Biztonságosabb lesz az iskolába járás, várhatóan szeptembertől egyirányúsítják az Ady utcát Párkányban Károly Zsolt2025. 03. 17., h – 14:49 Párkány |
Évek óta gondot okoz Párkányban az Ady utcai közlekedés és parkolás. Az utcában található a város két alapiskolája és a gimázium, gyakran zsúfolt és kaotikus a közlekedés, sok a szabálytalan parkolás, időnként alig férnek el egymás mellett az autók, szinte állandóan panaszkodnak a forgalomra. A megoldás érdekében szeptembertől új forgalmi rendet vezetnének be.
A kaotikus viszonyokat súlyosbítja, hogy néha még a Megállni tilos! táblánál is megállnak az autók, sőt, a szlovák alapiskola előtt gyakran úgy állnak meg a sofőrök, hogy a járművel még a járdára is ráparkolnak. Sokan még a gyalogosátkelőn is megállnak, ott parkolnak. Gyakori az is, hogy a forgalom irányval ellentétesen, szabálysértően parkolnak az Ady Endre Alapiskola előtt. Mivel az utca forgalmi helyzetére évek óta panaszkodnak a lakosok és eddig egyetlen, ideiglenes intézkedés sem hozta meg a várt eredményt, a városháza illetékes szakosztálya idén szeptembertől új közlekedési rendet vezetne be az Ady utcában, amit az Érsekújvári Járási Közlekedésrendészettel együttműködve dolgoznak.
Kapcsolódó cikkünk Párkány |
Nyitra megye megerősítette, hogy idén, szeptember elsejétől egyesülne a zselízi Comenius Gimnázium, a Párkányi Gimnázium, valamint a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola, és Párkányi Iskolaközpont néven folytatnák működésüket, az igazgatóság pedig a Párkányi Gimnáziumban működne. A március 24–i megyei közgyűlésre ezt terjesztik be, erről szavaznak majd a képviselők.
Mint arról korábban már beszámoltunk, az összevonást a három érintett intézmény iskolatanácsa is támogatja, ősztől tehát létrejönne a Párkányi Iskolaközpont. Ugyanakkor fizikailag egyelőre senki sem költözne sehová, mindegyik iskola maradna a helyén.
Kapcsolódó cikkünk Párkány |
Egyik iskola sem költözne el a jelenlegi helyéről, de szeptember elsejétől a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola, a Párkányi Gimnázium valamint a zselízi Comenius Gimnázium egyesülne és közös igazgatóság alatt működne. Az igazgatóság a Párkányi Gimnáziumból irányítaná az iskolákat, ott lenne a Párkányi Iskolaközpont székhelye.
Március hatodikán együttes ülést tartott a három érintett iskola iskolatanácsa, ahol arról döntöttek, hogy idén, szeptember elsejétől jogilag egyesülne a három intézmény és ezzel egy új iskolaközpont jönne létre Párkányban. A tervezett, új iskolaközpont létrejöttéről hetekkel ezelőtt már Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke is tájékoztatta a nyilvánosságot, az iskolatanácsok döntését pedig Farkas Iván, megyei képviselő közölte a Facebook-oldalán. Ő egyébként a Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola és a Párkányi Gimnázium iskolatanácsainak is tagja.
Farkas megerősítette, hogy a három középiskola iskolatanácsa már beleegyezett az iskolák jogi értelemben vett összevonásába, amely 2025. szeptember 1-i hatállyal lépne életbe. A döntésük szerint azonban ez nem vonja maga után az intézmények fizikai összeköltözését, minden iskola ott, abban az épületben folytatná tovább a tevékenységét, ahol eddig is működött. A gazdasági értelemben vett ésszerűsítés más módon fog megtörténni, mindhárom iskolának megvannak ehhez a tartalékai és lehetőségei, véli Farkas.
Ősztől tehát létrejön a közös, összevont középiskola, a Párkányi Iskolaközpont kb. 380 tanulóval és három tagozattal: Párkányi Gimnázium, zselízi Comenius Gimnázium és a Párkányi Szakközépiskola, külön-külön működési kampusszal. Az iskolák fenntartója, Nyitra Megye Önkormányzata vélhetően 2025. március 24-én hozza meg végső döntését
– írta bejegyzésében a Magyar Szövetség megyei képviselője, Muzsla polgármestere. Ő azon lesz, hogy az iskolatanácsok határozatát a megyei képviselő-testület módosítás nélkül fogadja el.
