Az év legfontosabb kulturális eseményei Juhász Katalin2025. 12. 31., sze – 10:56
Tartalmas és színes év volt az idei. Kirajzolódni látszanak az új trendek, amelyeket jelenleg még mindig mi határozunk meg, nem pedig a mesterséges intelligencia. Öveket becsatolni, nézzük, mi foglalkoztatta a világot kulturális szempontból 2025-ben – a teljesség igénye nélkül!
Gnarly – egy fontos szó
A Katseye nevű lánycsapatnak – amelynek egy szlovák tagja is van – alig egy év kellett ahhoz, hogy a világ egyik legnépszerűbb K-pop intézményévé váljon, újradefiniálva ezt a rendkívül megosztó műfajt.
A felállás egy valóságshow során jött létre, a folyamatot a Netflix dokumentumsorozata, a Popstar Academy: Katseye örökítette meg. A lányok 2024 júniusában debütáltak a stílszerűen elkeresztelt Debut című dallal, de az igazi áttörést a 2025 áprilisában megjelent Gnarly című megasláger hozta el számukra.
Ez egy szleng kifejezés, ami eredetileg a szörfösök szókincséből származik, és jelenthet csomós, görbe, nehéz, félelmetes, hűvös vagy izgalmas dolgot, szövegkörnyezettől függően. Hogy milyen minőséget is képvisel maga a dal, azt döntsék el önök, mindenesetre a Katseye-hadművelet sikerült, a lánycsapat globális márka lett idén.
Egy morális trauma lezárása
Bemutatták a Squid Game (Nyerd meg az életed) záró évadát a Netflixen. Ez a koreai sorozat századunk popkultúrájának egyik legnagyobb szenzációjaként vonul be a történelembe. A harmadik évad nem próbálta felüllicitálni az első és a második szezon sokkját, inkább politikai és morális irányba mélyített a dilemmán. Az életre-halálra folyó játékok itt már háttérbe szorulnak, és a rendszer működése, valamint az egyéni felelősség kérdése került fókuszba. A záró évad kevésbé volt látványos, de érettebb és gondolkodtatóbb lett. Ez ritka példája annak, amikor egy világjelenségnek számító problémát, az eladósodást taglaló sorozat nem önismétlésbe fullad, hanem szellemesen reflektál saját mítoszára.
A kamaszkor terhei
Az év egyik legbátrabb, legnyugtalanítóbb minisorozata Nagy-Britanniában született meg, Stephen Graham író-rendező-színész jóvoltából, aki kitalálta ezt a szívszorító történetet, és meg is valósította a Netflix jóvoltából. A Kamaszok (Adolescence) hónapokon át foglalkoztatta – túlzás nélkül – az egész nyugati társadalmat. A sorozat valódi globális párbeszédet indított el: a filmes szakemberek mellett pszichológusok, tanárok, politikusok is elemezték a brutális gyilkosságot elkövető kiskorú főhős személyiségét, és rajta keresztül a kamaszkor mentális válságait, az online tér negatív hatásait, illetve a felnőttek felelősségét.
A sorozat naturalista stílusa és a színészi játék dokumentarista hitelessége ijesztő következtetésekre inspirálta a nézőket.
Katy Perry az űrben
A Jeff Bezos tulajdonában lévő Blue Origin nevű űrvállalat rakétáján Katy Perry amerikai popsztár mellett Lauren Sánchez újságíró (Bezos menyasszonya), Gayle King tévés személyiség, Kerianne Flynn filmproducer, Aisha Bowe korábbi NASA-rakétatudós és Amanda Nguyen bioasztronautikai kutató és polgárjogi aktivista utazott.
A mindössze 11 perces út után maga Jeff Bezos nyitotta fel az ajtót, Katy Perry pedig még az anyaföldet is megcsókolta, miután kijutott a gépből. Az út során a résztvevők éppen csak átlépték a világűr határának tekintett, 100 kilométer magasságban húzódó Kármán-vonalat. Rengeteg kritika érte őket, különösen Katy Perryt, akinek reputációja már tavaly megromlott 143 című albumának köszönhetően. Amerika egyik népszerű étteremlánca, a Wendy’s az ex-Twitteren kerek perec feltette a költői kérdést: visszaküldhetjük őt az űrbe?
A felháborodás mögött valós kérdések vannak: meddig tolerálható a gazdagok dorbézolása, degradálható-e az űrkutatás és a valódi űrhajósok munkája, illetve mi számít reklámnak és mi tudományos eredménynek.
A Labubu-őrület
2025 a Labubu éve volt. Egy hongkongi képzőművész, bizonyos Kasing Lung szörnyecskéjének népszerűsége a kínai Pop Mart játékgyártó cég marketingtaktikájának és a Blackpinkből ismert Lisának egyaránt köszönhető. A figurát ugyanis (eredetileg) amolyan zsákbamacskaként árusították, de a meglepetésfaktor mellett a praktikum is közrejátszhat, ugyanis kulcstartóra és táskára is felakasztható. Miután Lisa több interjúban is áradozott a figuráról, a Labubu népszerűsége egyre nőtt, a közösségi média pedig tette a dolgát.
