Átalakulóban vannak a közvélemény-kutatási módszerek, mivel egyre kevesebben hajlandók elárulni, hogy mely pártra szavaznának. A kutatócégek összefogást sürgetnek a szakmai hitelesség visszaszerzése és megtartása érdekében. Egyebek közt ezt hangoztatták a jelentősebb közvélemény-kutató cégek vezetői a Századvég Alapítvány konferenciáján.
Folyamatosan csökken a válaszadási hajlandóság, amely nehezíti a hiteles közvélemény-kutatások elkészítését. Ezt Stefkovics Ádám, a Századvég politikai kutatási igazgatója mondta a konferencián, ahol a bizalom helyreállításának fontosságát is hangsúlyozta.
Mráz Ágoston Sámuel, a Nézőpont Intézet vezetője a kutatók felelősségéről beszélt: „Különféle bázisokon mutatják be a pártpreferencia adatokat, és ezáltal arra az egyszerű és jogos állampolgári kérdésre, hogy mi lenne, ha most vasárnap lennének a választások, milyen listás eredmények születnének, erre sem adunk feltétlen választ, és volt, aki a technikai részletekben, az adatfelvétel kérdéseiben látta a probléma forrását.”
A Nézőpont Intézet vezetője viszont jó hírnek tartja, hogy a nagy közvélemény-kutató cégek egyetértettek egy összefogás szükségességében és a közvélemény kutatói szakma népszerűsítésében. Mindez a fontos eleme bizalmatlanság elleni közös fellépésnek.
Az összefogás része lehetne egy olyan szakmai szervezet, amelybe csak az előre meghatározott feltételeknek megfelelő kutatócégek kerülhetnének be. Első lépésként hamarosan elindulhat a partreferencia.hu weboldal, amelyben a különböző mérések egymással összevethető adatai szerepelnek majd. Az Idea Intézet stratégiai igazgatója szerint a társadalom nagyobb mértékben változott, mint a közvélemény-kutatások módszertana.
„Megszűnt az a fajta alapértelmezett tudás, hogy adatfelvételt csak egyetlen és egyféleképpen lehet készíteni, vagy telefonon, vagy online, vagy személyesen. A vélemények megismerésének módjai, vagy az emberek válaszadási hajlandósága változik. Beköszöntött a módszertani újítások kora” – hangoztatta Böcskei Balázs. Szerinte választások idején sokkal nagyobb fényt kapnak ezek a szükségszerű, de egyébként zajló módszertani korrekciók.
Závecz Tibor, a Závecz Research alapító ügyvezetője pedig úgy vélte: a legtöbb cégnek az jelenti a valódi problémát, hogy nincs fizetőképes kereslet a havi rendszerességgel végzett közvélemény-kutatásokra.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
