Folytatva cikksorozatunkat, most egy olyan témával szeretnénk folytatni az őszi búza termesztéstechnológiájának a bemutatását, amely a jelen helyzetben igencsak kényes téma lehet a kárpátaljai gazdák körében. Ez pedig nem más, mint az őszi búza tápanyagellátása.
Sajnos a műtrágyaárak az egekbe szöktek, és leginkább a nitrogén alapú műtrágyák azok, amelyek a legnagyobb áremelkedést mutatják. Ahhoz, hogy a termelő biztosítani tudja a sikeres búzatermesztéshez szükséges tápanyagmennyiséget, mélyen a zsebébe kell nyúlnia. Ezt minden termelőnek maga kell eldöntenie, hogy mer-e, vagy tud-e kockáztatni. Annak reményében, hogy a búza felvásárlási ára követni fogja a búzatábláinkra kiszórt műtrágyázási költségeinket, bemutatjuk olvasóinknak, hogy milyen és mennyi tápanyag az, amelyet a búza kivesz a talajból a megfelelő termésátlag elérése érdekében.
Tápanyagellátás
Az őszi búzánál a termés nagyságában és minőségében a tápanyagellátásnak döntő szerepe van. A búzafajták tápanyagigényének és tápanyaghasznosító képességének ismerete mellett a kijuttatott műtrágya hatóanyagok meghatározásához figyelembe kell venni a talajok tápanyagtartalmát, tápanyagszolgáltató képességét, az elővetemények tápanyagpótló hatását is.
A táblázatban az őszi búza tápanyagigényét tekinthetjük meg, amely nem veszi figyelembe, hogy mi található az adott talajban, csupán azt mutatja be nekünk, hogy az őszi búza mennyi tápanyagot (hatóanyagot) vesz ki a talajból az adott össztermés elérése érdekében.
Az őszi búza tápanyagigénye (hatóanyag)
Ez a táblázat azt mutatta be, hogy az őszi búza az adott össztermés elérése érdekében mennyi tápanyagot von el a talajtól. Vagyis ahhoz, hogy egy 7 t/ha-os szemtermést elérjünk, az adott hatóanyagoknak ott kell lenni a gyökérzónában, hogy a növény fel tudja venni azokat!
Az imént említett hatóanyagokat át kell számolnunk a gyakorlatban használt tápanyag (műtrágya) mennyiségekké. De ahhoz, hogy megtudjuk mennyi és milyen műtrágyát kell kijuttatnunk, mindig tisztában kell lennünk az adott (kiválasztott) műtrágyák hatóanyag tartalmával. Annak érdekében, hogy a búzánk számára minden tápelem biztosítva legyen különböző típusú műtrágyákra van szükség. Ezen kiválasztott műtrágyák mennyiségét a bennük lévő hatóanyagok határozzák meg.
A megadott műtrágyák hatóanyag tartalma %-ban (100 kg műtrágyában)
Miután megtudtuk, hogy az őszi búza mennyi hatóanyagot von el a talajból, és tisztáztuk azt is, hogy a kiválasztott műtrágyák milyen és mennyi hatóanyaggal rendelkeznek, nem maradt más hátra, mint kiszámoljuk azt, mennyi műtrágyára is lenne szükség abban az esetben, ha nem végeztünk talajvizsgálatot, az adott földterületet nem trágyáztuk, valamint azt feltételezzük, hogy a talajunk nem tartalmaz semmilyen tápanyagot.
Hatóanyag igény műtrágyára levetítve (7 t/ha szemtermés esetén)
Természetesen a kijuttatandó műtrágya típusok és tápanyag mennyiségek változtathatóak és változhatnak annak függvényében, hogy a talajunk feltérképezésével (talajvizsgálatával) kiderítsük mennyi és milyen felvehető tápanyag található az adott talajban. Attól is sok függ, hogy milyen előveteményünk volt azt megelőzően, volt-e bedolgozva a talajunkba szervestrágya, növényi maradványok, talajjavító és tápanyag feltáró baktériumok stb.
A tápanyagok kijuttatási ideje
Az őszi búza termesztése során is nagyon fontos a tápanyagok megfelelő időben való kijuttatása. Vannak tápelemek (foszfor, kálium), amelyek nehezen mozognak a talajban és több időre van szükségük ahhoz, hogy a növények számára felvehetővé váljanak. Vannak viszont olyan tápelemek (nitrogén, kalcium), amelyek könnyedén kimosódhatnak a gyökérzónából. Ezért fontos, hogy az adott tápelemek megfelelő időben legyenek kijuttatva.
A foszfor és kálium műtrágyákat ősszel, az alaptalaj-műveléskor egyszerre kell kijuttatni. A foszfor és a kálium műtrágyának a talajban át kell alakulnia a növények számára felvehető formává.
A nitrogén műtrágyát ősszel és tavasszal megosztva kell kijuttatni. Az egy adagban, nagyobb mennyiségben kijuttatott nitrogén a talajvízzel kimosódik a talajból, és azon túl, hogy a termelő számára kidobott pénznek tekinthető, még környezetszennyezést is okoz. Bekerülve az ivóvíz rendszerbe az emberi szervezetre is káros hatása lehet.
A szükséges nitrogén mennyiségének 0-20%-át kell ősszel, 50-70%-át tél végén, 0-30%-át szárba induláskor, és 0-10%-át kalászoláskor kell kijuttatni. Az ősszel kijuttatott nitrogén segíti a növény kezdeti gyors növekedését, fejlődését. A télvégén adott nitrogén a gyors tavaszi regenerálódást, bokrosodást teszi lehetővé.
A hideg talajból még nincs tápanyag-feltáródás, a búza csak a műtrágyából jut tápanyaghoz. A nitrogén és kalcium műtrágya tavaszi több adagban történő kijuttatásával növelhetjük a kalászok számát és az ezermagtömeget.
Nagy Csaba falugazdász,Pro Agricultura Carpatika Alapítvány
Forrás:karpatinfo.net
Tovább a cikkre »
