Hosszasan lehetne vitatkozni azon, az Európai Unió által erőltetett elhibázott szankcióik mennyiben tehetőek felelősség a kialakult energiaválságért, de a lényeg szempontjából tulajdonképpen mindegy is. Európa példátlan nehézségekkel néz szembe, egyre hűlő lakásainkban legfeljebb csak átmeneti melegséget nyújthat a tudat, mi szóltunk előre!
Ursula von der leyen EB-elnök múlt hét szerdán évértékelő beszédében több megoldást is javasolt az európai energiaválságra. Ezek egy része talán átmeneti enyhülést hozhat, de közülük jónéhányat képtelenség lesz megvalósítani az erős tagállami ellenállás miatt.
Lássuk sorban!
1. Az elektromos energia fogyasztásának EU által meghatározott mértékű, előirányzott csökkentése.
2. Bizonyos energetikai cégek „rendkívüli nyereségének” megadóztatása
3. Kedvezményes áramszolgáltatás bizonyos társadalmi csoportoknak
4. A tagállamok közti energiakereskedelem folyamatának leegyszerűsítése
5. Az orosz vezetékes földgáz importjára kivetett ársapka
Mint arról korábban beszámoltunk, az uniós tagországok energiaügyekért felelős minisztereinek brüsszeli csúcsán az utolsó, ötödik elképzelést leszámítva elfogadták az Európai Bizottság javaslatait, de azok pontos megvalósításáról egyelőre nem született döntés. A soros elnök, Csehország által összehívott rendkívüli ülésen minden tagállam egyetértett abban, hogy kezdeni kell valamit az elszálló energiaárakkal. A megoldás módja azonban még kérdéses, az EU-s miniszterek legközelebb szeptember 30-án ülnek össze, de kétséges, az Európai Bizottság javaslatai átmennek-e a rostán.
Fogyasztáscsökkentés
Egyszer már kipróbált recepthez nyúlna újra a Bizottság. Mint ismert, a földgázfogyasztásra korábban elfogadtak már egy hasonló, kötelező érvényű spórolási kvótát. A tagállamoknak 15%-kal kell csökkenteniük földgázfelhasználásukat egy meghatározott időszakon belül, s a Bizottság most azon dolgozik, hasonló fogyasztási korlátot vessenek ki az elektromos áramra is. Egy egyelőre meg nem határozott csúcsidőszakban napi 5, egész havi lebontásban 10%-os fogyasztáscsökkentésről olvasni az Európai Bizottság által köröztetett dokumentumokban.
Egyelőre úgy tudni, a javaslat nem határozná meg, mikor legyen a csökkentésre kijelölt „csúcsidőszak” az egyes tagállamokban, ráadásul, mondják a kritikusaira, önmagában nem kezeli a legfontosabb problémát, a földgáz és az elektromos áram árának összefonódását. Néhány tagállam azt szeretné, ha az Energiaszabályozók Európai Uniós Együttműködési Ügynökségének (ACER) illetékesei meghatároznák, legfeljebb milyen magasra kúszhat az áram ára az európai energiatőzsdéken.
Extraprofitra kivetett adó
Az adó azokat az elektromos energiát előállító vállalatokat érintené, amelyek nem földgázból, hanem megújuló vagy nukleáris energiából termelnek áramot. Mivel a földgáz árának elszabadulása miatt az ilyen vállalatok óriási extra nyereségre tesznek szert, nyereségük megadóztatását a civil fogyasztók terheinek csökkentésére lehetne fordítani. Az egyik elképzelés alapján minden 180 eurónál többért eladott megawatt/óra után adóztatnák a vállalatokat, csakhogy több tagállam vitatja, egy ehhez hasonló illeték tekinthető-e adónak, ugyanis ettől függ, hogy minősített többségi vagy egyhangú döntéssel lehet-e határozni róla.
Egy másik kritika, hogy a rendelkezés épp abban az időszakban rettentené el a piaci szereplőket a megújuló energiák piacára befektetéstől, amikor arra, környezetvédelmi szempontokból, a legnagyobb szükség lenne.
A Bizottság számításai szerint az ebből származó bevétel akár 140 milliárd eurót hozhatnak az uniós államoknak.
