Megkezdte a 2022-es költségvetési törvényjavaslat vitáját szerdai ülésén az Országgyűlés.
Kormány: az újraindítás költségvetése a 2022-es büdzsé
Expozéjában Varga Mihály pénzügyminiszter elmondta: a 2022-es büdzsé az újraindítás költségvetése, a tavaszi benyújtás pedig egyike azoknak a biztos pontoknak, amelyek hozzájárulnak az újrainduláshoz.
Kiemelte: a jövő évi költségvetés középpontjában a gazdaság-újraindítási akcióterv áll, amely a modern Magyarország történetének legnagyobb gazdasági programja. Az akcióterv végrehajtása lehetővé teszi, hogy mindenki, akit a járvány nehéz helyzetbe hozott, talpra tudjon állni – jelentette ki.
Kifejtette: ez azt jelenti, hogy a költségvetés eszközeit is felhasználják, hogy mindenki, aki elveszítette a munkahelyét, vissza tudja szerezni, vagy új munkahelyet kaphasson, továbbá minden vállalkozó, akinek be kellett zárnia az üzletét, újra tudja indítani, illetve lehetőség szerint tovább tudja fejleszteni.
Varga Mihály hangsúlyozta: a családok és a vállalkozások támogatása, a munkahelyteremtő beruházások megvalósítása, valamint az egészségügy és a felsőoktatás fejlesztése hozzájárul ahhoz, hogy lendületet adjanak a gazdaságnak. A cél az, hogy 2030-ra Magyarország az Európai Unió öt legsikeresebb országa közé tartozzon, a válságot pedig továbbra sem megszorításokkal, hanem a támogatások növelésével és adócsökkentésekkel kezelik, a költségvetési hiányt és az államadósságot ismét csökkenő pályára állítják – mondta.
Kitért arra: Magyarország belső erőforrásait és erőteljes bővülési képességét alapul véve a törvényjavaslat 5,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, mérsékelt, 3 százalékos inflációval, valamint dinamikus, 5,2 százalékos gazdasági növekedéssel számol. Továbbra is kiemelt cél az adósságráta csökkenő pályára állítása, hogy a tavalyi GDP-arányos 80,4 százalék után idén 80 százalék alá, jövőre pedig a bruttó hazai termék 79,3 százalékára mérséklődjön az államadósság – magyarázta.
Megjegyezte: megőrizték a korábbi évek konzervatív tervezési szemléletét is, így a változó körülményekből eredő kockázatok kezelésére, a nem várt kiadások finanszírozására 233 milliárd forint összegű biztonsági tartalékot képeztek.
A miniszter arról is beszélt, hogy a 2022-es költségvetés szerkezetét tekintve, a javaslat megőrzi az idei büdzsé két alappillérét: az egészségbiztosítási és járvány elleni védekezési alapban mintegy 3600 milliárd forint áll rendelkezésre az egészségügyi, valamint – ha még szükséges – a járványügyi kiadásokra, a gazdaság-újraindítási akcióterv pedig a GDP 13 százalékát kitevő összeget, 7308 milliárd forintot tartalmaz.
Hangsúlyozta: 2022-ben – a polgári kormány korábbi költségvetéseihez hasonlóan – szinte minden terület több forrással gazdálkodhat, mint egy évvel korábban.
Kijelentette: Magyarország ezt a válságot is le fogja győzni, megvédik az elmúlt években elért eredményeket, ez a magyar emberekkel és vállalkozásokkal együtt sikerülni fog. A járvány kitörésekor ezzel a meggyőződéssel hozták meg az azonnali intézkedéseket, tették meg a gazdaságvédelmi akcióterv első lépéseit és készítették el a gazdaság-újraindítási akciótervet – emlékeztetett.
Varga Mihály szerint ebben a rendhagyó időben összefogott az ország, az emberek elfogadták a szigorú intézkedéseket, és sok területen erejükön felül teljesítettek. Sajnálatos tény, hogy a baloldal nem vett részt a munkában, sőt a sikeres védekezés ellen dolgozott – tette hozzá.
Felidézte: a kedden közzétett adatok szerint ez év első három hónapjában várakozáson felül teljesített a magyar gazdaság, a piaci szakértők által várt 0,3 százalékos visszaeséssel szemben 1,9 százalékkal bővült Magyarország gazdasági teljesítménye az előző negyedévhez képest, ami az egyik legnagyobb mértékű növekedés az EU-ban.
