A tudósok talajmintákból vontak ki úgynevezett környezeti DNS-t (environmental, vagyis eDNS) olyan anyagokból, amelyeket az élő szervezetek a környezetükben hullatnak el, ilyen a szőrük, az ürükékük vagy a lebomló tetemük.
Az ősi DNS tanulmányozása nagy kihívást jelenthet, mert az idők során az örökítő anyag lebomlik, és csak apró töredékek maradnak a tudósoknak. A legújabb technológia segítségével azonban sikerült genetikai információt kinyerti a kicsiny, károsodott DNS-töredékekből – magyarázta Eske Willerslev, a Cambridge-i Egyetem genetikusa.
A minták a Peaey-földön, Grönland legészakibb csücskén található Kap Kobenhavn nevű kőzetformáció üledékéből származnak. A terület ma sarkvidéki sivatag, évmilliókkal ezelőtt azonban intenzív klímaváltozás ment végbe a térségben, a hőmérséklet jelentősen megemelkedett – mondta a professzor.
A meleg időszakban, amikor a régió átlaghőmérséklete 11-19 Celsius-fokkal magasabb volt a mainál, szokatlanul sokféle növény és állat népesítette be. A DNS-töredékek tanúsága szerint északi-sarkvidéki növények – nyírfák, fűzfák – éltek együtt melegebb éghajlatot kedvelő fenyőkkel és cédrusokkal. A mintákból libák, nyulak, rénszarvasok és lemmingek nyomait is kimutatták. Eddig mindössze ganajtúró bogár és nyúl maradványa volt az állati élet jele a térségben – mondta Willerslev.
Forrás:ma7.sk
Tovább a cikkre »