Áram rászorultsági alapon
Szintén egy nagyon ködös elképzelés – még. A bizottsági javaslat alapján nem csak a lakosság, de bizonyos piaci szereplők, kis és közepes vállalkozások számára is kedvezményes árú áramot biztosíthatnának a tagállamok. Azt egyelőre nem tudni, az árszintet a tagállamok vagy Brüsszel határozná meg (Magyarország például az előbbihez ragaszkodik), ahogy azt sem tudni, tagállami vagy uniós forrásból kompenzálnák-e a szolgáltatókat – ha egyáltalán.
További viták tárgya lehet, hogy a Bizottság azt tervezi, szigorúan megszabná, az egyes tagállamok legfeljebb mekkora árcsökkentést biztosíthatnak a rászorulóknak.
A kiszivárgott információk alapján Brüsszel az extraprofitadó újraosztásával egyenlíteni ki a tagállamok mozgásterének eltérő tágasságából adódó különbségeket. A tervről beszámoló Politico azt írja, kérdéses, lesz-e valami az elképzelésből, hiszen komoly ellentét várható az exportra áramot termelő (Németország, Spanyolország) és az importra szoruló (Magyarország, Franciaország, Olaszország) tagállamok között.
Egyszerűsített kereskedelem
A fenti elképzelések talán legködösebbike. Ursula von der Leyen EB-elnök ugyan erre is kitért évértékelőjében, de azon kívül, hogy egyszerűsíteni kell a tagállamok (plusz Ukrajna) közti energiakereskedelmet, sok konkrétum nem hangzott el. Tovább bonyolítja a dolgokat, hogy az Európai Központi Bank elnöke, Christine Lagarde már jó előre jelezte, a fentiekkel összefüggésben felmerült feltőkésítést eszük ágában sincs támogatni. Attól félnek ugyanis, a kereskedelem túlegyszerűsítésel piaci összeomláshoz vezethet.
Egyes országok – nevezetesen Svédország, Finnország és Németország – már korábban saját kezükbe vették a dolgokat, milliárdos hitelkeretet kínálnak az energiacégeknek, hogy elkerüljék a közművek fizetésképtelenségét.
A központi bank vezetője ugyanakkor többször is kijelentette, az európai bankok likviditási problémáit készek orvosolni, de szó sem lehet arról, hogy energiacégeken is hasonlóképpen segítsenek.
Gázársapka
Hetek óta hallani lehetett arról, az Európai Bizottság maximalizálni kívánja az Európába érkező vezetékes orosz gáz árát. Az ársapka ugyanakkor éles kritikákat váltott ki számos tagállamban, hiszen Moszkva jó előre jelezte, ha az ársapkát bevezetik, teljesen leállítják az európai importot. Ez az olyan tengertől elvágott uniós tagországoknak, mint Magyarország óriási érvágást jelentene, így Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter minden alkalommal kiemelte, Budapest kész megvétózni a tervet.
Szijjártó úgy fogalmazott: Brüsszel egy álcázott szankciós intézkedést készít elő.
Megkérdeztem a mai tanácsülésen, az Európai Bizottság tagjai (…) hátizsákban, repülőn vagy vonaton, vagy mégis hogyan gondolják Magyarországra hozni azt a földgázt, ami kiesne az Oroszország felől történő szállítás tekintetében?
– jegyezte meg a magyar külügyminiszter egy múlt heti sajtótájékoztatón.
Keveset emlegetett tény, de a Bizottság részéről az is felmerült, ne csak az Oroszországból érkező, hanem a teljes európai importra vessenek ki hasonló ársapkát. Ez azonnali és éles tiltakozást váltott ki a tagállamokból, ugyanis attól tartanak – egyébként joggal – egy ilyen intézkedés csak eltántorítaná az importőröket, más, tőkeerősebb országok kaparintanák meg az Európába szánt gázszállítmányokat. A Politico úgy tudja, a bizottság által eredetileg javasolt formában az ársapka már nem valósul meg, mindenesetre az október 7-én valamint 20-21-én esedékes Európai Tanács-ülésen biztosan felmerül még a téma.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
