Az optimalizáció nem egyenlő az iskolák megszüntetésével – mondja a Szövetség oktatási szakértője Koleszár Linda2025. 09. 19., p – 10:43
Az oktatási miniszter a héten bejelentette, hogy a középiskolák optimalizálása után az alapiskolák következnek. Aggasztó, hogy az optimalizáció milyen hatással lehet a szlovákiai magyar alapiskolákra. A témáról Tamás Erzsébetet, a Magyar Szövetség oktatási szakértőjét kérdeztük.
A Magyar Szövetség idén egy ún. oktatási tanácsot hozott létre, amely megalakulásakor legfőbb feladatként azt tűzte ki, hogy kidolgoz egy olyan javaslatcsomagot, amely figyelembe veszi az ország déli részének regionális, demográfiai sajátosságait az alapiskolák összevonásának kérdésében. Az iskola-összevonásokról és az optimalizációról Tamás Erzsébetet, a Magyar Szövetség oktatási szakértőjét kérdeztük.
Mennyiben fogja érinteni a magyar iskolákat az optimalizáció?
Az optimalizáció minden iskolát érinteni fog, így a magyar tannyelvű intézményeket is. Ezért kiemelten fontos, hogy a magyar közösség idejében felkészüljön, és a változások ne megszorításként, hanem lehetőségként jelenjenek meg. A Magyar Szövetség álláspontja világos: nem bezárásokban gondolkodunk, hanem olyan megoldásokban, amelyek hosszú távon biztosítják a minőségi oktatást és a magyar iskolák jövőjét. A cél az, hogy a magyar gyermekek magyar iskolában tanulhassanak – olyan feltételek mellett, ahol rendelkezésre állnak szakos pedagógusok, modern taneszközök, és biztosított a gyerekek sokoldalú fejlődése.
Ahol ez önállóan nem lehetséges, ott az iskolaközpontok, klaszterek és kirendeltségek modelljei adhatnak választ: így megőrizhető a helyi közösségek iskolához való kötődése, miközben a diákok korszerűbb környezetben tanulhatnak.
Az optimalizáció tehát nem egyenlő az iskolák megszüntetésével, hanem az erőforrások észszerű átcsoportosításáról szólhat.
Mit tudnak tenni az ellen, hogy komoly iskolabezárásokra kerüljön sor?
A legfontosabb alapelv, hogy a döntések helyben, a fenntartókkal, az iskolavezetőkkel, pedagógusokkal és szülőkkel közösen szülessenek meg. A Magyar Szövetség támogatást, szakmai hátteret és folyamatos párbeszédet biztosít, hogy minden régióban a legjobb megoldás születhessen. Sok településen a klaszteres együttműködés vagy egy nagyobb iskolaközpont kialakítása jelenti a járható utat, máshol viszont a kisiskolák megőrzése létfontosságú, különösen ott, ahol a földrajzi távolság vagy a közlekedési lehetőségek miatt a gyerekek nem tudnának más intézménybe járni. Mi ezért azt képviseljük, hogy a kisiskolák esetében indokolt kivételeket kell kérni, hiszen ezek nemcsak oktatási, hanem közösségmegtartó szerepet is betöltenek. Úgy gondoljuk, minden település és régió számára meg kell találni a saját, testre szabott megoldást.
Fennáll a veszélye annak, hogy magyar és szlovák iskolákat is összevonnának?
Elméletben előfordulhat ilyen törekvés, de a Magyar Szövetség ezt nem tartja kívánatosnak.
Számunkra kulcsfontosságú, hogy a magyar gyerekek saját anyanyelvükön tanulhassanak, hiszen ez az identitásuk megőrzésének és fejlődésüknek alapja.
Ezért minden fórumon azt képviseljük, hogy a magyar intézmények önállóan működjenek tovább. A végső döntés természetesen a fenntartóknál van, de mi mindent megteszünk azért, hogy minden összevonási szándék esetén a magyar oktatás önállósága és színvonala megmaradjon. A cél nem az összeolvadás a többségi iskolákkal, hanem a magyar hálózat megerősítése.