Lapunk több forrásból is úgy értesült, hogy a gazdaságosabb és hatékonyabb működés érdekében a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskolában szeptembertől megszűnne a bentlakásos kollégium és az iskolai étkezde is, csak a tanításra, az oktatásra és a műhelymunkára használt helyiségeket tartanák fenn.
Farkas Iván megerősítette lapunknak az értesülést. „Pontosan ezek is azok az úgymond ballasztok, melyekről írtam, de minden iskolának vannak tartalékai a spórolást illetően“ – tette hozzá.
Az igazgatók hallgatnak
Az ügy előzménye az is, hogy február 14-én a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola mellett működő Szülők és Iskolabarátok Szövetsége nyilvános aláírásgyűjtésbe kezdett az interneten. A petícióban az iskola esetleges el- és átköltöztetése ellen tiltakoztak, és mára több mint hatszázan írták alá.
Lapunk már akkor írásban is megkereste az érintett intézmények igazgatóit. E-mailben feltett kérdéseinkre február 17-én Cserba Katalin, a zselízi gimnázium igazgatónője úgy válaszolt, hogy egyelőre nekik is csak félhivatalos információik vannak.
„Tárgyalások, egyeztetések folynak különféle lehetséges megoldásokról. Várjuk, hogy hivatalos megyei javaslat kerüljön a három érintett intézmény iskolatanácsai elé. Ha ez megtörténik, akkor tudunk hivatalos nyilatkozatot tenni. Addig számunkra a legfontosabb, hogy az intézményünkben folyó munka zavartalanul folytatódjon, és terveinknek megfelelően a következő tanévben is egy magyar és egy szlovák osztályt nyissunk“
– írta akkor Cserba Katalin.
Még ugyanakkor, február 17-én, Karácsony Beáta, a Párkányi Gimnázium igazgatója az Új Szóval írásban annyit közölt, hogy egyelőre nem tud a kérdéseinkre érdemlegesen válaszolni.
Mocsi Péter, a párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola igazgatója pedig egyáltalán nem válaszolt e-mailünkre. Március tizedikén aktualizáltuk az összevonással, a diáklétszámokkal, a közös igazgatósággal kapcsolatos kérdéseinket, mert Csenger Tibor megyei alelnök internetes bejegyzésével, a petícióval, az iskolatanácsok döntésével, továbbá Farkas Iván megyei képviselő Facebook-bejegyzésével a lényeg már nyilvános.
Ennek ellenére, frissített kérdéseinkre, melyeket mindhárom érintett iskola igazgatójának elküldtünk, egyik intézmény vezetője sem reagált, telefonos és sms-üzenetes megkeresésünkre sem válaszoltak. Sőt, Mocsi Péter igazgató teljesen elzárkózott a sajtó elől, több hete az Új Szó telefonját sem veszi fel, e-mailjeinkre, üzeneteinkre egyáltalán nem reagál. Pedig kérdeztük őt az iskolai étkezde és a kollégium sorsáról, és azt is szerettük volna megtudni, hogy miként lesz megoldva a diákok étkeztetése, elszállásolása.
A megye csütörtökön válaszol
Szerkesztőségünk az ügy kapcsán részletesebb és alaposabb tájékoztatást kért Nyitra megye szóvivőjétől is az iskola-összevonásokkal kapcsolatban. Röviddel cikkünk élesítése előtt Zuzana Vilčeková megyei szóvivő azt közölte lapunkkal, hogy csütörtökön, március 13-án ülésezik Nyitra Megye Koalíciós Tanácsa, és az ülés után tájékoztatják majd lapunkat az iskolák tervezett összevonásáról, illetve küldik meg a válaszokat az Új Szó kérdéseire. Cikkünket a megye válasza alapján frissítjük.
Hatékonyabban használnák fel a forrásokat
Zuzana Vilčeková, Nyitra megye szóvivője lapunknak küldött levelében arról tájékoztatott, hogy az egyesítés a pénzeszközök hatékonyabb felhasználását is elősegítené, egyrészt mert így elkerülhető lenne a bérköltségek duplicitása, másrészt pedig feltételezik, hogy a zselízi és a párkányi gimnázium esetében a 100 százalékos normatív támogatáson felül nem fog kelleni pluszpénzt fizetni.