Kitért arra: friss előrejelzésében az Európai Bizottság 5,5 százalékos, a Nemzetközi Valutaalap 5,9 százalékos növekedést valószínűsít, minden esély megvan tehát arra, hogy a magyar gazdaság visszaálljon arra a dinamikus pályára, amely a járvány okozta válság előtt jellemezte. A gazdaságvédelmi intézkedések eredményesek voltak, a költségvetésből nyújtott támogatások, adókedvezmények valós segítséget jelentettek a vállalkozásoknak, megkezdődött a magyar gazdaság újraindulása – vélekedett.
A tárcavezető kiemelte a kormány értékalapú politikájának jelentőségét, amelynek alappillérei a járvány során is változatlanok maradtak. Munkaalapú társadalmat építenek, Magyarország jövőbeni gazdasági pozícióit a teljesítmény emelésével – a beruházások, az innováció és a területileg is kiegyensúlyozott növekedés – támogatásával kívánják elérni, kiemelt figyelmet fordítanak a családok megerősítésére, az időskorúak megbecsülésére és a gyermeknevelés támogatására, továbbá minden körülmények között a magyar emberek érdekeit teszik az első helyre – sorolta.
Értékelése szerint az elmúlt évek gazdaságpolitikai intézkedéseinek köszönhetően a járvány erős, ellenálló és kiegyensúlyozott szerkezetű gazdaságot ért. A mostani világválság közepette még jobban látszik, hogy milyen nagy előnyt jelent, hogy nem vesztegették el az elmúlt évtizedet, és ennek köszönhető, hogy a járvány idején támaszkodhattak az egyensúlyi növekedés, az adósságcsökkentés és a költségvetési politika eredményeire – magyarázta Varga Mihály.
ÁSZ: rugalmasságot biztosít a jövő évi büdzsé
Rugalmasnak értékelte a 2022-es költségvetést Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke az előterjesztés szerdai parlamenti vitájában.
A 2022-es költségvetés rugalmasságot biztosít Magyarország számára, épít az elmúlt év gazdaságvédelmi intézkedéseire és olyan területeket helyez előtérbe, amelyek hosszú távon is támogatják a kilábalást a válságból – mondta a jövő évi büdzsé szerdai parlamenti vitájában az Állami Számvevőszék elnöke.
Domokos László szerint a büdzsé nem a válságkezelést, hanem az újraindítást tartja szem előtt, azaz egyfajta modernizáció van a költségvetésben.
Az államadósság-szabály teljesülése, valamint a költségvetési egyensúly javulása ugyanakkor már rövid távon is jelentős versenyelőny Magyarország számára – hangsúlyozta.
Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke felszólal a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. Mögötte Jakab István, a parlament fideszes alelnöke.
Előrevetítette a beruházások további növekedését, de arra is kitért: számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.
Fontosnak nevezte, hogy a büdzsé végrehajtását folyamatos monitoring kísérje. Mint mondta, a rugalmasság növeli a költségvetés kiszámíthatóságát, és lehetővé teszi, hogy a környezeti változások ellenére a fő célok teljesüljenek.
Biztosítani kell a költségvetési folyamatok átláthatóságát is – tette hozzá. Lehetővé kell tenni, hogy a büdzsét végrehajtó szervek bizonyos mértékben eltérjenek attól, de ezeket az eltéréseket átláthatóvá kell tenni mind az Országgyűlés, mind az adófizetők számára.
Domokos László a beruházások további növekedését is előrevetítette. Hozzátette, ezeknek kiemelt szerepük van a gazdasági növekedés dinamikájában.
Ugyanakkor a magánszektor beruházásainak élénkülése esetén a kormányzati beruházások felfuttatása a beruházási piac túlfűtöttségét okozhatja – figyelmeztetett.
Hangsúlyozta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a járvány kirobbanásakor, így a makrogazdasági környezet ismét kedvezőbbé válhat, ugyanakkor maradnak olyan területek, amelyeken a járvány kezelése érdekében a korlátozó intézkedéseket tartósan fenn kell tartani. Számolni kell azzal, hogy a koronavírus-járvány további hullámai hatással lesznek a költségvetés végrehajthatóságára.
Ennek következtében, a járvány elleni védekezés költségeinek biztosítása mellett a gazdaság élénkítését, újraindítását biztosító intézkedésekre is szükség van, amelyek hatást gyakorolnak a költségvetési egyensúly fenntarthatóságára is.
