A világ minden táján megünneplik a tavasz csillagászati kezdetét, azonban a keleti lovasnomád gyökerű népeknél a tavaszi megújulás hajnala kiemelkedő ünnepek közé tartozik. A néphagyomány szerint a téli és nyári napfordulók, illetve az őszi és tavaszi napéjegyenlőségek meghatározó energiákat hordoznak, sokszor sorsfordító erőt tulajdonítanak ezeknek a napoknak.
A tavasz csillagászati kezdete erre a napra esik, amely a nap állállásától függően a 2010-es évekig március 21-ére esett, innentől ez az időpont március 20. napja, több évtizeden keresztül. Ezen a napon a nappal és éjszaka hossza megegyezik. Mivel a napéjegyenlőségkor a fény és a sötétség aránya azonos, így egyfajta nyugalmi egyensúly jön létre. Őseink teljesen beilleszkedtek az őket körülvevő természet rendjébe, ez mutatott nekik példát, ebből merítettek energiát. A tavaszünnep magában hordozza a születést, a megújulást. A nap-éj egyenlőség hete fontos üzenettel bír, a megtisztulás és a felszabadulás lehetőségét ígéri. A keresztény hagyomány Szent Benedek emléknapját ünnepli, azonban az ősibb népi gyökereink a keleti puszták múltjába vezetnek vissza.
“Rügyfakadás” – Tavaszünnep -Magyarországon, Gyenesdiáson
A legtöbb rokon népünknél kiemelkedő ünnep a Tavaszünnep. Kazakisztánban, például 3 napos munkaszünettel ünnepelnek, a keleti népeknél ugyanis ez számít igazán az újév kezdetének. A tavasz, a természet újjáéledése, a szerelem, a termékenység ünnepe, szkíta múlttal rendelkező hagyomány. A közép-ázsiai népeknél Nauryz-nak (Nevruz, Naurus, Naurusz) hívják, mely óperzsa gyökerű, Nav – Ruz szóösszetételből származik, jelentése Új – Nap. A kazakoknál ilyenkor szintén felelevenednek a régi (iszlám előtti) sámánista, Tengrista hagyományok. A természet tisztelete áll a középpontban, (lovas) sportjátékokat szerveznek, fákat és növényeket ültetnek, a parkokat megtisztítják. Nauryz ünnepén szertartásos ételfogás a “nauryz közse”, melynek 7 összetevőből kell állnia, ezek szimbolizálják a egészséget, boldogságot, sikert, bölcsességet, növekedést, gazdagságot és az Ég védelmét. Azerbajdzsánban pedig, március 20-án 5 napos hosszú ünnepségsorozat – a Novruz Bajrami – veszi kezdetét, az óperzsa kulturális hagyományokat is magába építő ünnephez kapcsolódnak a különböző nap és tűzszertartások, a hagyományos tűzugrások is.
A kazakisztáni Nauryz, a Tavaszünnep
Magyarország, IX. Tavaszünnep – Hagyományos íjászverseny Körmenden
Az ünnep legfontosabb üzenete az ember harmóniája a természettel, a régi hagyományok örökségének fenntartása. A tavaszi nap-éj egyenlőség, a tavaszi megújhodás megünneplése Magyarországon is évről – évre népszerűbb a hagyományőrző közösségeknél. Szerte az országban szertüzek gyúlnak március 20-21-ét követő “újjászületés” hetében. Ismét visszatérünk őseink természetközpontú felfogásához, ünnepeihez, melyek nem tűntek el az elmúlt időszakban, csak kissé elhalványodtak.
Gyújtsuk hát újra a lángot!
A Régió Hagyományőrző Egyesület tavaszünnepi tűzgyújtása 2012-ben
Forrás:kurultaj.hu
Tovább a cikkre »