Tervezi esetleg a Magyar Szövetség, hogy segítséget nyújtson a magyar alapiskoláknak a klaszterek kialakításában?
Igen, ez kiemelt célunk. A klaszterek és iskolaközpontok nem a megszüntetést, hanem a megerősítést jelenthetik. Ezekben az együttműködésekben a pedagógusok szakmai közösségben dolgozhatnak, könnyebben biztosítható a szaktanárok jelenléte, és bővebb lehetőségeket kapnak a diákok is – legyen szó természettudományos laborokról, idegen nyelvekről vagy tehetséggondozó programokról. A Magyar Szövetség vállalja, hogy szakmai, jogi és pénzügyi tanácsadással segíti a fenntartókat a klaszterek kialakításában. Ugyanakkor hangsúlyozzuk: minden régiónak más és más adottságai vannak, ezért a megoldásokat a helyi igényekhez kell igazítani. Ahol indokolt, ott a kisiskolák alsó tagozatai kirendeltségként maradhatnak fenn, így a gyermekek a saját közösségükben kezdhetik tanulmányaikat.
Tényleg színvonalemelkedést hozhat az intézkedés, ahogy ezt a minisztérium ígéri?
Az oktatás minősége nem pusztán a struktúrától függ. Önmagában egy átszervezés nem garantálja a színvonal emelkedését. Valódi javulás akkor érhető el, ha az átalakítást kiegészítik a szükséges szakmai és anyagi intézkedések: biztosítani kell a jól felkészült szaktanárok jelenlétét, a modern taneszközök beszerzését, valamint a gyerekek teljes körű támogatását – a tehetséggondozástól a hátrányos helyzetű tanulók segítéséig.
Ha az optimalizáció átgondoltan, a közösségek bevonásával, fokozatosan valósul meg, akkor valóban lehet esély arra, hogy az oktatás színvonala nőjön, és a magyar iskolák versenyképesebbé váljanak a többségi intézményekkel szemben.
Valóban megoldást jelenthet az optimalizáció a tanárhiányra?
A tanárhiány strukturális probléma, amelyet önmagában az optimalizáció nem tud megoldani. Igaz, hogy az összevonások révén bizonyos régiókban hatékonyabban lehet elosztani a meglévő szakos pedagógusokat, de ez valószínűleg csak részleges és átmeneti segítséget jelenthet. A valódi megoldás a pedagóguspálya megerősítésében rejlik: a bérek rendezésében, a pályakezdők ösztönzésében, a folyamatos továbbképzések támogatásában és a mentorálási rendszerek kiépítésében.
A tanárhiány felszámolása nem egyszerű pénzügyi kérdés, hanem hosszú távú stratégiai befektetés, amely az egész társadalom jövőjét meghatározza.
Ha nem a tervezett optimalizációt, akkor mit kellene tennie a minisztériumnak a Szövetség szerint, ha mindenképpen spórolni akar?
Spórolni lehet és kell is, de nem a gyerekeken. A Magyar Szövetség álláspontja szerint a megtakarításokat nem az iskolabezárásokkal, hanem a források észszerűbb felhasználásával kell elérni. Szükséges az európai uniós támogatások jobb kihasználása, az iskolák működtetésének modernizálása és az adminisztratív terhek csökkentése.
Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy az állam átvállalja a diákszállítás költségeit, így a távolabb élő gyerekek számára is elérhetővé váljon a minőségi magyar oktatás.
Emellett elengedhetetlen a pedagógusok szakmai fejlődésének támogatása, hiszen csak így biztosítható hosszú távon az oktatás minősége. A klaszterek és iskolaközpontok ebben a folyamatban olyan megoldást jelentenek, amelyek egyszerre szolgálják a fenntarthatóságot és a színvonal emelését.
Kapcsolódó cikkünk
A kis létszámú alapiskolák egyesülhetnének nagyobb iskolákkal, vagy konzorciumokat hozhatnának létre, hogy erősebbé és ellenállóbbá váljanak. Az oktatási tárca szerint ugyanis van összefüggés az iskola mérete és az elért eredmények között. Csakhogy a kisiskolák között számos magyar tanintézményt találunk. Öveket tehát becsatolni: hivatalosan is megkezdődik az alapiskolák optimalizációja.