Szólt a már elindult pozitív folyamatokról is, például arról, hogy tavaly és idén a háztartások összességében jelentős mértékben növelték a megtakarításaikat, vagyis kellő nagyságú vásárlóerővel rendelkeznek ahhoz, hogy az elhalasztott fogyasztásukat pótolják. A folytatódó reálbér-növekedés és egyes állami jóléti intézkedések is nagyobb fogyasztásra ösztönözhetik a lakosságot.
Kiemelte azt a trendet is, hogy a munkaerő az alacsonyabb jövedelmű ágazatok felől a magasabb jövedelmet biztosítók felé áramlik, valamint az állami szférából is az üzleti szférába vándorol, és külföldről is többen térnek haza, mint ahányan elhagyják az országot.
A munkakultúra is számos változáson megy keresztül – jelezte, kiemelve az otthoni munkavégzés terjedését, amit a járványhelyzethez való alkalmazkodás indított el. Szólt a digitalizáció és a fenntarthatóság fontosságáról is.
Megalapozottnak ítélte a 2022-es költségvetést Holman Magdolna, az ÁSZ alelnöke. Elmondta: a tervezett bevételi előirányzatok teljesíthetők, a kiadási előirányzatok pedig elegendőek a közfeladatok ellátására. Kijelentette azt is: a Pénzügyminisztérium és a tervezést végző szervezetek a jogszabályi előírásokat betartották.
A bevételek 98,3 százaléka tekinthető megalapozottnak, a számvevőszék mindössze 0,4 százalék teljesülését értékelte kockázatosnak.
A kiadásokról szólva azt mondta: kockázatot hordoz, hogy a kiadási előirányzatok főösszegének 45,5 százalékát teszik ki azon tételek, amelyek teljesülése eltérő lehet akár a költségvetés módosítása nélkül is.
Kijelentette: a költségvetés hosszú távú fenntarthatóságát támogatja a beruházások magas szintje.
Az ÁSZ értékelte azt is, hogy átütemezhetőek-e azok az állami beruházások, amelyeket a Gazdaság-újraindítási Alap finanszíroz. Egy részük halasztható, vagyis a kiadások csökkenthetők, így az alap kiadási oldala megalapozott – ismertette.
KT: indokolt a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentése
A Költségvetési Tanács (KT) tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a testület az egyensúly gyorsabb helyreállása és a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében indokoltnak tartja a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését – mondta a KT elnöke szerdán, a jövő évi büdzsé parlamenti vitájában.
Kovács Árpád hangsúlyozta: a 2022-es költségvetési törvényjavaslat fókuszában a gazdaság újraindítása, a jövő szempontjából kiemelt ágazatok fejlesztése, a munkahelyek, a családok és a nyugdíjasok védelme, az otthonteremtés támogatásának erősítése, az emberek életminőségének javítása áll.
Ismertette: a tanács megállapítása szerint a költségvetés magas, 5,2 százalékos gazdasági növekedésre épít. Feltételezve, hogy a világban a feszültségek enyhülnek, a tanács a várt gazdasági bővülést elérhetőnek ítéli – fűzte hozzá.
Felhívta a figyelmet: az újraindulást gazdaságösztönző költségvetési intézkedésekkel 2022-ben is támogatni kell, hiszen – bár a tömeges oltás megteremtheti a nyitás alapját – a válságból történő kilábalást továbbra is övezik bizonytalanságok, ma még beláthatatlan, mikorra lesz teljes visszatérés a korábbi, megszokott gazdasági és életritmushoz.
Rögzítette: a tanács szerint a 2022-es költségvetés bevételi és kiadási előirányzatai összhangban vannak a 2021-re várható és a 2022-re tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.
Kiadásokban – folytatta – kiemelt prioritás a gazdaság újraindítása, aminek érdekében a gazdaság-újraindítási akcióterv – az adókönnyítések mellett – aktivizálja a hazai költségvetési forrásokat és a rendelkezésre álló uniós támogatásokat. Az újraindítás intézkedései több területen strukturális változást irányoznak elő olyan fejlesztésekkel, amelyek hosszú távon támogathatják a gazdaság bővülését – emelte ki.
Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke felszólal a Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről szóló javaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. MTI/Szigetváry Zsolt
Az elnök ugyanakkor megjegyezte: a tanács a gazdasági újraindítás eszközeinek méltánylása mellett úgy látja, hogy a háztartások fogyasztásának és a magánszféra beruházási aktivitásának dinamikus növekedése esetén az ösztönző intézkedések a gazdaság túlfűtöttségét okozhatják, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt.
