Az ellenzék azt állítja, hogy semmi köze ahhoz a legkevesebb 1,8 milliárd forinthoz, amelyet Márki-Zay Péter mozgalma kapott külföldről, majd költött az ellenzéki kampányra. A volt miniszterelnök-jelölt viszont arról beszél, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.
Tovább bugyborékol az ellenzék számára nyújtott milliárdos külföldi kampánytámogatás ügye. Pontosabban az ellenzéki pártok hallani sem akarnak arról, hogy ők kaptak volna külföldről támogatást. Ehhez képest Márki-Zay Péter a minap is arról beszélt, hogy a 1,8 milliárd forintos összeg számára is „kellemes meglepetés” volt. Hangsúlyozta azt is, hogy a költéseket a hat párttal egyeztették.
Az Action for Democracy nevű szervezettől érkező hatalmas összegek eredetének elsőként a 24.hu eredt a nyomába és az Infostart is rendeszeresen írt róla.
Az ügy lényege, hogy az MMM nevű, Márki-Zay Péter által vezetett mozgalom 1,8 milliárd forintot kapott egy szervezettől. Ha pártként működtek volna, ők azt állítják, hogy nem, akkor ez tiltott finanszírozásnak minősülne. A pénzről egyébként pont a volt miniszterelnök beszélt még augusztusban, és ennek alapján kezdett el duzzadni a politikai botrány. Mégis, Márki-Zay Péter szeptember végén is büszke volt arra, hogy külföldről ennyien és főleg ilyen értékben szimpatizáltak az ellenzékkel.
Egy feljelentés után azonban nyomozást indított a rendőrség a Mindenki Magyarországa Mozgalomhoz érkezett külföldi támogatás ügyében. Erről akkor a Magyar Nemzet is írt, nevesítve, hogy sikkasztás és pénzmosás gyanúja van az ügy mögött.
Azóta a kormánypártok az ellenzéket „dollárbaloldalnak” hívják és már a parlamentbe is bevitték az ügyet. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának ülésén azt javasolta, hogy oldják fel a titkosítás alól azt a titkosszolgálati jelentést, amely ezzel foglalkozik. Erről a Facebookon posztolt is, amelyhez azonnal hozzászólt Márki-Zay Péter is.
Azt írta a hódmezővásárhelyi polgármester: „Remélem, nem csak blöffnek szánják és valóban nyilvánosságra hozzák a jelentést. Így végre kiderül, hogy az egész, amit művelnek, a szokásos lejáratókampányuk része. Mi biztosak vagyunk benne, hogy a jogszabályoknak megfelelően jártunk el, továbbá pedig eddig sem titkolóztunk, ezért is hoztuk nyilvánosságra a teljes elszámolásunkat.”
Hogy valami mégsem teljesen tiszta, azt bizonyítja, hogy az ellenzéki pártok hallani sem akarnak erről a pénzről. A 24.hu megkérdezte őket és egységesen elutasítják azt, hogy bármiről is tudtak volna.
Válaszaik terjengősek, de mindegyiknek az a lényege:
nem tudtak róla, és nem kaptak egy fillért sem belőle.
Mindenesetre most úgy tűnik, hogy az ellenzéki költségvetés 3 és félmilliárd lehetett az április választás előtt, ebből a hat párt bő egymilliárdot dobhatott össze, a többit az MMM biztosította.
Itt jön a képbe a DatAdat nevű cég, amely háttere egyértelműen ellenzéki kötődésű, Szigetvári Viktor szokott nyilatkozni róluk. Ennek a vállalkozásnak az adóhatósággal gyűlt meg a baja, ahogy erről is többször beszámoltunk. Itt azt fontos tudni, hogy ők biztosították az online kampányokat és eléréséket, ami nem olcsó dolog, mondhatni közösségi médiás ügynökségként funkcionáltak.
A kérdés már csak az: egyetlen egy meghatározó ellenzéki politikusnak sem volt fogalma arról, hogy az ilyen jellegű milliárdos kiadásokat mimből fedezik? Erről amúgy először az LMP-társelnök, Ungár Péter beszélt november elején a 24.hu-nak adott interjújában:
dermesztő, hogy sokan nem érzik problémának az amerikai pénzt.
Rögtön megkapta az MMM-től, hogy „álellenzéki”.
Nagyjából itt tart most az ügy. Akkor láthatnánk tisztábban, ha azt a bizonyos titkosszolgálati jelentést valóban feloldanák. A Jobbik képviselője mindenesetre támogatja ezt és Márki-Zay Péter mozgalma is áll elébe. Azt írták a Facebookon: Nekünk nincs titkolnivalónk, a Fidesszel ellentétben!
Erre is érkezett azóta válasz. A parlamentben kérdés formájában Soros Györgyöt emlegette egy KDNP-s honatya, mire az igazságügyi tárca államtitkára számos bűncselekményről – úgy, mint sikkasztás, a pénzmosás, a személyes adatokkal való visszaélés vagy a költségvetési csalás gyanúja – beszélt. Répássy Róbert azt még hozzátette: szükséges, hogy minél hamarabb nyilvánosságra kerüljenek az ügy részletei, amelyek a nemzetbiztonsági bizottság előtt elhangzottak.
Forrás:infostart.hu
Tovább a cikkre »
