Az Egyesült Államok beutazási tilalom formájában szankciókat vezetett be öt európai állampolgárral – köztük Thierry Breton volt belső piaci biztossal – szemben, amerikai internetes platformok állítólagos cenzúrájára hivatkozva. A hírről az AFP és a DPA hírügynökség számolt be, a döntés ellen Franciaország élesen tiltakozott.
„A Külügyminisztérium határozott lépéseket tesz öt olyan személlyel szemben, akik vezető szerepet játszottak az amerikai platformok cenzúrára, bevételektől való megfosztásra (demonetizációra), valamint a velük nem egyező amerikai vélemények elnyomására irányuló szervezett törekvésekben”
– áll Marco Rubio amerikai külügyminiszter közleményében.
Rubio a név szerint nem említett öt személyt „radikális aktivistának” nevezte, és azt állította, hogy belépésük, tartózkodásuk vagy tevékenységük az Egyesült Államok területén súlyos negatív következményekkel járhat az ország külpolitikájára nézve. A tárcavezető szerint a minisztérium kész bővíteni a listát, amennyiben más külföldi tisztségviselők nem változtatnak az irányvonalukon.
Nem véletlenül kerülte fel a listára
Bár a DPA jelentése szerint az amerikai minisztérium hivatalosan nem közölt részleteket az érintettekről, az AFP információi szerint a szankcionáltak között van Breton, aki 2019 és 2024 között volt a belső piacért felelős uniós biztos, valamint négy, a dezinformáció és az internetes gyűlöletbeszéd ellen küzdő nonprofit szervezet képviselője. Konkrétan Josephine Ballonról és Anna-Lena von Hodenbergről (a netes gyűlölet ellen fellépő HateAid szervezet munkatársairól), valamint a hasonló profilú szervezeteknél dolgozó Imran Ahmedről és Clare Melfordról van szó.
Az amerikai kormányzat – amelynek képviselői idén tartalmi okokból egyes tévécsatornák licencének megvonásával fenyegetőztek az USA-ban – többször is bírálta az állítólagos európai cenzúrát. Az elmúlt hetekben ez a téma az X platform átláthatóságának hiánya miatt kiszabott 120 millió eurós európai bizottsági bírság kapcsán is felmerült. A Trump-kormányzat válaszul ellenlépéseket helyezett kilátásba az Európai Unióval szemben arra az esetre, ha tovább korlátozzák az amerikai szolgáltatókat.
Körkép-vélemény:
A teljes képhez hozzátartozik, hogy Thierry Breton tényleg rászolgált a szankciókra. TEljesen nyíltan zsarolta például az X-et európai büntetésekkel azért, mert Musk interjút tett közzé a platformon Donald Trumppal, és mert nem cenzúrázta a tavalyi nagy brit migránsellenes tüntetéshullám felvételeit – ami igencsak kínos volt a Breton-féle bevándorláspárti politikusoknak.
Párizs tiltakozik, de vérszegényen
Franciaország határozottan elítélte a technológiai szektor szigorú szabályozásáért és az online dezinformáció elleni küzdelemért síkra szálló öt európai elleni szankciókat – idézte az AFP a francia diplomácia vezetőjét.
„Franciaország a leghatározottabban elítéli az Egyesült Államok által Thierry Breton volt miniszter és biztos, valamint négy másik prominens európai személyiség ellen bevezetett vízkorlátozásokat” – hangsúlyozta Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter az X közösségi oldalon. Hozzátette: „Az európai emberek szabadok és szuverének, mások nem kényszeríthetik rájuk a digitális terüket szabályozó előírásokat.”
Ez azonban mellébeszélés. Egyrészt, mert épp Brüsszel próbál cenzúrát alkalmazni a közösségi oldalakon. Másrészt, a franciák válaszukban nem helyezték kilátásba és viszonzásul amerikai személyeket szankcionálnak.
Amikor a véleménydiktátor burkolózik szólásszabadságba
Thierry Breton, aki 2005 és 2007 között francia gazdasági miniszter, majd 2019 és 2024 között uniós biztos volt, a szankciókra reagálva „a mccarthyzmus szelét” emlegette.
„Újra a mccarthyzmus szele fúj?” – írta az X-en, utalva az 1950-es években Joseph McCarthy szenátor által vezetett antikommunista boszorkányüldözésre.
„Emlékeztetőül: a demokratikusan megválasztott Európai Parlament 90 százaléka és mind a 27 tagállam egyhangúlag szavazta meg a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt (DSA)” – emelte ki Breton. Amerikai barátainak pedig üzente: „a cenzúra nem ott van, ahol gondoljátok”.
Körkép-vélemény:
A DSA papíron egy személyi jogokat védő digitális szabályozási csomag, a valóságban azonban jogi zsarolóeszköz, hogy az EU bírságokra vonatkozó fenyegetéssel kényszerítse cenzúrára a nagy közösségi platformokat. Ezek a platformok Breton idejében hűen követték Európában a brüsszeli elvárásokat (kivéve az X-et), ám Donald Trump beiktatása után hirtelen oldalt váltottak. Mark Zuckerberg emlékezetes beszédében súlyos, kikényszerített cenzúrával vádolta meg az Európai Uniót. Ezek a vádak nem alaptalanok. Számos nem progresszív hírportál, kommentátor és csoport tapasztalhatta meg 2025 előtt a brüsszeli és londoni forrásokra rákötött fact-checkerek munkájának eredményét: tiltásokkal, hátrasorolásokkal, korlátozásokkal sújtották azokat, akik eltértek a progresszív mainstream narratívájától. Ez a gyakorlat sajnos a DSA elfogadása után ismét felerősödött…
Körkép.sk
Nyitókép forrása: SITA/AP Photo/Virginia Mayo
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
