A Markíza Televízió Testre szabva című hétvégi politikai vitaműsorának volt a vendége Berényi József, a Magyar Szövetség EP-listavezetője. Vitapartnerei Richard Sulík, az SaS és Jaroslav Naď, a Demokrati pártok listavezetői voltak. A vitaműsor vendége volt továbbá Zuzana Gabrižová, az Euractiv portál főszerkesztője, aki a politikusok konkrét ígéreteit értékelte.
A Fico elleni merényletet elutasító parlamenti határozatot a vitaműsor résztvevői közül Berényi és Sulík is pozitívan értékelte, gesztusértékűnek tartják azt. Berényi szerint mivel a kormányfő ellen irányult a merénylet, az ellenzéknek is gesztus kellett tennie. Mint mondta,
az ilyen cselekedetek elítélendőek. Szerinte a politikusok véleményeit kell értékelni, nem pedig magukat a politikusokat.
Azt is jól meg kell gondolni, hogy mikor hívjuk az utcára az embereket, mert könnyen hasonló incidensek alakulhatnak ki, ha meggondolatlanok vagyunk.
Ellentétben velük Jaroslav Naď nem tartja jónak a határozat, s ha parlamenti párt lennének, valószínűleg nem is szavazták volna azt meg. Szerinte nem helyénvaló ugyanis az ellenzéket és a médiát vádolni azért, ami történt. Mint mondta, a rossz kompromisszum nem jó út.
Ukrajna uniós csatlakozása kapcsán Andrej Danko, az SNS elnöke kijelentette, Ukrajnának sohasem kellene az unió tagjának lennie. Ezzel kapcsolatban Berényinek az a véleménye, hogy
az Európai Unió még nem készült fel Ukrajna felvételére, a csatlakozási tárgyalások megkezdését egyfajta politikai gesztusként értékeli az unió részéről, de jelenleg ezt megvalósíthatatlannak tartja.
„Az Európai Unió működésének is nagy reformon kell keresztülmennie, és korrektül kell eljárni a nyugat-balkáni államokkal szemben is, nem lehet ugyanis azt mondani nekik, hogy várjanak további évtizedeket” – mondta Berényi, hozzáfűzve, a csatlakozási tárgyalások nem állhatnak azon, hogy ki van nagyobb összetűzésben az oroszokkal. Hozzátette, Ukrajna csatlakozásával az uniónak meg kell reformálnia például a mezőgazdasági politikáját is, mivel e jelen beállítás szerint minden mezőgazdasági támogatás Ukrajnába menne
Naď szerint azonban Ukrajna mihamarabbi uniós csatlakozása nemzeti-stratégiai, biztonsági és gazdasági érdekünk, aminek érdekében mindent meg kell tenni.
Azt azonban ő sem vitatta, hogy Ukrajnának ehhez teljesítenie kell a feltételeket, szerinte az ukránok az utóbbi időben több reformot is megvalósítottak. Véleménye szerint egyébként az unió bővítése elsősorban az Unió érdeke a stabilitás és a biztonság miatt. A feltételek teljesítését az uniós csatlakozáshoz Sulík is alapvetőnek tartja, egyébként szerinte az Unió csak saját magának ártana. Példaként Olaszország eurózónába való felvételét említette a feltételek teljesítése nélkül.
Szó esett az Oroszországgal szembeni szankciók hatékonyságáról is, ennek kapcsán Berényi elmondta,
bebizonyosodott, hogy ezek a szankciók nem olyan hatékonyak, mint várták, ráadásul negatívan befolyásolták a többi tagország életszínvonalát,
ezért véleményük szerint az orosz invázió megállításának a hasonló szankciók nem az eszközei, más eszközökhöz, például a béketárgyalásokhoz kell folyamodni.
Naď ennek is ellentmondott, szerinte, ha csökkent is a szankciók következtében a tagországokban az életszínvonal, az csak minimális csökkenés volt, ami az ukránok mindennapos szenvedéséhez nem mérhető.
A vétójog megtartása volt a következő téma. Sulík szerint a Lisszaboni Szerződésben már több területen lemondtunk a vétójogról, de megmaradt az például a külpolitika, a védelem vagy az adó területe. Berényi szerint érvényes még szociális téren és az oktatás terü is a vétójog.
A mi véleményünk szerint ahogy meg van fogalmazva jelenleg a Lisszaboni Szerződésben ez a kérdés, az teljesen megfelelő, nem akarunk további kompetenciákat átadni Brüsszelnek”
– mondta.
A kettős mérce alkalmazása is szóba került az Európai Bizottság részéről. Berényi ennek kapcsán Spanyolország példáját hozta fel, ahol a szocialisták az elítélt katalán szeparatisták támogatásával vannak kormányon, bár nem ők nyerték a választást. A spanyol parlament egy törvényt is elfogadott, amellyel amnesztiát adott ezeknek az elítélt szeparatistáknak, ami az igazságszolgáltatásba való közvetlen beavatkozás Spanyolországban, és az Európai Bizottság mélyen hallgat, mondta Berényi. Hozzátette, ha Közép-Európában ilyen történik, már repültek volna a demarsok.
Az Európai Bizottságnak nincs jogköre a speciális ügyészség ügyében eljárni, véleményt persze mondhat”
– tette hozzá. Mint mondta, az utóbbi időben előfordult, hogy a Bizottság több esetben is nem a tények alapján, hanem politikai hatásra lépett fel. Sulík szerint viszont rendjén van, ha ilyen esetekben az Európai Unió védi a saját pénzügyi érdekeit, amivel Naď is egyetértett.
Nem maradtak ki a vitaműsorból a kisebbségi témák sem. Berényi felemlítette például, hogy az Európai Bizottság – nem tudni miért – lesöpörte az egymillió aláírást összegyűjtő Minority Safe Pack polgári kezdeményezést, amelynek a célja, hogy a nemzeti, etnikai és nyelvi kisebbségvédelem bizonyos területei a európai uniós jog részei legyenek. Annak ellenére, hogy olyan dolgok voltak benne, amelyek más országokban már léteznek, pozitív példákkal, az Európa Tanács ajánlásaival szemléltetve, mondta.
A Beneš-dekrétumok keretén belül a programunk kizárólag a kollektív bűnösséggel foglalkozik, mivel annak vagyunk a tanúi, hogy bizonyos esetekben a kollektív bűnösség elve alapján vesztik el az emberek a tulajdonukat, például a sztrádaépítések során ennek alapján veszi el az állam a telkeket”
– mondta Berényi, hozzátéve, azokban az esetekben ahol az elkobzások nem voltak befejezve a második világháború után, befejezik azt most a szlovák hivatalok, ami véleményük szerint nincs rendjén. „Ezeket a döntéseket akarjuk megszüntetni, nem a múltban vájkálni, ezek aktuális földtulajdonjogi esetek” – tette hozzá.
Berényi szerint a zsidó vagy a német kisebbség ellen a második világháború után elkövetett sérelmeket rendezte az állam, csak a magyar kisebbséggel szemben nem, még egy parlamenti deklarációt sem fogadtak el, zárta a Magyar Szövetség EP-jelötje.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