A tanács ezért célszerűnek látná egyes kiadási előirányzatok felhasználását feltételekhez kötni, és a tervezett összegeket csak akkor elkölteni, ha a gazdaság dinamizálásához azokra ténylegesen szükség van. Ily módon kedvező gazdasági feltételek esetén a tervbe vett kiadások egy részét meg lehetne takarítani vagy el lehetne halasztani, nagyobb lépést téve a költségvetési egyensúly helyreállítása irányába, csökkentve az államadósságot, vagy fedezetet teremtve az előre nem látott kiadásokra a hiány növelése nélkül – magyarázta.
A KT elnöke a hiánnyal kapcsolatban azt az észrevételt tette: a tanács támogatta, hogy a 2021. évi 7,5 százalékos tervhez képest 2022-re csökkenjen a GDP-arányában kifejezett hiány, azonban – elismerve a mozgástér szűkösségét – nem tartja elégségesnek – sem eredményszemléletben, sem pénzforgalmi szempontból – annak csupán 5,9 százalékra történő mérséklését.
Az államadóssággal kapcsolatban Kovács Árpád szintén azt rögzítette: a törvényi rendelkezéseknek megfelel, de a lehetőségekhez képest kevésnek tartja a testület az államadósság-mutató 0,6 százalékpontos – a 2021-es 79,9 százalékról 2022-re 79,3 százalékra – csökkenését. Rámutatott: a 2021-ben már megkezdődő és a remények szerint megvalósuló gazdasági helyreállás ugyanis az adósságmutató ennél nagyobb mértékű csökkenését is lehetővé teszi.
Ugyanakkor jelezte azt is: a tanács egyetértett azzal, hogy az államadósság-kezelés 2022-ben is meg kívánja őrizni az elmúlt években elért kedvező szerkezetet, a devizaadósság részarányának alacsony szinten tartását, a lakosság részvételének emelését a finanszírozásban, valamint az adósság futamidejének növelését.
Kovács Árpád beszámolt arról is: a tanács kockázatosnak tartja, hogy jövőre a költségvetési gazdálkodás biztonságát szolgáló tartalékok mértéke mindössze a GDP 0,4 százaléka, ami elmarad a 2021-re tervezett 0,5 százalékos szinttől is.
A KT elnöke beszédében kitért arra is, hogy a tanácsnak a GDP-arányos hiány, valamint az államadósság-mutató nagyobb mértékű csökkentésére vonatkozó javaslatára reagálva a kormány azt közölte: kiemelten fontos értéknek tartja a költségvetési stabilitást, és szerinte középtávon – a gazdaság sikeres újraindítását követően – kell újra és egyre markánsabban érvényesíteni a 3 százalék alatti és csökkenő hiányt, valamint az államadósság-mutató gyorsabb mérséklését. Az elnök beszámolója szerint a biztonsági tartalékokkal kapcsolatban a kabinet azt közölte: a tartalékok 2022-re tervezett összege a várttól akár 1 százalékponttal elmaradó növekedés esetére is kellő biztosítékul szolgál az adósságráta csökkentésére.
Kovács Árpád úgy összegzett: a Költségvetési Tanács „tudomásul veszi, hogy a kormányt a 2022-es költségvetés céljainak és előirányzatainak tervezése során fontos, a jövőt szolgáló társadalompolitikai és gazdaságösztönző szándékok vezérlik, ezzel együtt a tanács az egyensúly gyorsabb helyreállása, a gazdaság túlfűtöttségének elkerülése érdekében a hiány- és adósságmérték markánsabb csökkentését célzó ajánlásait továbbra is indokoltnak tartja és az Országgyűlés megfontolásába ajánlja”.
————————————
A vezérszónokok felszólalásával folytatódott a 2022-es költségvetési törvényjavaslat vitája az Országgyűlés szerdai ülésén. Míg a fideszes politikusok az ország újraindításáról, illetve arról beszéltek, hogy mindenki nyertese lehet a fejlődésnek, a jobbikos képviselők hosszan sorolták kifogásaikat, választási költségvetésnek nevezve az előterjesztést.
Fidesz: minden magyar nyertese lehet Magyarország fejlődésének
Bánki Erik, a Fidesz egyik vezérszónoka kijelentette: a 2022-es költségvetéssel az a cél, hogy minden magyar nyertese legyen Magyarország fejlődésének.
Kiemelte: ez Magyarország újraindításának költségvetése. A járvány gazdasági kihívásaira sikeres választ adtak, széles körű gazdaságvédelmi programot indítottak, amelynek legfontosabb célja a munkahelyek megvédése volt – emlékeztetett. Hozzátette: jó esély van arra, hogy Magyarország a járvány utáni új korszak nyertesei közé tartozzon.
