Rendkívül érdekes, a szlovákiai oltási hajlandóság fényében igen sokatmondó cikk jelent meg a New York Times hasábjain. A lap arról ír, számos amerikai állampolgár, gyenge immunrendszere miatt, már a negyedik, sőt ötödik vakcinát kénytelen felvenni, hogy legalább némi védettséget szerezzen. A csavar a történetben, hogy egyelőre a vakcinafejlesztők sem pontosan tudják, mivel jár mindez.
Azt, hogy ki, mikor és hány adag COVID-oltást kaphat, az Egyesült Államokban olyan immár nálunk is ismert szervezetek határozzák meg, mint az Élelmiszer- és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatal (Food and Drug Administration – FDA), illetve a Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (Centers for Disease Control and Prevention – CDC). A páciensekkel azonban nem ők, hanem gyakran egyszerű háziorvosok vagy gyógyszerészek lépnek kapcsolatba, így számtalan alkalommal fordult elő, hogy szövetségi ajánlás hiányában, de kellő meggyőzőképességgel, a lelkes érdeklődő már negyedik, sőt ritkábban ötödik vakcinájához is hozzájuthatott.
Egyelőre egyetlen ország, Izrael engedélyezte a negyedik adag vakcina alkalmazását.
Naftalij Bennett miniszterelnök még vasárnap jelentette be, hogy az állam hatvan évnél idősebb lakosainak, illetve az egészségügyi dolgozóknak felajánlja a negyedik vakcina felvételét. Emlékezhetünk rá, hogy az Egészségügyi Világszervezet elnöke, Tedrosz Gebrejeszusz több alkalommal, például magyarországi látogatása során is hangsúlyozta, nem harmadik, negyedik, századik emlékeztető adagot kellene bevezetni a nyugati országokban, hanem vakcinákat juttatni a harmadik világ alig-alig átoltott államaiba. Szintén a témához kapcsolódik Orbán Viktor emlékezetes kijelentése az ismétlődő oltásokról. A magyar miniszterelnök egy nemzetközi sajtótájékoztatón úgy fogalmazott az emlékeztető oltások kapcsán, hogy nem szeretne ementáli sajthoz hasonló, lyukacsos fizikumot.
Ehhez képest az Egyesült Államokban is bevezették a negyedik oltás felvételének lehetőségét, csakhogy az ajánlás szerint a harmadik után legalább fél évnek kell eltelnie az újabb vakcinációig.
Sokan azonban nem várták, pontosabban nem várhatták meg a leghamarább február végén igényelhető negyedik oltást, inkább saját kezükbe vették a dolgok irányítását, értsd: addig rágták az illetékes orvos vagy gyógyszerész fülét, amíg az be nem bökte nekik az újabb adagot. Hogy aztán az idő előtt beadott emlékeztető oltásnak van-e értelme, illetve jelent-e bármiféle kockázatot, az már más kérdés. A helyzet azért is különösen pikáns, mert a CDC-nek elvileg lenne lehetősége eljárást indítani a határidő előtt is oltó orvosokkal szemben, azok ugyanis szerződést írnak alá a kormányzati ügynökséggel, amelyben vállalják, hogy a központ ajánlása szerint oltanak. A másik rizikó, hogy ha az ajánlással szemben oltanak, akkor az esetleges mellékhatások miatt a CDC nem vállal felelősséget, azok egyedül az orvost terhelik.
A szövetségi hatóságok egyelőre egyetlen esetben sem indítottak eljárást. Sem az orvosok, sem a páciensek nincsenek veszélyben, bár az elképzelhető, mondta a NYT által megkérdezett jogi szakértő, hogy az előbbiek polgári pert indíthatnak az utóbbiakkal szemben, mondván, hazudtak a jelentkezésnél.
Magasabb ellenanyagszint, erősebb védettség?
