Kecske a városban
Nosza, belefújt most A furulyácskába, S táncra perdült nyomban Mind a répa lába. Táncos kedvű répák Most felkerekedtek, Mit gondoltak, mit nem, Futásnak eredtek.
Szépen beszaladtak Egy kicsi pajtába, Hol egy éhes tehén Bőgött egymagába. Sorba beugráltak A tehén szájába, Hogyha nem hiszitek, Járjatok utána!
Kecske a városban Egyszer egy kecske Betévedt Pestre, Ment, mendegélt, Szépen eregélt; Nézett erre is, Nézett arra is. Mi mindent látott, Szemet, szájat tátott! De ím egyszerre csak, Az útból félrecsap S az esztelen Nagy hirtelen Se szó, se beszéd Egy ablak üvegét
Betöri. Mivel? Tán a kezivel? Nem, a szarvával. Na meg a lábával! Minden ami jó, Megenni való, Van előtte, de mit ér? Csurog szájából a vér. S míg vére csepeg, Jajgatva mekeg És futva-fut, Míg ki nem jut A mezőre, ki, Ott jó őneki!
Szaladj, csikó! Hinta, hinta, hintóba, Jere Marci Brassóba. Ez aztán a nagy város, Hétfaluval határos.
Mit csinálunk Brassóba? Ostort veszünk a bótba! Hát az ostor mire jó? Attól szalad a csikó.
Miért szaladjon a csikó? Mert vár otthon Anikó. Hát ő neki mit viszünk? Neki szép babát veszünk.
Van már ostor, van baba, Kifizette az apa. Szaladj, szaladj, kis csikó, Hogy örül majd Anikó!
Forrás:3szek.ro
Tovább a cikkre »