Bánki Erik hangsúlyozta: a járvány után a legfontosabb feladat a gazdaság újraindítása, a családok és a vállalkozások segítése, a munkahelyteremtő beruházások, valamint az egészségügy és az oktatás támogatása, mert így lendületet adhatnak a gazdaságnak. A Fidesz képviselői támogatják a kormány ambiciózus célkitűzéseit – jelentette ki.
Jelezte: a gazdaság-újraindítási akciótervre 7308 milliárd forintot költenek, ekkora összeget Magyarországon kívül az EU-ban csak Csehország és Németország fordít a gazdaság újraindítására. Ennek köszönhetően Magyarország újra kiemelkedő növekedési pályára állhat – tette hozzá.
Közölte: tovább bővítik a családok támogatását, a vállalkozók és a dolgozó emberek pedig továbbra is számíthatnak a kormányra, mert megszorítások helyett folytatódik a munkát terhelő adók csökkentése és a beruházások támogatása.
Kijelentette, a magyar az egyik legdinamikusabban fejlődő gazdaság volt Európában a járvány előtt, és a kormány intézkedéseinek köszönhetően a növekedés meghaladhatja a várakozásokat a jövőben. A munkaerőpiac és a fogyasztás is gyors élénkülésnek indulhat – tette hozzá.
Megjegyezte: az egészségügy működésére is jelentős forrást szánnak, miközben a baloldali kormányok elvettek ettől a területtől.
Frakciótársa, Szűcs Lajos azt mondta: a 2022-es költségvetés tervezhető, következetes és betartható. A kormány a tervezetet idén is tavasszal nyújtotta be a kiszámíthatóság jegyében, ennek jelentősége pedig a járvány okozta nehezebb időkben felértékelődik – vélekedett.
Közölte: az eddigi eredmények biztos alapot adnak a járvány okozta nehézségek kezeléséhez. A járvány kezdetétől hangsúlyozták a munkahelyek megőrzésének fontosságát, és a támogatási politikát is ennek rendelték alá – idézte fel.
A kormánypárti képviselő szerint a jövő évi büdzsé segíti, hogy sikeresen birkózzon meg a kihívásokkal a gazdaság és mielőbb visszatérjen a dinamikus növekedési pályára. A kormány elkötelezett a gazdaság újraindítása mellett – fűzte hozzá.
Jobbik: a büdzsé választási költségvetés
Választási költségvetésnek nevezte a Jobbik egyik vezérszónoka a 2022-es büdzsét. Potocskáné Kőrösi Anita kijelentette: a kormány ugyan az újraindítás költségvetésének nevezi azt, ezzel azonban csak elismeri, hogy a már 2020-ra is ígért újraindítás még várat magára.
Emlékeztetett: az idei büdzsét korábban a bosszú költségvetésének nevezte, és ez szerinte igazolódott, hiszen sorra jelentik be a demokrácia ellehetetlenítését célzó intézkedéseket az ellenzéki települések esetében.
Bár 5,2 százalékos gazdasági növekedést vár a kormány jövőre, „a papír mindent elbír” – értékelte a makroszámokat -, aztán majd módosítják azt. A központi büdzsé szavai szerint csak a kirakatnak készült.
Kifogásolta, hogy a multikkal még nem vizsgálták felül a stratégiai megállapodásokat.
Bírálta a „magas propagandaköltségeket”, s szerinte a kormány folytatja az önkormányzatok kivéreztetését is. Sérelmezte, hogy nem tudható, mi lesz a sorsa az iparűzési adónak.
Egyértelműen hiányzik a fék a rendszerben – fogalmazott -, a büdzsé szerinte a Fidesz pártpolitikai céljait szolgálja, a magyar emberek azonban a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei.
Frakciótársa, Z. Kárpát Dániel Európa legkegyetlenebb költségvetésének ítélte az előterjesztést, amelyből szerinte teljes társadalmi csoportok maradnak ki.
Szociális katasztrófahelyzetet idéz elő a kormány – jelentette ki, és bírálta a hitelmoratórium részleteit, a magas áfát az alapvető élelmiszereken és azt, hogy a kabinet számos jelentős kiadást nem részletez a dokumentumban.
„Perverz logikának” ítélte, hogy az előterjesztés egy korai időszakban, a tényadatok, vagyis a zárszámadás ismerete nélkül készült. Biankócsekkeket kívánnak tömegesen aláíratni – fűzte hozzá.
