A magyar filmipar bevétele csúcsot dönt, a regisztrált összköltés meghaladja a 250 milliárd forintot, ami 20 százalékos növekedés tavalyhoz képest.
A filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet igazgatóságának elnöke az Origónak elmondta: a végösszeg főként devizabevételből származik.
„Az elmúlt időszakban Budapest lett Európa legnagyobb filmgyártó bázisa London után, az élvonalbeli gyártók nálunk forgatnak a legfelkapottabb világsztárokkal. Azok a szakemberek, akik például Ridley Scottal dolgoztak nálunk, a magyar produkciók számára is rendelkezésre állnak” – fogalmazott Káel Csaba.
A járványhelyzetből kovácsolt pozitívumnak tartja, hogy a kormány gazdaságvédelmi akcióterve keretében támogatja az NFI fóti filmgyártó bázisának felújítását, korszerűsítését és négy új stúdióval való bővítését. Ez minőségi ugrást jelent a hazai filmiparnak, hiszen már ott van több díszletváros, amiben különböző korokat lehet forgatni – mondta, hozzátéve, hogy ősszel fejeződött be egy ígéretes történelmi mozifilm, a Most vagy soha! forgatása, ami március 15. eseményeit dolgozza fel.
A történelmi filmekről kifejtette: ezeket illetően még mindig nagy az adósságunk. Ilyen a régmúltunk néhány fontos történése, sorsfordító pillanatok és a rendszerváltás is.
/* (c)AdOcean 2003-2018, portfolio_hu.Infostart_2018.mobile_site.cikkek.banner_cikkozi_extra */
ado.slave(‘adoceanindexhuokdtbqijve’, {myMaster: ‘dBfmGy0C0lT8mfY5Mfg2WBNH8U_KL2dR9EYdt6o1mXz.47’,
onServerEmission: function(){document.getElementById(„y-adoceanindexhuokdtbqijve”).classList.add(„uysdfa6ds”);},
onServerEmissionEmpty: function(){}
});
A kormánybiztos nagy sikernek nevezte a FILMIO-t, az első magyar közszolgálati streamingszolgáltatót. Hozzáfűzte: Magyarország egyedülálló Európában az államilag finanszírozott streamingszolgáltatásban. „Nagyon népszerű, folyamatosan fejlesztjük, hetente bővül a filmkínálat. Az elmúlt 121 év magyar mozgóképkincsének nagy része már elérhető kiváló minőségben felújítva, és a mozi- és tévébemutatók után elsőként a FILMIO-n nézhetők a legfrissebb alkotások, játékfilmek, dokufilmek, rövidfilmek és animációk is”.
Megemlítette Káel Csaba az interjúban, hogy a mozik száma brutálisan csökkent az elmúlt tíz évben, és szinte a plázamozik maradtak csak életben. „Magyarország nagyobb része nem, vagy csak óriási vállalás árán tud eljutni moziba.
A Nemzeti Művelődési Intézettel azon dolgozunk, hogy a kultúrházakban életre keltsük a közösségi moziélményt,
rendszeresen vetítsenek magyar filmeket. Ezt egészíti ki egy programunk is az Oktatási Hivatallal és KIFÜ-vel karöltve, amelynek célja, hogy az alapfilmeket bevigyük az iskolákba”.
Szólt Káel Csaba az elsőfilmesek támogatásáról is, kiemelve az idén bemutatott Magasságok és mélységek című alkotást, Csoma Sándor rendezését, amely a hegymászó Erőss Zsolt feleségének drámáját dolgozza fel. „Szeretnénk az elsőfilmeseknek segíteni a továbbiakban is. Nagy eredménynek tartom, hogy kezdetben 67 millió volt, és most már 120 millió forint a felső határa a gyártási támogatásnak a játékfilmek esetében”.
Terveznek egy régiós filmvásárt is, aminek része lenne, hogy a magyar filmeket a forgalmazóknak premier előtt bemutassák.
Kitért arra, hogy a filmkészítőknek olyan platformot akarnak teremteni, ahol minél több koprodukció születhet. „Budapestre tervezzük a helyszínét ennek a szakmai fórumnak, míg Veszprém és a régió a magyar filmek bemutatkozási helye maradna továbbra is” – fogalmazott Káel Csaba.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