Senkit sem érhetett nagy meglepetésként azok közül, akik figyelemmel kísérik az oktatásügyi történéseket, hogy Tomáš Drucker oktatási minisztere bejelentette:
eljött az ideje az alapiskolai hálózat észszerűsítésének.
A tárcavezető ugyanis már januárban jelezte, idén már az alapiskolák lesznek terítékén, hiszen a középiskolai hálózat optimalizációja már folyamatban van.
Az alapvető problémát, amely erre ösztökéli a minisztériumot röviden úgy tudnánk megragadni, hogy sok oktatási intézmény fenntarthatatlan gazdasági szempontból. Érvényes ez főként az alacsony létszámú intézményekre – és, ami számunkra húsba vágó: a magyar alapfokú tanintézmények közül rengeteg az ilyen. Gyakorlatilag a több mint 200 alapiskolánk közel felének létszáma nem éri el a százat sem.
Ehhez már csak hozzáadódik, hogy a magyar elsősök száma csökken.
2024 szeptemberében 3635 tanuló kezdett magyar alapiskolában, míg az azt megelőző tanévben 3852
– több mint 5 és fél százalékos csökkenésről beszélünk tehát évközi viszonylatban.
De nem kell rögtön kétségbe esni, és megalapozatlan iskolai bezárásoktól tartani. Egyrészt a változtatásokat nem azonnal, hanem fokozatosan valósítják meg, egyrészt az önkormányzatokkal együttműködésben, másrészt több lehetőség is kínálkozik egy számunkra is megfelelő hálózat kiépítésére.
Mit mondott Drucker?
A miniszter kommunikációja egészen következetes, de érdemes elsőként szemügyre venni, hogyan tálalta ezúttal a terveket. A hangsúlyt most kifejezetten arra helyezte, hogy a kisiskolák szorosabban kell majd együttműködniük – még véletlenül sem arra, hogy egyes intézmények megszűnhetnek jelenlegi formájukban.
Azok az iskolák, amelyek összeolvadnak vagy valamilyen partnerségi viszonyt, konzorciumot alakítanak ki, nemcsak több pénzt kapnak majd, hanem lehetőséget is arra, hogy megosszák egymással az oktatással és az innovációval kapcsolatos tapasztalataikat. És adott esetben rugalmasan tudjanak reagálni egyes tanárok kiesésére
– fogalmazott.
Elmondása szerint a kisiskolákra évente mintegy 100 millió eurót fordítanak, miközben ezek tanulói gyengébben teljesítenek. De azt is elmondta, hogy nem a spórolás a cél, hanem az oktatás minőségének javítása. A gazdasági kérdéseket ezek alapján inkább a kiváltó oknak – ám igazából korántsem mellékes szempontnak – tekinthetjük.
Mi az a klaszter?
Az optimalizáció és azon belül is a magyar alapiskolák kulcsfogalma a klaszter lehet. Ez azt jelenti, hogy (ideális esetben) közeli iskolák szövetkeznek, és megosztanak egymás között bizonyos feladatokat, ezek költségeit közösen fedezik, és még a jogalanyiságuk sem szűnik meg.
A kisiskolák lehetőséget kapnak arra, hogy iskolai klasztereket, vagyis formális partnerségeket hozzanak létre, amelyek lehetővé teszik a tanárok, helyiségek vagy személyzet megosztását
– közölte a tárca.
Ez jól hangzik, viszont az önkormányzatoknak (az állami alapiskoláinak fenntartói) rendkívül fontos szerep jut a kérdésben. Gondoljunk csak bele, például két szomszédos falu két polgármesterének tárgyalóasztalhoz kell ülnie és egyezségre jutnia, hogyan működhetnének együtt az iskoláik. Félre kell tehát tenni minden lehetséges ellentétet, meg kell hallgatni az érintetteket és végső soron a gyerekek érdekeit szem előtt tartva kell konszenzusra jutniuk. És itt van helye szkepticizmusnak, de a felelősségen túl a motiváció is adott: nem kapnak majd kiegészítő támogatást a kisiskolák, valamint:
célzott támogatás kerül bevezetésre azok számára, amelyek aktívan keresik a megoldásokat.