Sérelmezte, hogy nonprofit szervezetek támogatására a Miniszterelnökség 17 milliárd forintot költene, de nem részletezik, mire. A honvédség 169 milliárd forintos egyéb működési kiadása szerinte szolgálhat akár értelmes célokat, de a büdzsé alkalmatlan arra, hogy ez megállapítható legyen.
A vidékfejlesztési program is minden részletezés nélkül tartalmaz több mint százmilliárd forintot – sorolta a kifogásait, és szakemberhez méltatlannak nevezte a dokumentumot.
Szólt a várható magas inflációról is és kijelentette: a hitelmoratórium esetében ki kellene küszöbölni, hogy jelentősen nőjön az igénybe vevők tartozása. Arra szólította fel a kormányt: ne szolgálja ki továbbra is a bankrendszert.
Szerinte tiltani kellene, hogy a legkisebb nyugdíjakat vagy a legalacsonyabb jövedelmeket is jelentős végrehajtás terhelje. „A minimálbér szintjéig nem szeretnénk látni végrehajtói utasításokat” – mondta.
Sérelmezte a 27 százalékos áfát az alapvető élelmiszerek döntő többségén és a gyermeknevelés minden tételén.
KDNP: a büdzsében hangsúlyos a munkahelyteremtés és a családtámogatás
Hargitai János, a KDNP vezérszónoka egyetértett az Állami Számvevőszék véleményével abban, hogy válsághelyzetben erős és aktív kormányzásra van szükség, és folyamatosan figyelemmel kell majd kísérni a 2022-es költségvetés folyamatait.
Felhívta a figyelmet: Magyarországnak 2010 óta erős és aktív kormánya van, ezért a koronavírus-járvány miatt kialakult, soha nem látott egészségügyi és gazdasági válság egészen más helyzetben találta a magyar gazdaságot és más reakciókat vált ki a kormányzatból, mint a 2008-as pénzügyi válság. Az akkori, sodródó szocialista kormányzás miatt csak a kényszerek működtek, az IMF-hitel mentette meg az országot az államcsődtől, a magyar költségvetést nemzetközi intézmények diktálták, és ezért megszorításokat kellett végrehajtani – tette hozzá a politikus.
Mennyire más a jelenlegi helyzet most, amikor erős és aktív kormányzás után „ért minket a válság”, és „nem kényszerülünk olyan lépésekre”, mint a gyenge szocialista kormány – jegyezte meg.
A politikus a gazdasági újraindítás költségvetésének nevezte a 2022-es büdzsét, és úgy vélte: semmilyen valóságalapja nincs azoknak az ellenzéki véleményeknek, amelyek szerint „Európa legkegyetlenebb”, illetve a „bosszú” költségvetéséről lenne szó.
Kiemelte: a jövő évi költségvetésben 7300 milliárd forint áll rendelkezésre a gazdaság újraindítására, valamint a kormány adókönnyítéseket vezet be, megteremti a 25 év alattiak szja-mentességét, és a munkát terhelő adók csökkentésére is lehetőség lesz, a válság ellenére.
A költségvetés hangsúlyos elemének nevezte a munkahelyteremtést és a családtámogatást. Kifejtette: itt látszik, hogy a válságkezelésről mennyire másképpen gondolkozik a baloldal és a jobboldal; míg a baloldal a válság idején szétterítené a forrásokat sokaknak, például a minimáljövedelem vagy az oltásért adható juttatás bevezetésével, addig a kormány sokaknak, de célzott csoportoknak ad támogatást, és közben munkahelyeket teremt, mert csak ez ad hosszú távon növekedést.
A KDNP vezérszónoka kiemelten szólt a gyermekeket nevelő családok támogatásáról, ezen belül az árvaellátás és a beteg gyermekeket ellátók támogatásának növeléséről. Ugyanakkor hozzátette: azok támogatását is növelni kell a jövőben, akik nem gyermeküket, hanem más hozzátartozójukat ápolják.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy a 2022-es költségvetésben folytatódik az egészségügy és az oktatás támogatásának emelése.
A Költségvetési Tanács véleményére reagálva, miszerint a hiányt jobban lehetne csökkenteni, a kormánypárti vezérszónok ügy reagált: mérlegelés kérdése, hogy milyen gyorsan térjenek vissza 3 százalékos hiányhoz, ugyanakkor most szükség van a többletpénzekre, racionális most „több pénzt nyomni” a gazdasága. Ezt teszi most egész Európa – fűzte hozzá.
