napját egy újabb rekorddal.

Kerek 30 világcsúcs, amiből az amerikai Gretchen Walsh egymaga kilencet (!!) tudhat magáénak, egy tizedik, váltóban elérttel kiegészítve. 

Ezúttal nem maradt puszta közhely a „valaha volt leg….” kezdetű méltatás, magától értedődő, hogy az előbbi két szám nem kis sporttörténeti elsőséget jelentett Budapestnek.

S akkor még nem is szóltunk a lényegről, a magyar úszókról. 

Kós Hubert vállalta a részvétel jelentette kockázatot – mert akárhonnan is nézzük, olimpiai bajnokként csakis egy vb-címmel kerülhette el, hogy ráaggassák a „sikertelen” jelzőt a Duna arénás szereplésére. Mert hiába, hogy a 25 méteres medence egy egészen más műfaj, a közvélemény ilyen nüanszokra nem ad. A magyar válogatott legnagyobb csillagaként pedig még egy újabb nagy adag nyomás nehezült rá. De hogy mennyire felkészült minderre mentálisan a mindössze 21 éves sportoló, arról nagyon árulkodóak voltak a 100 háton elért ezüstje utáni első mondatai. A mix zónában egy kiegyensúlyozott, saját magát is maximálisan reálisan látó úszó nyilatkozott az újságíróknak. Nem ugrándozott az örömtől, hogy a kevésbé erős számában is rögtön második hellyel nyitott, nem volt búskomor, hogy három századdal maradt le az aranyról. Pont annyira volt mosolygós és laza, amennyire egy (úszói mércével mérve kisebb) világverseny dobogós helye után lehet/illik, és pont annyira volt céltudatos és koncentrált, amennyire egy fő feladatára még csak készülő sportembertől várjuk. 

Sem bagatellizálni, sem túlbecsülni nem akarta az első érmét, és az aranyat sem mindent elsöprő magabiztossággal célozta meg, mert – ahogy majd´ minden nyilatkozatában visszatért hozzá – ezen a világbajnokságon az volt a lényeg, hogy kiélvezze a magyar közönség szeretetét.

Mert még ha egy-egy hétköznapon nem is telt meg csordultig a Duna Aréna, valószerűtlenül nagy ujjongás kísérte minden piros–fehér–zöld zászlócska megjelenését a kivetítőn. Ami azt jelentette, hogy a 34 hazai úszó közül valaki épp bizonyítani készül. 

Például azt, hogy a magyar úszósport újra és újra meg tud újulni. Előbukkant a „semmiből” (pontosabban Amerikából) egy Sárkány Zalán, aki meg se állt az aranyig 800 m gyorson; főnixmadárként éledt újra hamvaiból Szabó Szebasztián és szerzett egy éremmel főlérő 4. helyet 50 m pillangón. 

A 4×200-as női gyorsváltó (Pádár Nikolett, Ugrai Panna, Molnár Dóra, Ábrahám Minna) talán még náluk is nagyobb tettet hajtott végre azzal, hogy az amerikaiak mögött legyőzte a „maradék világot” – aminek még csak a közelében sem járt sosem magyar négyes, pedig egy bizonyos Hosszú Katinka is ott volt a névsorban éveken keresztül.

Egyszóval: ha nem is volt hibátlan diadalmenet a rövid pályás vb (az olimpiai negyedik Németh Nándor például nem jutott tovább az előfutamból sem 100 m mellen), a magyar úszósport él és virul: a hétfőn bejelentett Év sportolója-ankét férfi tízes listáján például öt úszót találunk.

Mit is mondhatnánk erre? Alig várjuk a 2027-es, újabb pesti vizes-vb-t, Kóst, Sárkányt, Milákot, Rasovszkyt és a többieket.

Kapcsolódó cikkünk

Kós Hubert aranyérmet nyert 200 méter háton a budapesti rövid pályás úszó-világbajnokság vasárnapi zárónapján.

A táv olimpiai bajnoka a délelőtti előfutamban 1:48.02 perces országos csúccsal volt a legjobb, közel két és fél másodperccel ért el jobb időt, mint az akkor második francia Mewen Tomac, így toronymagas favoritként várta a rajtot este a telt házas Duna Arénában.

A 21 éves magyar klasszis a fináléban az indítás előtt a közönség biztatását kérte, majd az első 50 után már több mint fél másodperc volt az előnye. A 2-es pályán úszó olasz Lorenzo Mora próbálta egyedüliként tartani vele a lépést, de az utolsó 50-nél látszott, hogy neki sincs esélye. Kós végül a világcsúcstól mindössze két századdal elmaradva, 1:45.65 perces Európa-rekorddal diadalmaskodott, az orosz Arkagyij Vjacsanyin 2009-es 1:46.11-es kontinenscsúcsát javította meg.

Az ebben a számban a párizsi játékokon aranyérmes Kós – aki korábban 100 méter háton ezüstérmes volt a Duna Arénában – Hosszú Katinka, Gyurta Dániel, Bernek Péter, Szabados Béla és a szombaton aranyérmes Sárkány Zalán után a magyar úszósport hatodik rövid pályás világbajnoka.

„Nincs ilyen sokszor az ember életében, hogy több ezer magyar előtt úszhat és sétálhat. Ezt a medencében is éreztem. Jó volt, hogy a többiek nem tudtak velem jönni, a saját versenyemet úszhattam. Nem gondoltam, hogy ilyen közel kerülök a vb-csúcshoz” 

– mondta Kós az M4 Sportnak, de már előtte is, a hivatalos helyszíni villáminterjú során (mely angolul zajlik) is kétszer megköszönte a drukkereknek a fergeteges buzdítást.

férfi 200 m hát, világbajnok:

Kós Hubert 1:45.65 percLorenzo Mora (Olaszország) 1:48.96Mewen Tomac (Franciaország) 1:49.93

Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »