Közép-európai paradicsomot kreált Szlovákiából az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat, amihez semmi mást nem kellett tennie, csak figyelmen kívül hagyni az alacsony béreket és az illegálisan épült roma telepeket. Mi a szomorú valóság?
„Szlovákia az egész Európai Unióban a második legjobban teljesítő ország a szegénységi mutatók szempontjából” – büszkélkedett Igor Matovič pénzügyminiszter a közszolgálati rádió hétvégi politikai vitaműsorában, hozzátéve, hogy csak Csehországnak sikerült megelőznie bennünket. A pénzügyminiszter az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat legfrissebb adataira hivatkozott. Ezek szerint Csehországban a lakosság 11,50, Szlovákiában pedig a 13,80 százalékát fenyegeti a szegénység. Ausztriában ugyanez 16,70, Luxemburgban 19,90, Németországban pedig 22,50 százalék körül mozog.
Németország ugyanakkor az Európai Unió legerősebb gazdasága, tagja a világ legfejlettebb országait tömörítő G7 elit klubnak, és akkor még nem beszéltünk a bérekről. A német minimálbér tavaly elérte az 1571 eurót, miközben a szlovák bruttó átlagbér 1133 euró körül mozgott. Az Eurostat ennek ellenére azt állítja, hogy Szlovákiában lakosságarányosan fele annyian élnek szegénységben, mint a jóval gazdagabb Németországban. Hogyan lehetséges ez?
Igor Matovič szerint mindez a tavalyi választást követően felálló, az idei év tavaszáig általa vezetett kormánynak köszönhető, amit azonban a szakemberek erősen vitatnak. A kormány szerintük ugyanis csődöt mondott a járványhelyzet kezelésével kapcsolatban, százmilliókat költött el a lakosság tesztelésére, és mindezek ellenére sem tudta megakadályozni az ország teljes lezárását a járványhelyzet eldurvulása miatt. A Matovič által vezetett kormány ráadásul az egyik legkisebb támogatást nyújtotta az Európai Unióban a járvány okozta gazdasági nehézségek enyhítésére. Csak összehasonlításképpen: még a korábban súlyos problémákkal küszködő Görögországban is tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 13,7 százalékának megfelelő összeget fordították erre a célra, Szlovákiában ugyanakkor ez 4,4 százalék körül mozgott. Abszolút összegben a görögök 25,3 milliárd dolláros támogatása áll szemben a szlovák 4,6 milliárddal. A szlovák kormány hagyta csődbe menni az általa bezárásra kényszerített vendéglátóipari vállalkozásokat, miközben a bankoknak képes volt a választást követően szinte azonnal elengedni az általuk fizetett különadót. Matovič ennek ellenére az Eurostat fent említett jelentésére hivatkozhat, amely a szegénység szempontjából Szlovákiát az egyik legjobban teljesítő országként tünteti fel.
Mi áll valójában a háttérben? A jó mutatók egész egyszerűen a felmérés furcsán megválasztott módszertanával magyarázhatók. Az Eurostat ugyanis figyelmen kívül hagyta a települések külterületein lakókat. Míg a nyugat-európai országokban a lakosság nagy része a települések belterületén legálisan felépített lakásokban és családi házakban él, Szlovákiában rengeteg illegálisan felépült roma telep található a települések külterületein, amelyekben az ott élők mélyszegénységben tengetik az életüket. Épp ezeket a legszegényebb csoportokat egyáltalán nem vette figyelembe az uniós statisztikai hivatal az összehasonlításában.
Nem ez azonban az egyetlen szempont, amely befolyásolja a helyezésünket. Rengeteg kérdést vet fel magának a szegénységnek a meghatározása is. „A szegénységi küszöböt az adott ország medián bérének a 60 százalékában szabták meg. Az aktuális adatokat nem hasonlítottam össze, de korábban az Ausztriában szegénynek minősülők csoportjába tartozóknak nagyobbak voltak a bevételeik, mint Szlovákiában a lakosság felének” – mondta el Zuzana Kusá, a Szlovák Tudományos Akadémia szociológusa. A medián bér, vagyis a fizetések matematikai középértéke az átlagbérnél pontosabban jellemzi a fizetésbeli eloszlásokat. Míg az átlagfizetések nagyságát néhány magasabb fizetés erősen megemelheti, a medián a valós középértéket mutatja: ennél az értéknél az emberek fele keres többet, pontosan fele pedig kevesebbet. Az uniós statisztikai hivatal legutóbb 2018-ban készített egy ezzel kapcsolatos felmérést. Akkor Ausztria esetében 2645, Szlovákia esetében pedig 979 eurós bruttó átlagbért mértek. Ha a szegénységi határt 60 százaléknál húzzuk meg, akkor Ausztriában már az 1587 eurónál kisebb bevételekkel rendelkezők is szegénynek számítottak, míg Szlovákiában a határ nagyjából 587 euró volt.
„A szlovák politikusok szívesen hivatkoznak az uniós statisztikai hivatal szegénységgel kapcsolatos adatsoraira, ezekkel támasztva alá az intézkedéseik sikerességét. Figyelmen kívül hagyják közben a nehéz anyagi helyzetben élők tömegeit, akik képtelenek kifizetni még egy váratlanul meghibásodott háztartási eszköz javítását is, akik nem engedhetnek meg maguknak minden nap teljes értékű ételt, nem beszélve a szabadságról” – mondta el Kusá.
BRANISLAV TOMA
A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa
Forrás:ujszo.com
Tovább a cikkre »