MSZP: ez a bosszúállás költségvetése
Tóth Bertalan, az MSZP egyik vezérszónoka szerint jó hír, hogy „van pénz” a költségvetésben, tehát lenne fedezet, hogy a magyar emberek végre jobban éljenek, adómentes legyen a minimálbér, a munkanélküliek több ellátást kapjanak, a közmunkások is megkapják a minimálbért, felzárkóztassák az alacsony nyugdíjakat, biztosítsák a családok megélhetését, emeljék a családi pótlék összegét, rendezzék a lerombolt egészségügyi ellátórendszer helyzetét, újraépítsék az oktatási rendszert, valamint helyreállítsák a települési önkormányzatok önállóságát. A rossz hír viszont, hogy ezt a hatalmas összeget a Fidesz nem ezekre a célokra akarja felhasználni, mert nem fontos neki, hogy csökkenjenek az egyenlőtlenségek a társadalomban – fogalmazott.
Úgy vélte, ez nem a magyar gazdaság, hanem „a fideszes gazdagság” beindításának, a bosszúállásnak a költségvetése, az adóforintokat nem arra költik, amire kellene, közben pedig orosz és kínai hitelt vesznek fel. Az oktatás lesz a nagy vesztese a költségvetésnek – mondta. Hozzátette: nem építik, hanem büntetik az országot, büntetik az önkormányzatokat is.
Közölte: Magyarországot építeni kell, nem kifosztani, az embereket segíteni kell, nem pedig bosszút állni rajtuk. Nem haszontalanságokra kellene fordítani az emberek adóját, hogy ne csak a kiváltságos egy százalék gazdagodjon – mondta, hozzáfűzve: ehhez meg kell szabadulni a Fidesz-kormánytól.
Frakciótársa, Mesterházy Attila arról beszélt, hogy a kormány azoknak ad, akiknek már amúgy is van, akik nem szorulnak rá állami segítségre, pedig azoknak kellene a legtöbbet adni, akiknek a legkevesebb van, akiknek a legkisebb az érdekérvényesítő képességük. A költségvetés egyben értékválasztás is – tette hozzá.
Kijelentette: régiós összehasonlításban nem igaz, hogy Magyarország jobban teljesít, sok ország megelőzte. Kifogásolta, hogy a kormány a kínai és orosz hitelt választja, mert – mondta – Magyarország nemzeti szuverenitása szempontjából nagy kockázatot jelent a keleti elköteleződés.
Megjegyezte: több pénzt kapnak a fideszes önkormányzatok, mint az ellenzéki vezetésű városok, de ezzel az embereket is megkárosítják.
DK: a kormány irracionális vágyakat kerget
Irracionális vágyakat kerget a kormány a jövő évi költségvetéssel – jelentette ki a DK vezérszónoka. Varju László magasnak ítélte a kabinet által várt növekedést, de kifogásolta azt is, hogy a hiányt ennek ellenére nem tudják csökkenteni, az európai összehasonlításban is magas marad, az államadósság folyamatos csökkentése pedig szerinte bizonytalan.
Úgy fogalmazott: tisztán politikai, hatalmi, PR-költségvetés készült, egyértelműen a jövő évi választásra készülve, a lojális érdekekre koncentrálva.
Gazdaságilag irracionálisnak ítélte a dokumentum korai, tavaszi elkészítését és elfogadását, és óriási kockázatnak nevezte, hogy a kabinet előfinanszírozással kívánja megvalósítani „a vágyait megtestesítő fejlesztéseket”.
Varju László a kormányzati szlogent értékelve felszólalása elején azt kérdezte: komolyan gondolják-e, hogy kanyarban akarnak előzni, hiszen ezt a törvények tiltják, az emberek pedig nem szeretik és kockázatosnak tartják azt.
Tagadta a dokumentum indoklásának azon elemét, hogy sikeres lenne a kormány gazdaságpolitikája. Szerinte a sikerek például az unióból érkező támogatásoknak köszönhetők.
Rossznak ítélte az Európai Uniónak küldött fejlesztési tervet is, és azt mondta: az alapján nem biztos, hogy lehívhatók lesznek a várt összegek. Ezért is szorgalmazta, hogy a kabinet ne éljen az előfinanszírozás lehetőségével.
A kiadási előirányzatok szerinte „felfújt látványalapok”, a gazdaságvédelmi alap és az egészségbiztosítási, illetve a járvány elleni védekezési alap korábbi kötelezettségek egybegyúrása, vagyis semmi új nincs bennük.
Kijelentette: az egész akcióterv álságos voltát mutatja, hogy a gazdaság újraindítása között tüntetik fel a tizenharmadik havi nyugdíj kiadásait.