A Labubu mánia dubai-csoki magasságokba emelkedett, globális szinten hiánycikk lett a Pop Mart üzleteiben, így hamarosan megjelentek a Lafufuk, vagyis az olcsó hamisítványok, az eredeti darabokra pedig aranyáron lehetett licitálni. A bizarr szörnyecskéről hamarosan film is készül.
K-pop démonvadászok
A Netflix júniusban rukkolt elő a démonok ellen harcoló Huntr/x lánycsapatról szóló meséjével, ami váratlanul hatalmas sikert aratott. Bár a streaming platformon jelent meg, a mozikban is vetíteni kezdték, és ott is nagy volt az érdeklődés iránta. A Golden című dal az év egyik legnagyobb slágere lett, ennek köszönhetően a Grammy-díj történetében először jelöltek egy fiktív, azaz nem létező előadót a díjra. A projekt Golden Globe-jelöléseket is behúzott – ezzel 2025 legsikeresebb animációs filmje lett.
A Coldplay-affér
Hogy is felejthetnénk el azt a pillanatot, amikor Andy Byron, egy technológia cég vezérigazgatója a Coldplay csókkamerája elől földre vágta magát? A főnök a vállalat HR-igazgatójával, Kristin Cabottal ölelkezve élvezte a koncertet, amikor a kivetítőn meglátták magukat, ezzel a nagyvilág elé tárva viszonyukat. Amikor férfi lebukott a korlát alá, a nő pedig eltakarta az arcát és hátat fordított a kamerának, Chris Martin, a Coldplay frontembere viccesen meg is jegyezte, hogy ők ketten vagy szeretők, vagy csak nagyon szégyenlősek – mint kiderült, az előbbiről van szó. A páros mindkét (házas) tagja távozott a cégtől, mely ironikus módon a Coldplay frontemberének volt feleségét, Gwyneth Paltrow-t tette meg „ideiglenes szóvivőjének”.
A kínos pillanatból azonnal trend lett: nemcsak koncerteken, hanem sportmérkőzéseken is a lebukás pillanatát kifigurázva reagáltak a csókkamera által kipécézett párok, amikor megjelentek a kivetítőn.
Viszlát, Anna Wintour!
Ez a befolyásos divatdiktátor, akiről Az ördög Pradát visel című sikerfilm főszereplőjét mintázták, 1988 óta vezette főszerkesztőként az amerikai Vogue-ot. Idén önként távozott a pozícióból. Ikonikus napszemüveges alakja szinte a magazin szimbóluma lett, ám az egykor úttörőnek számító Wintour tekintélye ma már megkérdőjelezhető. A magazin amerikai szerkesztőségének köszönhetjük az év leglehangolóbb címlapjait, továbbá nagyon úgy tűnik, hogy a profit győzött a kreativitás felett. Anna Wintour ugyanis a Kardashian-Jenner klán mellett Jeff Bezosszal is szorosabbra fűzte a kapcsolatát.
A Stranger Things záró évada
Lezárult egy korszak, illetve szilveszter éjjelén, újév hajnalán zárul le a nagy fináléval, amelyet hamarosan külön is elemzünk. A Netflix ezzel a közel tíz évig tartó emblematikus sorozattal vált „nagykorúvá“. A Duffer-fivérek, Matt és Ross a záró évadban visszataláltak az első szezon hangulatához, és a világ megmentésének nemes célján túl lezártak jó néhány felnövéstörténtet, már ami az eredeti főszereplőket illeti, akiket gyerekként ismertünk meg, és a szemünk előtt váltak felnőtteké. Ez a történet – kisebb-nagyobb logikai hibái ellenére, amelyekről itt írtunk – egy egész generáció számára meghatározó élmény volt. Morális kérdések, a barátság fontossága, társadalmi szorongások, identitásválságok is fókuszba kerültek a világ megmentésének elsődleges célja mellett, ráadásul a humor sem maradt ki a forgatókönyvből.
A Sziget Fesztivál krízise
Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere október közepén jelentette be, hogy bizonytalanná vált a Sziget Fesztivál jövője, miután a brit-amerikai tulajdonos cég a veszteségek miatt kilépett a buliból. A szervezők a fesztivál egykori alapítóját, Gerendai Károlyt hívták segítségül. A fővárosi közgyűlésnek egy formálisnak tűnő beadványt kellett volna megszavaznia ahhoz, hogy elkezdődhessen a „mentőakció“, a vita azonban politikai síkra futott. Egy rövid ideig minden jel arra mutatott, hogy emiatt nem lesz Sziget 2026-ban. Végül megegyeztek a felek – szintén politikai díszletek között, Magyar Pétert tüntetve fel megmentőként.
A nagy ékszerrablás a Louvre-ban
Október 19-én, vasárnap reggel tolvajok hatoltak be a világ egyik legismertebb és leglátogatottabb múzeumába, a párizsi Louvre-ba. Csillagászati értékű ékszereket loptak el Napóleon és Eugénia császárné gyűjteményéből. Aztán minél több részlet derült ki a rablásról, annál jobban csökkent a Louvre tekintélye.
