Borzalmas darabolásos gyilkosság, az is drámai, ami utána jött

Borzalmas darabolásos gyilkosság, az is drámai, ami utána jött

Nem ismerte be bűnösségét az apja megölésével és feldarabolásával vádolt férfi a Fővárosi Törvényszék előkészítő ülésén.

A Fővárosi Törvényszék csütörtökön közölte, hogy a házastársként élő első- és másodrendű terhelt állandó jövedelemmel nem rendelkezett, folyamatosan anyagi nehézségekkel küzdött, ezért elhatározta, hogy megöli az elsőrendű vádlott jelentős vagyonnal rendelkező apját, holttestét pedig megsemmisíti.

Úgy tervezték, hogy a férfi halálát eltűnésként állítják be, így az elsőrendű vádlott örökléssel szerzi meg a vagyont.

Az elsőrendű terhelt – pontosan nem ismert módon – megölte a sértettet, majd testének egy részét családi háza vízöblítéses vécéjében lehúzta, más részét egy kisméretű vaskályhában kísérelte meg elégetni. A test azon darabjait, amelyeket így nem tudott eltüntetni, ismeretlen helyre szállította – írták.

A bíróság szerint a másodrendű vádlott az emberölés közös kitervelésén túl a holttest és a bűncselekmény nyomainak eltüntetésében is részt vett. Röviddel a sértett halála után a házaspár közös gyermekével együtt beköltözött az elhunyt házába, a tulajdonában lévő tárgyakat pedig értékesíteni kezdte, zálogba adta, és személygépkocsiját is használta.

Hírdetés

A harmadrendű vádlott, az első- és másodrendű vádlott gyereke, tudott arról, hogy apjával szemben büntetőeljárás indult gyilkosság gyanújával. Arról is tudott, hogy édesanyja folyamatosan olyan értéktárgyakat értékesít, amelyek nagyapja tulajdonában álltak. Ennek ellenére közreműködött abban, hogy az elhunyt ingóságaira vevőt találjanak.

A negyedrendű vádlott a valós értékéhez képest kirívóan alacsony áron vásárolta meg a néhai sértett tulajdonát képező több festményt, később azokat külföldre vitte és értékesítette.

Az ügyészség az elsőrendű vádlottra 19 év fegyházbüntetés, a másodrendűre 12 év fegyházbüntetés, míg a harmad- és negyedrendű vádlottak esetében 1 év 6 hónap börtönbüntetés és pénzbüntetés kiszabását indítványozta arra az esetre, ha beismerik a bűncselekményt és tárgyaláshoz való jogukról lemondanak.

Az előkészítő ülésen egyik vádlott sem ismerte be bűnösségét és nem mondott le a tárgyaláshoz való jogáról.

Az eljárás április 23-án a vádlottak meghallgatásával folytatódik – áll a közleményben.


Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »