A húsvéti ünnepek előtt szükség van egy nagyobb bevásárlásra. Hogy mi minden kerül a kosárba, attól függ, mit enged meg a pénztárcánk. Vajon segít-e néhány eurót megspórolni, hogy két héttel ezelőtt a kormány a nagy üzletláncokkal együtt árplafont jelentett be több száz termékre? Utánajártunk a boltokban.
A drasztikus infláció miatt a tavalyi 100 eurós vásárlásért idén már 128 eurót kell fizetnünk. Ez persze csak az átlag, sok múlik azon, hogy hol, és mit vásárolunk.
Mikor, ha nem most?
Az elmúlt egy esztendő alatt a kormány alig tett valamit a magas árak megfékezésére. Pontosabban fogalmazva, ahogy az élet más területein, itt is kerülte, halasztgatta a beavatkozást.
Tavaly volt egy megoldási kísérlet, amely hatalmas tévedés volt, s ma már inkább hallgatnának róla. Ez volt az, amikor a mezőgazdasági miniszter közbenjárására a kereskedelmi láncok kötelezettséget vállaltak, hogy nem növelik 13 alapvető élelmiszer árrését. Az önkéntes korlátozás a következő termékre vonatkozott volna: sertéssonka, bontott csirke, sertésvirsli, fehér kifli, gyümölcsjoghurt, kenyér, friss vaj, csirkemell, sajt, M-es méretű tyúktojás, sertéskaraj, tartós félzsíros tej és a búzaliszt.
A Billa, a CBA, a COOP Jednota, a Kaufland, a Labaš, a Lidl, a Tesco és a Terno csatlakozott a kezdeményezéshez, s közös logóval hirdetik: garanciát vállalnak arra, hogy a kiválasztott termékek ára három hónapig nem emelkedik.
Euróban mérhető valóság
Vegyük például a tojást, amely aligha hiányozhat a húsvéti bevásárló kosárból. Két üzletláncban is hat euró volt az M-es méretű tojás 30 darabos „kiszerelése”, amely 20 centes, kedvező darabárat jelent. A 200 grammos vaj a nagy német diszkont üzleteiben már 1,11 euróért is kapható, a másik üzletláncnál a tartós tej literjét 0,69 euróért kínálták. Ezek akciós árak, és alacsonyabbak, mint amelyeket az üzletláncok az árplafon bejelentésekor megszabtak. Azok ugyanis a legtöbb helyen 30-50 százalékkal magasabbak.
Valami történt, de…
Felkerestem a Kaufland, a Lidl, a Tesco és a Billa üzleteit, hogy személyesen is megtapasztaljam, mit hozott a márciusi árstop vagy árplafon, amelyet három hónapra vezettek be.
Az első benyomása az embernek nyilvánvalóan az, hogy tényleg történt valami az üzletekben, mert az áremelkedés üteme lassulni látszik.
Átnéztem a kedvezményekről tájékoztató szórólapokat, amelyek szerint mind a nyolc üzletlánc különleges ajánlatokkal próbálja megfogni a vevőt. A már említett tojás, vaj, tej mellett vonatkozik ez a sonkára, a lisztre, a cukorra, az étolajra, a tejfölre, a margarinra, a túróra, de a különböző húsvéti édességekre is.
Ezen azonban nem kell különösebben meglepődni, hiszen hasonló tendenciákat figyelhetünk meg minden ünnep előtt, legutóbb például karácsonykor.
Az üzletláncok az átlagosnál jóval olcsóbban kínálják a legfontosabb termékeket, némelyekből akár be is lehet raktározni. Ez persze attól is függ, mennyire romlandó a kiválasztott termék.
Visszatérve az ünnepek előtti bevásárlásra, a tapasztalat tehát az, hogy az ilyenkor meghirdetett akciós árak a mérvadóak, nem pedig az árplafon bevezetése.
Azt megelőzően, februárban néhány üzletlánc már az árak önkéntes befagyasztásának lehetőségéről beszélt, pedig pusztán arról volt szó, hogy a kereskedelem érzékelte, bizonyos termékek elérték azt a felső határt, amelyen túl már eladhatatlanok. Értelemszerű tehát, hogy az üzletláncok csökkentik ezeknek a termékeknek az árát.
A nagy láncok egyébként is tudták, hogy azok, akiknek minden euró számít, azt a vajat vagy tejet fogják megvásárolni, amely „akcióban” a legolcsóbb, nem az annál akár 50-60 százalékkal drágább, árplafonnal „szabályozott” vajat vagy tejet.
Piaci folyamatok
Az már csak hab a tortán, hogy az árplafon kihirdetése az elmúlt egy év árvágtája után olyan, mintha kigúnyolnák a vásárlókat. A szlovákiai infláció az egyik legmagasabb az eurózónában, az élelmiszerárak drasztikusan emelkedtek, s amikor már elérték a piacképes maximumot, akkor mintegy könyör-adományként a kereskedők megkegyelmeztek a vásárlónak és kormányzati segítséggel megálljt parancsoltak a további áremelkedésnek.
Erre szerintünk aligha van esélye, mert az árérzékeny vásárlók pontosan tudják, mit is jelentene az igazi árcsökkentés, és most nem erről van szó. Ehelyett fogja a kosarát, és telerakja akciós árú élelmiszerekkel, amelyekhez most 20-30 százalékkal olcsóbban juthat hozzá, függetlenül a jól hangzó, de a gyakorlatban semmit nem jelentő árplafontól.
Megjelent a Magyar7 2023/14. számában.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