Azt is belengette Drucker, hogy az iskolai körzetek rendszerét is át kell alakítani. Ez a klaszterek kialakításával szorosan összefügg, de az a kulcskérdés, hogy egy adott mikrorégió nemzetiségi összetételre milyen tekintettel lesznek az átszervezésnél.
1–4. helyett 1–3. vagy 1–5.?
A miniszter felhívta a figyelmet az úgynevezett nem teljes szervezettségű alapiskolák problémájára is – vagyis, ahol csak alsó tagozat működik, elsőtől a negyedik évfolyamig.
Ez máris kihívást jelent, különösen a tantervi reform szempontjából. Mivel három ciklusra térünk át, az iskoláknak már most el kell dönteniük, hogy megmaradnak-e az első ciklusnál – azaz az első három tanévnél –, vagy átállnak a második ciklusra az ötödik évfolyamig, ami a jövőben az alsó tagozat első szakaszát fogja jelenteni
– magyarázta.
Lényegében tehát elképzelhető, hogy továbbra is működjenek intézmények anélkül, hogy biztosítanának felső tagozatos képzést, de 2026 szeptemberére – amikor kötelező érvényűvé válik a reform – már fixálni kell: csak első ciklust (1–3.) vagy második ciklust (4–5.) is kínálnak.
Milyen szerep juthat a Szövetségnek?
A Magyar Szövetség munkacsoportot hozott létre oktatási tanács néven, melynek nem titkolt célja, hogy érdemben részt vegyen az alapiskolák optimalizációjának folyamatában. A projektért a párttagok közül Csenger Tibor, Nyitra megye alelnöke felel, aki már korábban is elmondta lapunknak: a cél egy saját javaslatcsomag, amely figyelembe veszi az ország déli részének regionális, demográfiai sajátosságait.
Az optimalizációt lehetővé tevő törvény július 8-ig véleményezhető tácaközi egyeztetésben, és Csenger most megerősítette:
módosító javaslatukat benyújták a megszabott határidőben.
Szavai alapján jövő héten véglegesítik a tervüket.
„A beiratkozási és a születési számok tükrében felvázoltuk, hogy mi várható négy-öt éven belül, vagyis milyen létszámok lesznek” – mondta el arról, hogy milyen szempontok alapján közelítették meg a kérdéskört.
Elmondása szerint a kis létszámú magyar alapiskolák esetében magyar tanintézményekkel, főként óvodákkal való összevonást szorgalmaznak elsősorban. Az egy településen működő szlovák és magyar iskolák összeolvadását szeretnék elkerülni – vagyis a magyar igazgatást szeretnék megtartani, ahol csak lehet.
Erre Ipolyság esetét hozta fel példának, amely szerinte mintaként szolgálhat. Itt a Pongrácz Lajos Alapiskola és a Szondy György Gimnázium összevonásával oldották meg a létszámbeli (és ebből adódó gazdasági) kérdéseket.
Azt viszont többször hangsúlyozta, hogy a döntés az önkormányzatok kezében lesz.
Egyes régiókban klaszterek kialakítását is támogatják a minisztérium nemzetiségi főosztályának javaslatára. Csenger szerint ugyan ezzel a módszerrel nem tudnak sokat spórolni, de
az oktatás minőségének javításához hozzájárulhat.
És úgy tűnik valóban szorosan együttműködnek a Petőcz Kálmán vezette nemzetiségi osztállyal, hiszen még azt is elképzelhetőnek nevezte a megyei alelnök, hogy közösen nyújtsák be meglátásaikat az optimalizációhoz.
Sőt, a tervek szerint július 7-én Komáromban egy kerekasztal-beszélgetésre kerül sor, ahol a magyar iskolák képviselői Druckerral egyeztethetnek.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