Az elkövetők nem profik, hanem piti bűnözők voltak, akik egy teherlifttel jutottak fel a Galerie d’Apollon nevű terem erkélyéhez, ahol nem volt nehéz dolguk, mivel a biztonsági rendszer jelszava „Louvre“ volt. A rablással kapcsolatban eddig hat embert tartóztattak le, közülük ketten már beismerték bűnrészességüket. A filmbe illő rablásból az év legnépszerűbb internetes mémjei születtek.
Krasznahorkai László Nobel-díja
Október 9-én érkezett a hír, miszerint Krasznahorkai László kapta idén az irodalmi Nobel-díjat. Ezzel Kertész Imre után ő a második magyar író, aki kiérdemelte a Svéd Akadémiától a legnagyobb irodalmi elismerést.
Hosszú évek óta ő a kortárs magyar próza legmarkánsabb, egyben legrejtélyesebb szerzője. Világot átfogó, de mindig magyar gyökereiből táplálkozó művészete a végső jelentés keresésére és a történelem, a káosz, az emberi akarat határainak vizsgálatára épül. Prózáját hosszú, folyamszerű mondatok, feszült ritmus és apokaliptikus hangulat jellemzi.
Műveinek jelentősége abban áll, hogy radikálisan továbblendíti a kelet-közép-európai irodalom hagyományait: egyszerre filozofikus és érzéki, elvonatkoztató és történelmileg érzékeny. Szövegei nem kínálnak egyszerű magyarázatot, inkább kíméletlenül feltárják a modern lét bizonytalanságát, és olvasásra késztetik a befogadót – nemcsak értelmezésre, hanem átélésre is.
Legismertebb regénye a Sátántangó, amely egy elhagyatott alföldi közösség lecsúszását és morális összeomlását mutatja be. A műből készült filmadaptáció (Tarr Béla rendezésében) szintén kultikus státuszt ért el.
Harc a mozi megmaradásáért
Az idei év a filmvilágban nem a „blockbuster kontra művészfilm” ellentétéről szólt, hanem arról, hogyan lehet újra trendivé tenni a mozit. A nagy stúdiók tanultak az előző évek túlkínálatából: kevesebb premier, hosszabb kifutás, hangsúlyosabb marketing. Ennek eredményeként több film nemcsak bevételi, hanem kulturális értelemben is „megtapadt” az emlékezetünkben.
A nemzetközi filmfesztiválok – Cannes, Velence, Berlin – 2025-ben látványosan erős évadot zártak. A kritika és a közönség is azt érzékelte hogy a politikai allegóriák, a személyes traumák és a társadalmi szétesés témái nem eltűntek, hanem letisztultabb, érettebb formában tértek vissza. A kelet-európai és ázsiai filmek különösen hangsúlyosak voltak, miközben az amerikai függetlenfilm újra megtalálta saját hangját.
Fontos fejlemény volt, hogy a mesterséges intelligencia kérdése végre nem technológiai trükként, hanem narratív problémaként jelent meg a filmekben. Nem az volt a kérdés, mit tud az AI, hanem hogy mit tesz az emberi döntésekkel, emlékezettel, felelősséggel. Ez a szemléletváltás a kritikusok szerint hosszabb távon is meghatározó lehet.
Az Oasis visszatérése
Másfél évvel ezelőtt még senki sem gondolta volna, hogy véget ér a Gallagher testvérek évtizedes nyilvános háborúskodása. Ez a kibékülés popkulturális eseménnyé vált, amely egyszerre szólt a britpop aranykoráról és arról, hogy a jelenben újra közös kulturális élményeket keresünk. A teltházas koncertek nem pusztán a régi slágerek újrajátszását kínálták: az Oasis most először szembesült saját mítoszával egy olyan korszakban, amikor a rockzene már nem uralja magától értetődően a fősodort.
A közönség reakciója azonban egyértelmű volt. A Wonderwall, a Don’t Look Back in Anger vagy a Live Forever nem nosztalgikus slágerekként szólaltak meg, hanem generációkon átívelő himnuszokként, amelyek újra és újra aktualizálhatók. Az Oasis visszatérése így nem a múlt restaurálása lett, hanem emlékeztető arra, hogy a rockzene legnagyobb ereje a közösségi érzelmek felszabadításában rejlik, nem pedig az újításban.
Summa summárum
Szerintünk idén bebizonyosodott, hogy a kultúra iránt érdeklődő közönség jelentést keres a tartalmak mögött. Nem az számít, hogy a különböző felületeken, illetve élőben mennyi tartalom érhető el, hanem hogy mi válik eseménnyé számunkra, miből lesz beszédtéma. 2025 nem feltétlenül volt forradalmi év a kultúrában, de stabilizáló évnek annál inkább tekinthetjük. Megmutatta, mi marad meg a fejekben, lelkekben a zaj után. És pillanatnyilag talán ez a lehet a legpozitívabb konklúzió.
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