Vannak ugyan bizonyítékok, amelyek azt a logikailag egyszerű következtetést látszanak megerősíteni, hogy a magasabb ellenanyagszint erősebb védettséget is jelent, csakhogy antitestből (az ellenanyag tudományos neve) is többféle létezik, ráadásul más-más vakcina más-más ellenanyag-kombinációt hoz létre a szervezetben. A kérdést tovább bonyolítja, hogy jelenlegi ismereteink szerint nincs lineáris összefüggés az ellenanyagszint és az egyébként is nehezen számszerűsíthető védettség mértéke között.
Ezek az emberek persze nem passzióból akarnak negyedjére, ötödjére is oltakozni. A CDC becslései szerint nagyjából 7 millió immunhiányos beteg (jó részük szervtranszplantáció után, az új szerv kilökődését megakadályozó gyógyszerek miatt került ilyen állapotba) él az Egyesült Államokban, az illetékeseknek azonban fogalmuk sincs, profitálnak-e egyáltalán a negyedik, ötödik, x-edik dózisból. „Jelen állás szerint ez sokkal inkább improvizáció, semmint tudomány” – nyilatkozta a Times-nak az egyik szakértő.
A lap által megkérdezett beoltottak mind azt mondják, nincs mit kockáztatniuk, hiszen sokkal jobban félnek a COVID-tól, mint az oltás mellékhatásaitól.
Volt, akinél három adag után sem tapasztaltak számottevő változást, alig volt antitest a vérében, de a negyedik vakcina végül a normál érték közelébe emelte az ellenanyagszintjét, másokon a negyedik adag sem segített. Számos, immunhiányos betegeket kezelő orvos azt mondja, a CDC túl merev ajánlásokat fogalmazott meg a vakcinákkal kapcsolatban, amelyek az ilyen páciensek esetében egyszerűen nem alkalmazhatóak. A negyedik vakcinára bevezetett féléves határidő sokaknál nem is tartható, hiszen más kezelésekkel ütközne, így az orvosok és pácienseik, a hatóságok hallgatólagos beleegyezése mellett, inkább az ajánlásokkal szemben járnak el. Különösen a krónikus leukémiával küzdő betegek vannak nagy veszélyben, ők kénytelenek állandó jelleggel immunszuppresszív gyógyszereket szedni, így nem meglepő, hogy sokan közülük a negyedik oltás után sem szereztek számottevő védettséget. Hogy az ötödik, hatodik, ikszedik oltás segít-e rajtuk egyáltalán, nem tudni.
Más kérdés, hogy számos szakértő azt mondja, kontraproduktív is lehet az immunrendszer „csúcsra járatása”, arról nem is beszélve, hogy gyakran hónapokba kerül, mire a vakcinák segítségével igazán beindulhat az ellenanyag-termelés.
Van-e alternatíva?
Az orvosok szerint az állandó vakcinációnak jó alternatívája lehet az immár Szlovákiában is alkalmazott monoklonális antitest kezelés. A témával korábban külön cikkben foglalkoztunk, így itt csak nagyon röviden ismertetnénk a kezelés részleteit. A lényeg, hogy általában nyulakban, illetve egerekben előállított, egyetlen immunsejtből (B-limfocita) létrehozott ellenanyagokkal segítik a szervezet védekezését. Az eljárás maga nem új, húsz éve alkalmazzák különböző gyulladás folyamatok enyhítésére. A pandémia során főleg koronavírusos betegeknél használták, egyfajta utolsó lehetőségként, preventív módon, megelőzés céljából csak az utóbbi hónapokban terjedt el.
Időközben azonban kiderült, számos eddig használt monoklonális ellenanyagon alapuló szer nem alkalmas az omikron-fertőzés kezelésére, azon kevés ilyen gyógyszer, amelyik meg igen, az egyszerűen készlethiány miatt a súlyos fertőzéssel küzdő betegeké lett. Az FDA mind ez idáig egyetlen ilyen gyógyszer használatát engedélyezte preventív céllal (az AstraZeneca termékéről van szó), csakhogy a fent említett okokból óriási a készlethiány, így sokak számára marad a negyedik, ötödik oltás – utolsó lehetőségként.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
