Az ember élete több szakaszra osztható, és ahogy mondják, minden kornak megvan a maga szépsége. 60 éves kortól számolják a fiatal időskort, amit 70 felett az időskor követ. Persze a változások mindenkinél máskor következnek be, ám mindannyiunk esetében kihatnak a fizikai és a szellemi képességeinkre is, közvetve pedig az érzelmeinkre és a lelki életünkre. Minier Csaba írását szerkesztve közöljük.
El kell felejteni a „túl öreg vagyok, én ezt már nem tudom megtenni” hozzáállást. Fontos teendőnk a fizikai aktivitásunk megőrzése ebben a korban is. Érdemes már fiatalabb korban és nem csak 60–70 évesen elkezdeni mozogni. Sosem az a lényeg, hogy megerőltető legyen a mozgás, a hangsúly a rendszerességen van. Már napi 15–20 perc testmozgás is segít a krónikus betegségek megelőzésében, valamint abban, hogy az ember minél tovább tudjon önálló, mobilis életet élni. Ne keressünk kifogásokat, az aktivitás csak rajtunk múlik, ugyanis a test karbantartása sokat segít a lelki egészség megőrzésében is! A rendszeres mozgás, séta, kisebb kirándulás, biciklizés stb. javítja az életminőséget, megadja a biztonságérzetet, a hétköznapi teendők elvégzése felfrissült állapotban sikerélményt adhat. A mozgásnak köszönhetően csökken a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata, nő a szellemi teljesítőképesség, helyrejön a testsúly, és a csontritkulás is megelőzhető.
A szakemberek szerint a mozgás mellett nagyon fontos a pihenés és az alvás, valamint a szellemi aktivitás megőrzése. Nagy szerepet játszik ebben a szabad idő eltöltésének minősége; ez esetben is az aktivitáson van a hangsúly: olvassunk, fejtsünk keresztrejtvényt, kertészkedjünk, vállaljunk részmunkaidőben valamilyen feladatot, járjunk társaságba.
Az elmagányosodás komoly egészségkárosító tényező időskorban. A kutatások összefüggésbe hozták többek közt a demencia, a szívbetegségek, valamint az agyvérzés és a depresszió megnövekedett kockázatával. Az elszigetelődés mögött gyakran a barátok, rokonok hiánya, olykor a hallás vagy a látás romlása akadályozza az időseket abban, hogy kimozduljanak. Mégis fontos, hogy törekedjünk a társas tevékenységek felújítására, ami frissen tartja a szellemünket, rábír a kimozdulásra, új ingerek befogadására. Egy jó kártyaparti, közös társasjátékozás, nyugdíjasklubba járás mind a fiatalság megőrzését és az időskori betegségek, állapotok későbbi időre történő kitolását szolgálják. Az is segít, ha a szomszéddal váltanak mindennap pár mondatot.
A megelőzés, az egészségmegőrzés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. Szervezetünk biológiai alapjának, testi egészségünknek minél tovább tartó megtartása, a betegségek megelőzése felelősség is. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, milyen nagy szükség van a családban a még fiatalos, de már nyugdíjas korban lévő, egészséges nagyszülőkre, például az unokák nevelésében is, ami öröm mind a nagyszülők, mind a szülők, mind a gyerekek számára; közérzetükre is pozitív hatással van, ami szintén hozzájárul az egészségünk megőrzéséhez.
Bár népszerű teória, hogy egy bizonyos kort követően a szervezetnek kevesebb alvásra van szüksége, valójában az elegendő és minőségi alvás minden életkorban nélkülözhetetlen az egészséghez. Az idősek számos olyan tényezővel találhatják szembe magukat, amelyek megnehezítik a nyugodt éjszakai pihenést: például a krónikus fájdalom, a gyógyszerek mellékhatásai, a vizelési inger vagy az alvási légzéshiány. Lényeges szakember segítségét kérve megoldást keresni a problémára, és prioritásként kezelni a pihenést.
Élettapasztalataink jól hasznosíthatóak céljaink, testi egészségünk és pozitív életérzésünk megőrzése érdekében. Fontos meglátni, hogy mi szolgálja érdekünket, épülésünket, hogy mindez belső indíttatáson alapuljon, semmiképp ne külső kényszerként éljük meg, sőt örömforrásként szolgáljon.
Minier Csaba írása a Vasárnap 2023/27-es számának Egészségsarok rovatában jelent meg.
Forrás: romkat.ro
Fotó: Pixabay
Magyar Kurír
Forrás:magyarkurir.hu
Tovább a cikkre »
