Számos területen jogköröket adna át a baloldal Brüsszelnek, nekünk az a tapasztalatunk, hogy ezzel a multiknak sokkal nagyobb ráhatása lesz az ügyekre, mint az embereknek – reagált Dömötör Csaba arra, hogy a DK-s Gy. Németh Erzsébet az európai minimálbér bevezetésével dicsekedett. Az államtitkár hangsúlyozta: hazánkban a minimálbér több mint háromszor annyi, mint Gyurcsányék idejében volt.
A baloldali képviselők többsége a jövő évi költségvetés tervezetét bírálta napirend előtt. Az LMP-s Csárdi Antal átláthatatlannak és igazságtalannak nevezte a büdzsét, Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára pedig azzal vágott vissza: eddig egy költségvetésről bizonyosodott be, hogy valótlan számokat tartalmazott, ez pedig 2006-ban volt, a Gyurcsány-kormány idején. A mostani Európa egyik legátláthatóbb költségvetése, amit vizsgált az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is, ami a világon egyedülállóan vétójoggal rendelkezik – közölte az államtitkár. Leszögezte: a jövő évi büdzsé célja, hogy megvédje a családokat, a rezsicsökkentés vívmányait a háborús inflációtól is.
Miután a szocialista Vajda Zoltán „bődületes megszorításokat” emlegetett, majd felszólította az államtitkárt, hogy ne „unalmas” választ adjon, Tállai kérdőre vonta a képviselőt: „Igaz az, hogy meggyűlt a baja az uniós pénzek elszámolásával? Vagy, hogy olyan ajánlóívekkel próbált képviselő lenni, amit nem valós személyek írtak alá?”… A költségvetésre rátérve pedig megjegyezte: az extraprofitadó bevezetését megszorításnak nevezi Vajda, aki Bokros Lajost követné egy Facebook-posztja szerint, ám Bokros idejében a családokat sújtották a megszorítások. „Az önök válságkezelése valóban megszorítás, a mi válságkezelésünk a családok megvédése” – fogalmazott Tállai.
Jámbor András (Párbeszéd) szintén megszorításokról beszélt, azt hangoztatva, hogy egyetért az extraprofitadóval, de „adják vissza a pénzünket!” Rétvári Bence, a Belügyminisztérium államtitkára megállapította: Jámbor „neomarxista szövegével” ellentétes az, hogy kormányon a baloldal „a legdurvább neoliberális lépéseket tette meg”, és amikor így „kezeltek” egy válságot, az hétszázalékos gazdasági csökkenést hozott, míg tavaly több mint hétszázalékos volt a növekedés.
Dúró Dóra (Mi Hazánk) pedagógus béremelést sürgetett, kárhoztatva a kormányt, amiért szerinte „hagyják Brüsszelt dönteni” erről. Rétvári egyrészt rámutatott, hogy folynak a tárgyalások a pedagógus-szervezetekkel, másrészt hangsúlyozta: az uniós forrás nem adomány, az jár hazánknak, és elfogadhatatlan, hogy „Brüsszel úgy tesz, mintha ez nem a magyarok pénze lenne”. „Mintha piros-fehér-zöld bankkártyával nem lehetne pénzt kivenni az automatából, csak szivárványos bankkártyával”. Ezek a források járnak nekünk, és ebből akarunk többek közt növekvő megbecsülést adni a pedagógusoknak – mondta az államtitkár, hozzáfűzve, ezt akadályozza a magyar baloldal Brüsszelben.
„Azonnal nyúljanak bele az oktatási rendszerbe!” – követelt modernizációt a jobbikos Brenner Koloman, Rétvári Bence viszont felhívta a figyelmét arra, hogy a megújított Nemzeti Alaptanterv és a hozzá illeszkedő tankönyvek korszerűek, csökkent a lexikális tananyag és van mozgástere az iskoláknak, a tanároknak, „a magyar oktatás már nem úgy működik, mint harminc évvel ezelőtt, csak az ellenzék nem veszi észre, és ugyanazokkal támadják, amit még akkor láttak a tankönyvekben”. A DK-s Gy. Németh Erzsébet azzal dicsekedett, hogy lesz európai minimálbér-szabályozás, amely az ő politikai közösségük sikere, „Dobrev Klára éjt nappallá téve dolgozott érte, de a kormány ott gáncsolta, ahol tudta.”
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára örömét fejezte ki, amiért a képviselő nem vonja kétségbe, hogy a Gyurcsány-párt a legerősebb a baloldalon. „Önök számos területen jogköröket adnának át Brüsszelnek, nekünk az a tapasztalatunk, hogy ezzel a multiknak sokkal nagyobb ráhatása lesz az ügyekre, mint az embereknek” – közölte Dömötör, felidézve, hogy már a háború előtt is jelentősen emelkedtek az energiaárak, éppen a brüsszeli döntések miatt, „ilyen az, amikor kiadjuk a jogköröket a kezünkből”. Az államtitkár kitért arra is, hogy jelenleg hazánkban a minimálbér több mint háromszor annyi, mint Gyurcsányék idejében volt. „Ezt jelenti a gyakorlatban a baloldali érzékenység” – tette hozzá, emlékeztetve arra, hogy a miniszterelnök-jelöltjük, Márki-Zay Péter azt mondta, nem támogatja a minimálbért.
Dömötör kifejtette: Brüsszel azt akarja, hogy az emberek állják a szankciós politika árát, ezért javasolják, hogy „fűts kevesebbet, világíts kevesebbet, autózz kevesebbet”, és Budapest csatlakozni akar ehhez, Tüttő Kata szocialista főpolgármester-helyettes szerint ezek elhozhatják a békét. A baloldal mindig külföldi elvárásokból vezeti le politikáját – állapította meg Dömötör.
Simicskó István, a KDNP frakcióvezetője arról beszélt, a kormány folytatja a családok megvédését és erősítését, növekszik a családok támogatása a jövő évi költségvetésben, mert „ebben látjuk a nemzetünk jövőjét”. Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára közölte: az ország jövőjét a magyar családok írják. A család-, gyermek- és ifjúságpolitika továbbra is arra törekszik, hogy a társadalom képes legyen önmaga fenntartására, a költségvetés jövőre 3225 milliárd forintos forrást biztosít családtámogatásra, ez az összeg 2010-hez képest három és félszeresére emelkedett – hangsúlyozta az államtitkár. Bánki Erik (Fidesz) leszögezte: a költségvetés stabil alapokon áll.
„Amint véget ér a háború, véget ér az eszement infláció is” – mondta, szerinte azonban amíg az uniós országok a háborús helyzetet finanszírozzák, addig az árak is emelkedni fognak. Megjegyezte, Sorosék érdekeltek a háborúban.
Forrás:gondola.hu
Tovább a cikkre »