Helyes, ha vidékfejlesztésre sok forrás jut – mondta a DK vezérszónoka-, mert „itt az ideje, hogy a Fidesz lelkiismereti válságán oldjanak”, az elmúlt tíz évben ugyanis semmit nem tettek a vidék érdekében szerinte.
Kitért arra is, hogy a magas hiány az állam gazdasági szerepvállalása kiterjesztésének következménye. Ez azonban a gazdaság túlfűtöttségét okozhatja, növelve az inflációs nyomást és veszélyeztetve a külgazdasági egyensúlyt – mondta, ezért az állami beruházások visszafogását javasolta. Megjegyezte: az erőltetett fejlesztés építőanyag-áremeléshez is vezethet, „nem beszélve a beruházások soha meg nem térülő voltáról”.
Szerinte a büdzsé átláthatatlansága miatt az Országgyűlés ellenőrző szerepe nem tud érvényesülni. „Éjszakai rendeleti kormányzásról” beszélt, sérelmezve, hogy számos változtatást rendeletben adott ki a kabinet, a képviselők kérdéseire pedig nem válaszolt. Felvetette: hajlik-e a kormány a költségvetési kiadások némi korlátozására a várhatóan szigorodó nemzetközi elvárások esetén?
LMP: a 2022-es a le- és bebetonozás költségvetése
Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka a 2022-es büdzsére vonatkozó javaslatot értékelve úgy fogalmazott: az tartalmilag nem az újraindítás, hanem a „lebetonozás, a bebetonozás költségvetése”, hiszen az oktatás, a szociális és a humán szféra, valamint a létalapot jelentő élő környezet fejlesztése helyett „megint csak a beton ömlik mindenhova, mindenhol, agyontámogatott multik gyáraiba, stadionokba, kínai egyetembe, kínai vasútba, orosz atomerőműbe”.
Az LMP vezérszónoka hozzátette: állami támogatásból „betonozzák körbe a kisebb és nagyobb csókos vállalkozókat” is, aki „tovább betonozzák ezt” a Balaton, a Fertő tó, a Tatai-tó körül, és „mindenhol ahol vizet látnak”.
Csárdi Antal az LMP nevében zöld és szociális fordulatot sürgetett, és kijelentette: az LMP szeretné, ha a költségvetés nem a betonról, hanem az emberekről és az életről szólna.
Bírálta a kormányt, mert szerinte a költségvetés fő számait bizonytalanságok övezik, és az inflációt ismét szándékosan alultervezi a kabinet, mert ez lehetőséget ad arra, hogy a választás előtt óriási költekezéseket hajtson végre. Kitért arra is: az 5,9 százalékos hiánynak is csak politikai és nem gazdaságpolitikai okai vannak. Úgy értékelt: a kormány választási költségvetést készített, most adósítja el az országot, annak érdekében, hogy a választások során látványberuházásokat tudjon végrehajtani.
Csárdi Antal, az LMP vezérszónoka felszólal a 2022-es költségvetési törvényjavaslat általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2021. május 19-én. Mögötte Lezsák Sándor, a parlament fideszes alelnöke. MTI/Szigetváry Zsolt
Az LMP javaslatait ismertetve közölte: plusz 40 milliárd forintot csoportosítanának át az egészségügyre, amiből emelnék a szakdolgozók, a háziorvosok és a nem egészségügyi végzettségű dolgozók bérét. Emellett – folytatta – 50 milliárdot fordítanának egy önálló járványügy rendszer megteremtésére, poszt-Covid országos szűrőprogramot indítanának a vírus hosszú távú egészségügyi hatásainak kezelése érdekében, és mentális rehabilitációs központokat hoznának létre.
Közölte: az LMP emelné az álláskeresési járadék összegét, sávosan csökkentené a személyi jövedelemadót az alacsony jövedelműek segítése érdekében, valamint növelné a családi pótlékot és csökkentené az alapvető élelmiszerek áfáját.
Emellett támogatnák a zöld beruházásokat, növelnék a környezetvédelmi kiadásokat, 300 milliárdos energiahatékonysági programot indítanának, támogatnák a körkörös gazdaság megteremtését, és visszaadnák az önkormányaztok függetlenségét – sorolta Csárdi Antal.
A vezérszónok kijelentette: ilyen, a társadalom érdekeivel szembemenő költségvetést, amely mindent alárendel a közelgő választásoknak és a kormányhoz köthető gazdasági szereplők kifizetésének, az LMP nem tud, nem akar támogatni, sem most, sem a jövőben.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
