Az érem másik oldala, hogy az EU már hetek óta húzza az AstraZeneca engedélyeztetését, vagyis egy olyan vakcina szállítmányai miatt vádaskodik, amelyet leghamarabb január 29-én fogad el az Európai Gyógyszerügynökség, bár néhány ország (köztük Magyarország) soron kívül engedélyezte használatát. Az Unió hozzáállása azért is érdekes, mert ármanipulációval vádolta meg a gyógyszergyárat, miközben épp az EU titkosította a vakcinákról szóló szerződéseket. Arról nem is beszélve, hogy kevés fizetőképesebb hely van a világon a vakcinagyártók számára, mint az EU – nehéz elképzelni, hogy bármelyik gyógyszergyártó kockáztatná az egyi legjövedelmezőbb és fizetőképesebb piacának bizalmát.
Az AstraZenecáról azt is tudni kell, hogy először szerződött le az Európai Unióval tavaly nyáron az oltóanyagok szállításáról, de a Nyugaton legelfogadottabb vakcinák közül utolsóként kapja meg az EMA engedélyét. Nem mellékesen, az AstraZeneca felajánlotta azt is, hogy a néhány dollárba kerülő adagok nyereségét a válság végéig nem számlázza ki, vagyis csak az EU (is) az előállítási költségen jut hozzá az oltóanyaghoz. Ez a vakcina nem mRNS technológián alapul, nem kell hozzá olyan komoly logisztikai háttér és -70.es fokos hűtőhálózat, tárolni is egyszerűbb, mert két hónapig megőrzi a minőségét.
Mindenesetre, az EU azután lengette be a szigorításokat, hogy hétfőn az AstraZeneca és az EU képviselőinek közös tárgyalásán kiderült, a szállítások teljesítése messze elmarad a szerződésbe foglalt tervektől. Az AstraZeneca a belgiumi vakcinagyárában történő fennakadásokkal magyarázta a késéseket. Egyes uniós tisztviselők a Politico.eu beszámolója szerint azonban ott gyártott oltóanyagokat értékesített nemrég az AstraZeneca. Brüsszel szerint ez önmagában megsérti a szerződést, amely kimondja, hogy minden mennyiségi változáshoz előzetes megállapodásra van szükség.
Nem az AstraZeneca az egyetlen gyártó, amely csökkenti az Európának szánt adagokat. A Pfizer/BioNTech is jelezte, hogy február közepéig csökkentett mennyiségeket fog csak teljesíteni, míg elkészül a belgiumi üzemének bővítése.
A kialakult vakcinahiány természetesen politikai következményekkel jár, nem csoda hát, hogy az egyébként rendkívül lassan reagáló uniós vezetés most a gyártókra próbálja hárítani a felelősséget. A gyártási és logisztikai kihívásokról hónapok óta cikkezett a sajtó, nem lehetett ismeretlen előttük a probléma. A fő probléma az, hogy nem egy, hanem két gyártó szállítmányai is akadoznak, miközben az EU-t elhagyó Nagy-Britannia világ élvonalába került vakcinázás terén, a sokat támadott Magyarország pedig szintén több forrásból biztosította be oltóanyag-ellátását.
Vannak országok, amelyek azonban épp azért nem rendeltek nagyobb mennyiséget a drága mRNS vakcinákból, mert az AstraZenecára számítanak.
Persze, nem elhanyagolható tény, hogy az AstraZeneca hatékonysága elmarad Moderna vagy a Pfizer készítményétől, főleg az idősek körében. A klinikai tesztek eredményei 62-90 százalékos hatékonyságot mutattak ki, ami a beteg korával fordítottan arányos.
Körkép.sk
Forrás:korkep.sk
Tovább a cikkre »