„A tervezet jóváhagyása esetén mindhárom iskola a jelenlegi címén folytatná tevékenységét. Viszont a Párkányi Gimnázium épületének megfelelő átalakítása után a Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola elméleti tantárgyait már a gimnázium épületében oktatnák. Az épület ugyanis ötszáz diák elhelyezésére is alkalmas, tehát a szakközépiskolát is be tudja fogadni. Ha pedig a Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskola épületében helyiségek szabadulnak fel, akkor ezek felesleges vagyonnak minősülnek, mellyel a megye vagyongazdálkodási szabályzata szerint lehet rendelkezni”
– közölte a szóvivő.
A lényeg tehát az, hogy ha a Nyitra megyei közgyűlés március 24-én rábólint az összevonásra, akkor szeptember elsejétől az iskolák egyesítésével létrejön a Párkányi Iskolaközpont, közös igazgatósággal, de egyelőre senki nem költözik sehová. Később aztán a szakközépiskola elméleti tantárgyait oktatnák a gimnázium épületében.
Létszámok és támogatás
Nyitra megye szóvivője lapunknak úgy nyilatkozott, hogy az iskolák diáklétszámának csökkenése is szükségessé teszi az összevonást.
Zuzana Vilčeková az érintett három intézmény tanulói összlétszámát is elküldte lapunknak, a 2019/2020-as tanévre visszamenőleg:
Eszerint a Párkányi Gimánziumban az idei tanévben 126-an tanulnak, tavaly pedig összesen 120 diákjuk volt. A 2022–2023-as tanévben 115 diák, a 2021-2022-es tanévben 112 tanuló, a 2020-2021-es tanévben 100, a 2019–2020-as tanévben pedig összesen 94 diák látogatta az intézményt;
A zselízi Comenius Gimnáziumban az idei tanévben 100 diák tanul, tavaly 97 volt az összlétszám, a 2021–2022-es tanévtől 2019-ig visszamenően pedig 89-es, 87-es és 65-ös összlétszámot közöltek;
A párkányi Műszaki, Szolgáltatások és Kereskedelmi Szakközépiskolában idén 154 diák tanul, tavaly 135 diák látogatta az intézményt, tavalyelőtt 131-en tanultak az iskolában. A 2021–2022-es tanévtől 2019-ig visszamenően pedig 137-es, 141-es és 140-es létszámmal működött az iskola.
Bár a számsorok alapján az derül ki, hogy a diáklétszám, ha nagyon kicsit is, de javul az egyes iskolákon, ez hosszú távon akkor sem mentené meg őket. A minisztérium ugyanis a hálózat karcsúsítása keretében idén szeptembertől a garantált fejpénzen kívül már nem fizetne többlettámogatást azoknak a középiskoláknak, ahol 200 diák alá csökken az összlétszám.
Mint arról szintén beszámoltunk, az összevonással kapcsolatos kérdéseinket az érintett iskolák igazgatóinak is elküldtük, de ők mindmáig nem válaszoltak megkeresésünkre. Nyitra megye közgyűlése március 24-én dönt véglegesen az összevonásról.
„A városháza illetékes szakosztálya már tavaly, év végén ismertette a képviselő-testülettel azt az új tervezetet, amely hosszú távon oldaná meg a tarthatatlan Ady utcai helyzetet. Megvárjuk, hogy véget érjen a jelenlegi tanév és idén, szeptember elsejétől vezetnénk be az új közlekedési rendet“ – közölte lapunkkal Szőcs Ferenc, a fejlesztési osztály vezetője. A nyári szünidőben helyeznék ki tehát az új közlekedési táblákat és a szükséges jelzéseket.
Az új forgalmi rend szerint az Ady utcát a bejárat, azaz a Petőfi utca felől egyirányúsítanák, a Bocskai utca felől a borászathoz vezető letérő sarkáig pedig célirányú forgalom működne, mert a borászathoz, illetve az ott található két lakótömbhöz is el kell jutniuk az autósoknak.
Lényeg, hogy az iskolák előtt csak egyirányú lenne a forgalom. Parkolókat pedig az iskolák előtt csak az egyik oldalon, az Ady Endre Alapiskola oldalán alakítanának ki, míg a jelenlegi parkolókat a Bocskai utcától a gimnáziumig megszüntetnék, épp a célirányú forgalom miatt.
Az új rendszertől a zsúfoltság csökkenését és a közlekedésbiztonság javulását várjuk
– tette hozzá az osztályvezető.
Kapcsolódó cikkünk Párkány |
A kurrikuláris reform intézményi bevezetésének gyakorlati tudnivalói és tapasztalatai – ezzel a címmel tartottak szakmai konferenciát március negyedikén a párkányi Ady Endre Alapiskolában.
A Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Érsekújvári Területi Választmánya, a Comenius Pedagógiai Intézet és az Ady Endre Alapiskola szervezésében szakmai napot tartottak a kurrikuláris reform intézményi bevezetéséről, a gyakorlati tudnivalókról és tapasztalatokról.
A reform lényege, hogy három ciklusba rendezi az alapiskolákon elsajátítandó tudásanyagot. Az első ciklusba az 1- 3. évfolyamok tartoznak, a második ciklusban a negyedik és ötödik osztályosok tanulnak, a harmadik ciklus pedig a 6-9. évfolyamokat jelenti. A reform sokkal nagyobb szabadságot biztosít az egyes iskoláknak abban, hogy ciklusonként miképp állítják össze a tanmenetet, az órákat, miként abban is, hogy mire fektetik a hangsúlyt a tananyagon belül.
A diákok személyre szabott értékelése, a személyre szabott oktatás és a differenciált hozzáállás szintén lényeges elemei a reformnak, azt az iskolák szintén maguk döntik el, hogy az egyes ciklusok végén vagy évente értékelik-e a tanulók tudásszintjét. A program része a tanárokat és a diákokat is érintő önértékelés, továbbá személyesebbé és hatékonyabbá teszik a szülő-gyermek-tanár kapcsolatát is.
A most megrendezett párkányi konferencián többek közt a köbölkúti és az udvardi alapiskola pedagógusai számoltak be a reformmal kapcsolatos tapasztalataikról, külön is kiemelve és ismertetve olyan tankönyveket és segédanyagokat, melyekkel öröm dolgozni és amelyekkel, ill. amelyekből a gyerekek is szívesen foglalkoznak, tanulnak.
A szakmai napon az is egyértelművé vált, hogy csak okosan összeállított, az iskola helyi beágyazottságát, intézményi sajátosságait és adottságait is figyelembe vevő, a helyi igényeket is megjelenítő, na és főképp az életben is hasznosítható tudást nyújtó oktatási programot érdemes kidolgozni.
A kurrikuláris reform lehetőséget nyújt arra is, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű, rossz szociális hátterű gyerekeket is könnyebben integrálják a rendszerbe, csökkentsék a stresszt és a megfeleléskényszerből adódó feszültségeket.
Örömmel az iskolába
„Az új módszerekkel az utóbbi másfél-két év alatt intézményünkben már sikerült azt elérni, hogy a gyerekek örömmel jönnek iskolába. Szeretnek ott lenni és kíváncsiak. Ha pedig kíváncsiak valamire, akkor azt meg is akarják tanulni, ha megtanulták, akkor pedig azt egyszer fel is tudják használni”
– mondta el lapunknak Várady Kornélia, a csallóközaranyosi Kóczián Mór Alapiskola és Óvoda igazgatónője. Ők a magyar tannyelvű alapiskolák közül elsőként kapcsolódtak be a kurrikuláris reformba és más intézményeknek is példaként szolgálnak.
„Negyven éves pedagógiai tapasztalatom alatt nem éltem meg olyat, mint az elmúlt három évben, tehát, hogy nem jött be szülő panasszal az iskolába, hogy az ő gyerekére pikkel a tanító néni, vagy, hogy kivételezés van. Ez megszűnt és nőtt a bizalom, a nyitottság, Nem skatulyázzuk be a gyerekeket. Az első ciklus értelme pedig az, hogy növeljük bennük a tudás iránti vágyat, ez a legfontosabb feladatunk“ – tette hozzá a tanárnő.
A második ciklus lényege, hogy a diák megtalálja azt a módszert, amivel a legkönnyebben tanul, a harmadik ciklusban pedig már lehetőleg minél önállóbban keresse meg a tudás forrásait, az információkat. Ez tehát nem a kinyilatkoztatós, kioktató tanítás, ez a készségek elsajátításáról és a személyre szabott fejlesztésről szól. Ugyanakkor Várady Kornélia hozzátette, hogy a reform eredményeit komplexen és részletesen leghamarább akkor lehet majd értékelni, ha a mostani elsősök, illetve a tavalyi elsősök már elvégezték a kilencedik osztályt.
Felvetésünkre, miszerint többen azért bírálják a reformot, mert a gyerekek nem sajátítják el alaposan a szükséges tudást és az életkorukhoz rendelt tananyagot, a tanárnő úgy válaszolt, akik ezt állítják, azok nem olvasták el az állami pedagógiai programot, mert az állami kerettanterv továbbra is érvényes, a reformban is, ezt be kell építeni az egyes iskolák tanmenetébe, illetve e szerint kell kialakítani az iskolai oktatási programot.
Önállóság és kreativitás
„A kisebbségi, azaz a magyar alapiskoláknak nagyon is jó, hogy Szlovákiában az oktatás decentralizált. Mert a szabadabb keretek közt nagyobb az önálló döntések lehetősége, ez tehát az itteni magyarság el nem ért oktatási és kulturális autonómiáját is pótolhatja, részben. Az állami oktatási program ugyanis csak keretet szab, de önmagában nem tanítható le – minden további elem már a tanárokon, intézményeken múlik. Alkotni és dönteni viszont csak szabadon lehet. A pedagógus szakmai – módszertani szabadsága, az iskola pénzügyi szabadsága és a mozgástér biztosítása, mindez lényeges a működést illetően”
– fejtette ki lapunknak Fodor Attila, a Comenius Pedagógiai Intézet igazgatója.
Fodor hozzátette, a mostani párkányi konferencián is kiderült, hogy a régi, magolós, gépies, diktálós tanításnak leáldozott, a reformban a készségek fejlesztésére, a kommunikációra, az együttműködésre helyeződik a hangsúly, beleértve a digitális eszközök és technológiák felhasználását, mert a tudás szerkezete és megszerzésének módszerei is változtak és feltartóztathatatlanul változnak.
Fodor Attila azt is elmondta, hogy a reformban a kisiskolák az ötödik, hatodik osztályt is felvállalnák, ez azonban megosztja a pedagógustársadalmat is. Mert az is vitákat gerjeszt, hogy negyedikben, ötödikben már tanítsanak-e felső tagozatos pedagógusok? A kisiskolák ugyanis az előremenekülés, megmaradás érdekében felvállalnák a második ciklust is, de egyáltalán nem biztos, hogy még így is lesz-e elég pénzük az intézmény működtetésére. Fodor Attila szerint nem biztos, ez az anyagiakat nem oldja meg. De ez nem is a reform ügye. Az is kérdés, hogy az egyes iskolák képesek lesznek-e iskolaközpontokat létrehozni. Fodor szerint az a jó irány, amit Ipolyságon csinálnak például.
Bevonni a szülőket és a gyerekeket
„Az önértékelést is bevettük, miként a digitális technológiákat is, a mesterséges intelligencia bevonására szakmai kurzuson vesznek részt a tanítók, mi tehát már a reform előtt is olyan intézkedéseket hoztunk, hogy jóelőre naprakészek legyünk“
– közölte az Új Szóval Bacsó Péter, a konferencia házigazdája, a párkányi Ady Endre Alapiskola igazgatója. Az iskolában például az elsősök az első félévben még nem is kapnak érdemjegyeket, szóban értékelik őket. Továbbá jelenleg is zajlik azoknak a kérdőíveknek a kitöltése, amit a szülők és a tanárok is abszolválnak, ennek alapján pedig minden lényeges elemet beépítenek majd az oktatási programba. Ez igényfelmérés, és önértékelés, a gyerekeket pedig szintén megkérdezik, hogy mit hiányolnak és mivel vannak megelégedve. Konkrét válaszok születnek arra, hogy mi legyen az iskola víziója, mik legyenek a fő célkitűzések. Mindezt az összes tantárgyba be kell majd építeni.
„A mai nap egyik tapasztalata számunkra az, hogy a reformtól függetlenül is, azonnal válaszolni kell a kihívásokra, nem maradhatunk le semmiben” – tette hozzá az igazgató.
A konferencián megtudhattuk például azt is, hogy az ún. élménypedagógia egyáltalán nem puszta szórakozást jelent, hanem az ismeretek kreatív formában történő átadását és bevésődését, az összefüggések, részelemek kapcsolódásának élményszerű felismerését. Ez a gyerekeknek is sikerélmény és ösztönzés. Mint azt Salgó Gabriella, az érsekújvári Czuczor Gergely Alapiskola igazgatóhelyettese a szervezők nevében elmondta, az oktatásban egyetlen biztos dolog van, az pedig a változás. A folyamatos változás. Ennek megfelelően kell színvonalas tudást és korszerű ismereteket nyújtani a diákoknak, erről szólt a március negyedikei szakmai fórum is, immár harmadik alkalommal.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
